Ezért marad hűséges a férfi - Íme, a tudomány válasza

Az evolúciót kutató tudósokat mindig is foglalkoztatta a kérdés: az ember mikor és miért hagyott fel a kényelmesnek és hasznosnak is tűnő promiszkuitással, és hozott olyan döntést, hogy lecövekel egyetlen társ mellett, akivel közös családot alapíthat?

Egy amerikai kutatógárda most azonban, úgy tűnik, talált választ a monogámia kérdésére, és egy tanulmányban fel is tárta, az evolúció során mi volt az a mozzanat, amely megváltoztatta az eredeti folyamatot, és megalapozta a modern család intézményét.

Szexuális szabadság

Őseink társadalmi struktúrája a totális szexuális szabadság alapján volt berendezve, ahol a hímek egymással harcoltak a párosodási jogokért. A cél az volt, hogy minél több nő legyen megtermékenyítve, illetve minél több férfi kapjon esélyt arra, hogy továbbadja a jó géneket.

A Tennessee-i Egyetem evolúcióbiológusainak azonban sikerült elkapniuk azt a pillanatot, amikor a szexuális szabadság és a mindig győztes pozícióból induló alfahímek helyét egyre inkább a gondoskodó típusok és a monogámia vették át.

Győz a gondoskodó típus

Az evolúció korai szakaszában a vadászatban vagy az erőfitogtatásban jeleskedő alfahímek mellett megjelentek a versenyben azok a férfiak is, akik korábban gyengébb fizikai adottságaik miatt mellőzve voltak.

Lassan mindannyian rájöttek - kivéve a társadalmi létra legmagasabb fokán álló alfákat -, hogy a másik nemet nem kizárólag erőfölénnyel és dagadó izmokkal lehet levenni a lábáról, legalább ilyen fontos számukra, hogy megfelelő életkörülményeik, élelmük, biztonságérzetük legyen. A nők szemében felértékelődött a gondoskodás, rájöttek, hogy éppúgy értékes, ha nem értékesebb az a férfi, aki a létfenntartást biztosítja, mint a genetikailag makulátlan alfahím.

Megéri hűségesnek lenni

Azzal, hogy a gondoskodó hímek több energiát öltek abba, hogy a nő mellettük biztonságban érezhesse magát, nemcsak az elismerésüket, de egyre inkább a ragaszkodásukat is elnyerték, így a befektetett gondoskodás megtérült: hosszú távon a biztonságot nyújtó férfiak mellett döntöttek a nők. Mindkét nemnek megérte tehát a kölcsönös hűség, ezzel pedig megalapozták a modern, hosszú távú párkapcsolatokat, amelyek már a monogámiára épülnek. Ráadásul, mivel ezek a férfiak kevesebb időt vesztegettek a harcra, több idő és figyelem juthatott az utódokra is, akik így nagyobb eséllyel maradtak életben.

Mindig a nő választ

Gavrilets professzor, a kutatás vezetője szerint eddig azért ütköztek falakba a modern család kialakulásának feltárását illető kutatások, mert úgy gondolták, hiába gondoskodnak az úgymond alacsonyabb rangú férfiak például az élelemről, az alfáknak csupán néhány jól irányzott ütést kell mérniük rájuk, már el is dőlt a verseny. Igen ám, de kiderült, hogy mindeddig kihagyták a számításból a női nemet: pedig, ami valójában eldönti a meccset, az a nők választása.

Ők pedig gyakran többre tartották a gondoskodást és a biztonságot, mint a szaporodási képességeket. Később a férfiak közötti verseny már nem arra éleződött ki, hogy ki főzi le a másikat a termékenységi hajrában, sokkal inkább az vált fontossá, hogy ki képes a legteljesebben kielégíteni a nő biztonság és gondoskodás iránti igényeit, vagyis kiből lesz jobb társ.

• párkapcsolat
• hűség
• férfi érzelmek
• Lélek&Test