A ChatGPT az új terapeuta? Ezért nagyon káros, ha lelki problémákban az AI segítségét kéred

Krízishelyzetben az ember szinte bármilyen eszközhöz folyamodik, hogy enyhítse a lelki fájdalmat, csökkentse a kétségbeesését, vagy magyarázatokat találjon azokra a kérdésekre, amelyek nem hagyják nyugodni. Az utóbbi években, amellett hogy pozitívabb hangsúlyt kapott a mentális egészség, és a társadalmi megítélése is egészen más lett a terápiának és az önismereti törekvéseknek, mint volt 10–20 éve, a mentális egészség egyfajta divatcikké is vált.

Ennek egyik legnagyobb hátulütője, hogy a köznapi beszédben szinte percenként hangzanak el pszichológiai szakkifejezések, sokan feljogosítva érzik magukat a tanácsadásra és az analizálásra, és a fókusz kicsit eltolódni látszik abba az irányba, hogy aki nem jár pszichológushoz, az nem élhet egészséges lelki életet. Ezek mellett a változó trendek mellett még a mesterséges intelligencia is belépett a képbe, mint legújabb bizalmas és tanácsadó.

Az új terapeuta lenne a mesterséges intelligencia?

Van, aki szkeptikus a mesterséges intelligencia hatásával és határaival kapcsolatban, mások rajonganak érte, és ahol lehet, használják. Van egy csoport, akik rettegnek tőle és elzárkóznak, míg megint mások a legintimebb emberi problémáikat is a ChatGPT-vel beszélik meg. Ez egy új technológia, amelynek használatában még nincsen elég tapasztalat, és a következményeit sem lehet még pontosan felmérni. Izgalmas és egyben talán ijesztő változást jelent az is, hogy sokan lelki és fizikai jellegű panaszokkal is bátran fordulnak az AI-hoz.

Most túllépve a legtöbbször hangosan emlegetett frázison, hogy ez bizony önkéntes adatszolgáltatás, illetve hogy nem felelős döntés – ha belegondol az ember, könnyen empatizálható az az embertársunk, aki például anyagi korlátai miatt esetleg a mesterséges intelligenciához fordul segítségért. Hiszen ez is jobb, mint a semmi. Annak ellenére, hogy nem egy másik emberrel ül le beszélgetni, meg lehet az az érzése, hogy valaki meghallgatta. Esetleg az önreflexióban is támaszul szolgálhat már az is, hogy kiadja magából azokat a belső gondolatokat, amelyeknek esetleg addig nem talált megfelelő platformot.

Ugyanakkor láthatjuk az elrettentő ellenpéldákat is, mint az utóbbi hetekben nagy port kavart és kifejezetten aggasztó esetet, amikor egy tinédzser öngyilkosságához járult hozzá a ChatGPT. Ha érdekel a téma, akkor ide kattintva tudsz bővebben olvasni az ügyről. Az AI-alapú „terápia” azonban valós kockázatokkal jár, július végén az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman adatvédelmi okokból figyelmeztette a ChatGPT felhasználóit, hogy ne használják a chatbotot „terapeutaként”. Az Amerikai Pszichológiai Egyesület (APA) felkérte a Szövetségi Kereskedelmi Bizottságot, hogy vizsgálja ki azokat a „megtévesztő gyakorlatokat”, amelyeket az APA szerint az AI-alapú chatbot-cégek alkalmaznak azzal, hogy képzett mentálhigiénés szakemberekként tüntetik fel magukat. A felhívás részeként két folyamatban lévő perre is hivatkoztak, amelyekben szülők azt állítják, hogy egy chatbot kárt okozott gyermekeiknek.

A helyzetben az is aggasztó, hogy az igény egyértelműen jelen van, hiszen már olyan, fogyasztóknak szóló chatbotok kerülnek piacra, amelyek különböző egyéni igényeket szolgálnak – legyen szó romantikus csevegésről, nyelvtanulásról vagy éppen mentálhigiénés segítségnyújtásról. De nem minden chatbot egyforma: vannak olyan chatbotok, amelyeket kifejezetten az egyének érzelmi támogatására fejlesztettek ki, viszont vannak olyan általánosabb chatbotok – például a ChatGPT –, amelyeket nem mentális egészségügyi célokra terveztek, de mégis sokan ilyen célra használják őket.

A helyzet vizsgálatakor nem elhanyagolható az a tényező sem, hogy tulajdonképpen egy olyan társadalomban élünk, ahol az emberek gyors és megfizethető megoldásokat keresnek, amelynek sürgető vágyát egy ChatGPT előbb fogja tudni kielégíteni, mint egy valóságos terápia, ahol sokszor évek munkájába kerül a stabilitás, a biztonságos belső világ kialakítása. Az egyik megoldás tünetkezelés, a másik pedig a probléma gyökerének felkutatása. Azonban azt már réges-régen tudjuk, hogy az emberek nem szeretnek hosszú távon tervezni, ráadásul a terápia anyagi költségei, illetve az egészségügy leterheltsége mellett a chatbotterapeuta igazi mézesmadzag a mentális betegségekkel küszködő társadalomnak.

Gondoltam, a játék kedvéért megkérdezem a szóban forgó ChatGPT-t is arról, hogy mik a kockázatai annak, ha valaki egy szakképzett pszichológus helyett inkább a chatbothoz fordul segítségért. Érdekes választ adott:

A legnagyobb kockázat abban rejlik, hogy én nem vagyok ember, és nem rendelkezem sem pszichológiai képzettséggel, sem érzelmi tudatossággal, sem pedig valódi empátiával – csak ezek nyelvi mintázatát tudom visszaadni. Nem tudok tényleges kapcsolati jelenlétet nyújtani, nem érzem a másik embert, nem tudok nonverbális jelekre reagálni, és nem tudom felmérni a valódi érzelmi állapot súlyosságát vagy veszélyességét. 

A válaszában több olyan dolgot is részletezett, amik alapján még több okot adott arra, hogy alaposan átgondolja az ember, hogy kihez forduljon egy krízis esetén. 

• Nincs diagnózis, nincs felelősség
  Nem tudok diagnosztizálni, nem látom az illető kórtörténetét, nem vagyok képes klinikai döntéseket hozni. Egy pszichológus vagy pszichiáter viszont pontosan ezekre van kiképezve, és felelősséggel tartozik a kliense felé.
• Súlyos állapotok félreértése
  Nem tudom biztonsággal felismerni, ha valaki akut krízisben van, például öngyilkossági gondolatokkal küzd. Lehet, hogy „jól” válaszolok, de nem tudom megakadályozni a cselekvést, és nem tudok beavatkozni, ha baj van.
• A válaszaim torzulhatnak vagy félreérthetők
  Még ha nagyon meggyőzően is hangzom, a válaszaim hibásak, tévesek vagy félrevezetők lehetnek. A nyelvi folyékonyság nem garancia a pszichológiai hitelességre.
• Hamis biztonságérzetet adhatok
  Valakiben kialakulhat az érzés, hogy „meghallgatták”, „megértették”, de közben a mélyebb problémák érintetlenek maradnak. Ez elodázhatja a valódi segítségkérést, ami hosszú távon súlyos következményekkel járhat.
• Nincs terápiás folyamat
  A pszichológiai segítés lényege nem egy-egy jó mondat vagy válasz, hanem egy biztonságos, emberi kapcsolat és a fokozatos, közös munka. Ezt én nem tudom helyettesíteni.

Én egy nyelvi modell vagyok, nem terapeuta. Segíthetek gondolatokat rendszerezni, kérdéseket megfogalmazni, nézőpontokat bemutatni, de nem helyettesítem sem a pszichológust, sem a pszichiátert, és különösen nem vagyok alkalmas krízishelyzet kezelésére - teszi hozzá zárásképpen a ChatGPT.

Könnyen lehet, hogy a gondolatok rendszerezésében, az önreflexióban vagy a pillanatnyi érzések gyors és felületes kezelésében segíteni tud a ChatGPT, azonban krízishelyzetben, komolyabb segítséget igénylő pszichológiai betegségek esetén még mindig nem mondható megbízhatónak. Talán a jövőben az egészségügynek egy hasznos eszköze lehet, azonban addig érdemes fenntartásokkal kezelni, és inkább valós szakemberektől segítséget kérni, akár a magánszektorban, akár az állami egészségügyön keresztül.

Ha úgy érzed, segítségre lenne szükséged, hívd a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123-as telefonszámot! Kérjük, olvasd el  ezt az oldalt! Amennyiben valaki másért aggódsz,  ezt az oldalt ajánljuk figyelmedbe.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• pszichológia
• lelkiállapot
• chatgpt
• terápia
• veszélyes
• Lélek&Test