„Ha egy lány elvesztette a szüzességét, az apja megverhette, elüldözhette” - Budai Lottival Soós Andrea beszélgetett

Budai Lotti a népszerű Rizsporos hétköznapok nevet viselő blog és számos sikeres könyv szerzője. Blogját kezdetben azért indította, mert a történelmi regényeihez összegyűlt, de azokból kimaradt érdekességeket is meg akarta osztani. Ez később egy Facebook-oldallá alakult, ami szintén divat- és nőtörténelemmel foglalkozik, és az itt megjelent tartalmak álltak össze később izgalmas kötetekké. 

Legújabb műve, a Rizsporos hétköznapok - A női szexualitás története címet viseli, és számos tabutémát boncolgat. A női szexualitást illetően évezredeken át születtek különféle, általában férfiak tollából származó elméletek és tudományos munkák, melyek szoros keretek közé szorították a hölgyeket, korlátozták a női nemiséget, a női testet, és a férfiak kielégítését helyezték előtérbe. Többek közt ezekről is beszélgettek Soós Andreával a Femina podcastjában. A teljes adást itt hallgathatod meg.

Budai Lotti a női szexualitás történetéről

A szexualitás története a mai napig tabusított annak ellenére, hogy ez is az élet természetes, evolúciós szempontból is alapvető, nélkülözhetetlen része. Ennek feltárása elengedhetetlen ahhoz, hogy tudjuk, ma miért gondoljuk azt a szexről, amit, miért úgy látjuk az egészet, ahogy.

Azt, amit mi ma nőként gondolunk a szexualitásról, azt nem a nők találták ki, hanem a férfiak

- mondta Budai Lotti, és hozzátette, pontosan ezért is lenne olyan fontos visszafejteni, hogy ki mit és miért mondott, hiszen férfi filozófusokról, orvosokról, teológusokról van szó, akik öncélúan gondolkodtak a női szexualitásról.

Az apa és a férj is megbüntethette a nőt

Már az ókorban sem szabadság és nyitottság jellemezte a nők életét. Athénban például a polgárasszonyok a lábukat sem tehették ki egyedül a házból, még piacra is a szolgák jártak helyettük. Egyedül az ősök sírját vagy a hölgyeknek fenntartott szertartások látogatását engedélyezték számukra. A szexuális szabadosság, amit az ókorhoz társítunk, csak a férfiakra vonatkozott. 

Régen nem tudták, milyen kapcsolat van az aktus és a gyermekek fogantatása, születése között, így feltehetően az egy közösségen belül élő minden gyermeket a sajátjuknak tartottak a férfiak. A mezőgazdasági forradalom és a magántulajdon megjelenése után a társadalmak patriarchálissá alakultak, itt merült fel igazán a kérdés, hogy hogy lehet valaki biztos abban, hogy mindent a saját vére örököl majd. Egyetlen módszert találtak erre: biztosították, hogy legyen legalább egy olyan nő, aki csak vele közösül. Budai Lotti szerint a sok tabusítás leginkább ide vezethető vissza. 

- Az apáknak lett a felelőssége, hogy a lányaikat szűzen tarthassák, és erre a jog meg is adta nekik a lehetőséget,

ha egy lány elvesztette a szüzességét, akkor az apja megverhette, elüldözhette, megkövezhette, vagy bármilyen, tetszése szerinti büntetésben részesíthette

Később egy rituális ceremónia, azaz az esküvő során ezt a jogot átadta a férjnek, aki megtorolhatta, ha a nő mással létesített szexuális aktust.

A nő szerepe az volt, hogy kívánatos legyen

A történelem során mindig a férfiak találták ki, hogy működnek a nők, és mi kell nekik, mindezt persze öncélúan. Szerepüket gyakorlatilag arra redukálták, hogy utódokat szüljenek, és kívánatosak legyenek az ellenkező nem számára. Jean-Jacques Rousseau-ról például azt gondoljuk, hogy megreformálta a gyermekek neveléséről szóló elméleteket, de azt elfelejtjük, hogy ő csak a fiúk nevelését alakította át.

- A művében leírta a Sophie-nak nevezett kislány ideális nevelésének a történetét, ami arról szólt, hogy a kislány legyen szép. Tehát ő effektíve leírta azt, hogy

a nő legfőbb értéke és feladata az életben az, hogy tessék a férfinak

Budai Lotti hozzátette, a női pszichét a szexualitáson belül is a megfelelési kényszer fémjelzi. A szexuális elnyomás és a női önbizalom pedig erősen összefügg. Például, ha egy nőnek nincs összehasonlítási alapja a szexuális teljesítményeket illetően, akkor a férfi biztos lehet abban, hogy annak a nőnek ő lesz a legjobb partnere az életében. 

A női vágy, a klitoriszcsonkolás és az orgazmus

A történelem során az is változott, hogy egyáltalán elismerték-e a női vágy létezését. A korszaktól függött, hogy erősen korlátozottan vagy kicsit szabadabban élhették meg a szexualitást.

Egy 19. század idején egy nemesi családban nevelkedett lány egészen biztos, hogy semmit nem tudott a szexualitásról, amikor férjhez ment

Ezzel szemben egy paraszti családban született ifjú hölgy sokkal felvilágosultabban léphetett házasságra. Sok mindentől függött, hogy hol volt szorosabb, hol enyhébb a kontroll. 

A történelem során számos elmélet született a női szexualitást illetően a férfiak tollából. Sokáig úgy gondolták, a női vágy csak addig él, amíg a férfi ki nem elégül, a csikló izgatása pedig elférfiasodást, a leszbikusságot vagy hisztériát okoz. Utóbbi egyik tünete volt a maszturbáció, ezért vették elő a klitoriszcsonkolást gyógymódként, amit egyébként az ókorban is alkalmaztak. A női orgazmust ráadásul csak az 1950-es években ismerték el tudományosan. 

Budai Lotti tapasztalata szerint a régi hiedelmek a szexuális forradalom ellenére még mindig velünk élnek, és a szexhez a mai napig rengeteg megfelelési kényszer kapcsolódik, ami igencsak meg tudja nehezíteni az életet.

• budai lotti
• podcast
• női szexualitás
• történelem
• történelmi érdekesség
• hot topik
• Lélek&Test