Mindenki azzal foglalkozott, hogy túl öreg és anya, de rekordot döntött az olimpián: Fanny Blankers-Koen története
Sokan kritizálták a háziasszonyt, hogy gyerekei helyett a sporttal foglalkozik, de ő bebizonyította, hogy két területen is kiteljesedhet egy nő.

fanny-blankers-koen2
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Vannak nők, akik kitartásuknak és bátorságuknak köszönhetően történelmet írtak, ezzel pedig rengeteget tettek azért, hogy a nők könnyebben tudjanak érvényesülni az élet sok területén. Ilyen volt Fanny Blankers-Koen is, aki örökre ledöntötte azokat a sztereotípiákat, hogy anyaként és harminc fölött nem lehet valakiből profi sportoló.

A Hollandiában született Fanny Koen egész életét végigkísérte a sport, már kislányként rengeteget mozgott, tornászott, teniszezett, korcsolyázott és vívott, de az úszás és az atlétika álltak legközelebb a szívéhez. Egy ponton azonban választania kellett a kettő közül, egy úszóedző pedig azt tanácsolta neki, hogy koncentráljon a futásra, mert Hollandiában akkoriban már több élvonalbeli úszó is volt, és pályaversenyen nagyobb esélye volt az olimpiai kvalifikációra.

Az asszony, aki történelmet írt

Először 1935-ben lépett pályára a sportban, 17 évesen. Első versenyén nem szerepelt túl jól, de a harmadik versenyén országos rekordot állított fel 800 méteren. Fanny Koen hamar bekerült a holland csapatba, bár sprinterként, nem középtávfutóként. Abban az időben a 800 métert általában fizikailag túl megterhelőnek tartották a női versenyzők számára, és 1928 után eltávolították az olimpiai programból, így olyan számot kellett keresnie, amiben szintén jól teljesít. 18 éves korában, 1936-ban magasugrás és váltófutás számokban sikerült kijutnia a berlini olimpiára. Itt az ötödik helyet szerezte meg mindkét számban, ez azonban nem szegte kedvét, tovább folytatta az edzéseket, az olimpiát követő években világcsúcsot állított fel, és Európa-bajnokságon is nyert.

fanny-blankers-koen4
Fotó: Keystone / Getty Images Hungary

Gőzerővel készült az 1940-es olimpiára, ám a történelem keresztülhúzta a számításait, hiszen a nyári játékokat végül törölték a II. világháború kitörése miatt. A nő még ebben az évben feleségül ment Jan Blankershez, aki sportújságíró és a holland női atlétikai válogatott edzője volt, valamint 15 évvel idősebb a lánynál. Amikor Blankers-Koen 1942-ben megszülte első gyermekét, Jan Juniort, a holland média automatikusan azt feltételezte, hogy karrierje véget ér. Akkoriban ritkán voltak olyan női élsportolók, akik házasok voltak, és elképzelhetetlennek tartották, hogy egy anya a pályán is sikeres legyen. A háború alatt a németek által megszállt Hollandiában folytatódtak a sportversenyek, és a nő hat új világcsúcsot állított fel 1942 és 1944 között.

A cikk az ajánló után folytatódik

1944-ben született második gyermeke, Fanneke, a szülés után hét hónappal pedig ismét edzeni kezdett, és folyamatosan remek eredményeket hozott a holland és európai megmérettetésekről. A háború miatt két olimpiát is töröltek, de 1948-ban végre elérkezett a pillanat, amire sokan vártak: Londonban ismét elkezdődtek az ötkarikás játékok, a holland csapatban pedig ott volt az a Fanny Blankers-Kohen is, aki tizennyolc évesen vett részt első olimpiáján, a másodikra pedig akkor került sor, amikor már betöltötte a harmincat, és kétgyermekes édesanya volt.

A „repülő háziasszony”

A sportolónő indulása jócskán megbotránkoztatta a közvéleményt. A sajtó és az emberek is túl öregnek tartották már a versenyzéshez, hiszen akkoriban harmincon túl már nem sok nő indult az olimpián, ráadásul azt is kritizálták, hogy anyaként inkább a gyermekeivel és a háztartással kellene foglalkoznia, nem pedig rövid sortban a pályán futnia. Ő azonban nem foglalkozott a negatív megjegyzésekkel, kitartásának és tehetségének hála pedig történelmet írt Londonban.

fanny-blankers-koen1
Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

Az olimpián a kilenc női versenyből négyet megnyert, nyolc nap alatt tizenegy előfutamban és döntőben vett részt. Fanny volt az első holland atléta, aki olimpiai bajnoki címet nyert atlétikában, és ő volt az első nő, aki négy olimpiai aranyérmet nyert egyetlen olimpián. A nemzetközi sajtó „a repülő háziasszony”, a „repülő holland anya” és „csodálatos Fanny” néven emlegette, és egyből elhallgattak azok a kritikus hangok, akik szerint egy harmincéves anyának nincs keresnivalója egy ilyen jelentős sportversenyen.

Fanny Blankers-Koen 1999-ben.
Fanny Blankers-Koen 1999-ben.
Fotó: John Gichigi / Getty Images Hungary

Mikor hazatért, Amszterdamban hatalmas tömeg fogadta, rengeteg ajándékot és dicséretet kapott, I. Julianna holland királynő pedig állami kitüntetésben részesítette. 1952-ben, 34 évesen ismét elindult immár a harmadik olimpiáján. Itt nem ért el olyan kimagasló sikereket, mint négy évvel korábban, 1955-ben pedig végleg abbahagyta sportolói karrierjét. Ezután a holland atlétikai válogatott csapatvezetőjeként dolgozott az 1958-as Európa-bajnokságtól az 1968-as nyári olimpiáig. 1977-ben férje meghalt, ezután pedig nem sokkal később visszaköltözött szülővárosába, és nyugodt életet élt. 1999-ben a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) által szervezett monacói gálán „Az évszázad női sportolójának” választották, először el sem akarta hinni, hogy ilyen rangos díjat nyert. Fanny a halála előtti években Alzheimer-kórban szenvedett, elvesztette hallását, és egy pszichiátriai idősek otthonában élt. 2004-ben, 85 éves korában hunyt el. Története a mai napig sokak számára inspiráló, és jó példa arra, hogy egy nő az idő múlásával, anyaként is elérhet sikereket az élet számos területén.

A férfi, aki nőként versenyzett Hitler 1936-os olimpiáján

Dora Ratjen valójában Heinrich volt, de nőként indult Hitler olimpiáján.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük