Ezt az egy dolgot az egész emberiség ugyanúgy csinálja: de még az állatok is

Biztosan sokan emlékeznek a Zoolander című filmre, amelyben a főszereplő azzal a különös problémával küzdött, hogy képtelen volt balra fordulni. Bár a karakter csetlése-botlása humorosnak tűnt, a legfrissebb tudományos kutatások szerint a valóságban éppen az ellenkezője igaz ránk, átlagemberekre: szinte mindannyian genetikai kódként hordozzuk magunkban a balra kanyarodás iránti ellenállhatatlan vágyat.

Amikor ugyanis céltalanul sétálgatunk vagy belépünk egy új helyiségbe, egy egészen különös, ösztönös hajtóerő miatt automatikusan az óramutató járásával ellentétes irányba kezdünk el haladni.

Ezért sétálunk egy irányba

A spanyolországi Navarrai Egyetem kutatói a világjárvány idején azt vizsgálták, hogyan képesek az emberek zárt térben fenntartani a biztonságos távolságot egymástól. A biztonsági kamerák felvételeit elemezve megdöbbentő dologra figyeltek fel. Dr. Iñaki Echeverría Huarte és csapata észrevette, hogy a tömeg tagjai – szinte kivétel nélkül – az óramutató járásával ellentétes irányban kezdtek el körözni a térben. Ez az észrevétel indította el azt az átfogó kutatássorozatot, amelynek eredményeit végül a rangos Nature Communications folyóiratban publikálták.

A spanyol szakemberek a jelenség gyökereit keresve összefogtak a Tokói Egyetem kutatójával, Dr. Claudio Felicianival is, hogy kiderítsék, vajon a kulturális háttér vagy a neveltetés befolyásolja-e ezt a viselkedést. A meglepő eredmények azonban Japánban is megismétlődtek. Mindegy volt, hogy a kísérleti alanyok férfiak vagy nők, jobb- vagy balkezesek, jobb lábbal vagy jobb szemmel dominánsak-e, a balra tartás tendenciája mindegyiküknél egyformán megmutatkozott. Az egyetlen szembetűnő különbséget a gyerekeknél tapasztalták, náluk ugyanis ez az ösztönös balra kanyarodási hajlam még a felnőttekénél is jóval erőteljesebb volt. A szakértők szerint mindannyian hordozunk egy apró belső részrehajlást, és amikor sok ember osztozik egy térben, ezek a mikroszkopikus egyéni döntések összeadódnak, és egy határozott, kollektív balra forgást eredményeznek.

Érdekes módon nem az ember az egyetlen faj, amely ezt a mintázatot követi. A Bristoli Egyetem kutatói korábban kimutatták, hogy bizonyos hangyafajok is előszeretettel indulnak balra, amikor teljesen ismeretlen fészkeket térképeznek fel. Bár a pontos okokat még homály fedi, a tudósok gyanúja szerint a jelenség hátterében az aszimmetrikus biomechanikánk állhat. Mivel senki sem tökéletesen szimmetrikus, az agyunk a környezeti ingereket és az izommunkát úgy koordinálja, hogy az finoman az egyik oldalra billent minket.

Ez a látszólag aprócska biológiai programozottság alapjaiban határozza meg a mindennapi életünket és a modern társadalmat. A sportvilágban például már több mint egy évszázada alapvető szabály ez: míg az 1896-os első újkori olimpián a futók még az óramutató járásával megegyező irányban futottak a pályán, ezt 1913-ban hivatalosan megváltoztatták, mert a sportolók természetellenesnek érezték a jobbra kanyarodást. A szakértők szerint a balra futás jobban terheli a többségben lévő jobb láb belső izomzatát, ami stabilabb mozgást biztosít.

De a jelenséget a kereskedelem is kőkeményen kihasználja. A szupermarketek, plázák és múzeumok belső tereit tudatosan úgy tervezik meg, hogy a vásárlókat és a látogatókat ebbe a természetes, balra tartó áramlásba tereljék, maximalizálva ezzel a boltokban eltöltött időt és a költési hajlandóságot.

Fotók: Getty Images Hungary

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• emberiség
• séta
• kutatás
• Lélek&Test