Egy magyar nő nem lehet kreatív, és ne tanuljon tovább? Egészen megdöbbentő az Állami Számvevőszék elemzése
Az Állami Számvevőszék elemzése szerint vannak lányos és fiús tulajdonságok, a továbbtanuló nők pedig nemcsak hogy nem találnak párt, de demográfiai problémákat is okoznak.

nok egyetemen
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Az Állami Számvevőszék idén júliusban publikált egy „Pink education jelenség Magyarországon?!” című elemzést, amelyben többek közt arra jutottak, hogy a túl sok diplomás nő demográfiai problémákat okozhat az országban. 

A kutatásuk szerint a nők jelentős felsőoktatási túlreprezentáltsága megnehezíti a pártalálást, valamint a termékenység csökkenésének kockázatához is vezethet, mivel így csökken a nők házasságának valószínűsége és ezzel a gyerekvállalás esélye is.

Több nő kerül a felsőoktatásba, mint férfi

Az országgyűlési választás ideje körül 700 szülő és pedagógus részvételével lebonyolított reprezentatív kérdőíves kutatás során arra kerestek választ, hogy a hazai oktatási rendszer egyenlő esélyeket biztosít-e a fiúknak és a lányoknak, illetve milyen szerepet játszik a folyamatban a pedagógusszakma elnőiesedése - írja a 444. Az elemzés - amelyről a Népszava is beszámolt - egészen elképesztő állításokat tartalmaz.

A dokumentum első mondata így hangzik:

„Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy a nők és a férfiak egyenjogúak.” - Az egy dolog, hogy ezt így 2022-ben ennyire ki kell hangsúlyozni, a fő probléma viszont inkább az, hogy a későbbi következtetések, megállapítások ezt szinte teljesen megcáfolják, és arra tesznek utalásokat, hogy bizony jobb lenne - legalábbis az országnak -, ha a nők a diplomaszerzés helyett inkább a házasságra, a gyerekvállalásra koncentrálnának.

Az első részben megállapították, hogy 2010-2021 között minden évben több nő nyert felvételt a felsőoktatásba, mint férfi, a 2022-es tanév őszi félévében már 54,5 százalék lesz a nők aránya. Ráadásul a férfi hallgatók sokkal nagyobb arányban morzsolódnak le, és a gimnáziumokba is több lány jár - 55,4 százalék -, a nappali tagozatra felvettek 70 százaléka pedig ebből az iskolatípusból érkezik. Az Állami Számvevőszék szerint a nemi arányok eltolódásában közrejátszhatott a pedagógusszakma elnőiesedése, 2021-ben a hazai közoktatásban oktató 96 000 pedagógus 82%-a ugyanis nő volt. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Fiús és lányos tulajdonságok

Szülőket és pedagógusokat kérdeztek arról, hogy miképpen értékelik a szakirodalomban bemutatott nemi különbséget, az eltérő tulajdonságok/kompetenciák fontosságát az oktatásban. A megkérdezettek percepciói szignifikáns nemi eltérést mutattak. A válaszadók szerint a leginkább nőies tulajdonságok az érzelmi, szociális érettség, a szorgalom, a szófogadás, a kézügyesség, a jó szóbeli és írásbeli kifejezőkészség, valamint a monotóniatűrés, a precizitás és a pontosság. Ezzel szemben a leginkább férfias tulajdonságok a technikai-műszaki érzék, a kockázatvállalás, az élénkség, a mozgékonyság, a térlátás, a vállalkozószellem és a logika. Az eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezettek a lányosabbnak tartott tulajdonságokat tartják fontosabbnak a közoktatásban.

„Meglepő emellett, hogy az olyan lányos tulajdonságok, mint a szorgalom, a verbális képességek és alkalmazkodókészség a válaszolók szerint fontosabbak, mint a logika, ami nélkül értő tanulás, tartós, hasznosítható tudás, problémamegoldás nehezen képzelhető el. A fiúsnak ítélt, a reál tantárgyakhoz szükséges tulajdonságok mind a szülők, mind a pedagógusok szerint kevésbé fontosak” - írják, és hozzáteszik, hogy a társadalmi mobilitás, a nemi egyenlőség, illetve az esélyegyenlőség szempontjából szerintük ez a tény felveti annak veszélyét, hogy a fiúk hátrányt szenvedhetnek a középiskolai záróeredmények és a felsőfokú továbbtanulás terén is. Ezért indokoltnak tartanák a humán és reál érettségi tantárgyak kiegyenlítésének megfontolását.

A „pink education” és a demográfiai problémák

A dokumentumban a címadó „pink education”, azaz a rózsaszín oktatás fogalmát is megmagyarázzák: „A rózsaszín galléros munka mintájára a 2000-es években angolszász területeken kezdték el használni a fogalmat elsősorban a felsőoktatás vonatkozásában a nőknek az oktatás világában elfoglalt szerepének jellemzésére.” 

A következtetésekben kifejtik, hogy ennek a jelenségnek - tulajdonképpen annak, hogy a nők továbbtanulnak, és diplomát szereznek - számos gazdasági és társadalmi következménye van, és ezek az ÁSZ szerint nem túl pozitívak: 

„Amennyiben az oktatás a nőies tulajdonságoknak kedvez, úgy ez rombolja a társadalmi mobilitást és esélyegyenlőséget. A férfias tulajdonságok alacsonyabb értékelése mentális és viselkedésbeli problémákat okozhat a fiú tanulóknak, akik nem tudják sajátos képességeiket optimálisan megmutatni, kibontakoztatni. A nők túlreprezentáltsága a felsőoktatásban demográfiai problémákat is okozhat, megnehezítve a pártalálást a közel azonos szinten képzett fiatalok között.”

A diplomás nők nem találnak párt?

A fentebb említett állítást egyébként később is megerősítik, célozva arra, hogy az alacsonyabb képzettségű nők nagyobb eséllyel találhatnak partnert:

„Ráadásul a párválasztás során a nőknél - kutatások szerint (Szűcs, 1996) - a végzettség is szerepet játszik. Míg a férfiak gyakran kevésbé képzett nőkkel házasodnak össze, addig a nők hajlamosak náluk jobban képzett férfiakkal házasodni… Általánosan jellemző, hogy az azonos iskolai végzettségű párok kötnek egymással a leggyakrabban házasságot, és ezek aránya emelkedett a 2010-2016 közötti időszakban. Ahol eltérés van a házasulók iskolai végzettségében, ott többnyire a menyasszonyok végzettsége magasabb, mint a vőlegényeké” - írják a dokumentumban, a megállapítások alapján pedig az alábbi következtetéseket vonták le:

„Ha ez a tendencia folytatódik, a nemek közötti egyenlőtlenségek megfordulása a felsőoktatásban a termékenység csökkenésének kockázatához vezethet, mivel a nők házasságának valószínűsége, és ezzel a gyerekvállalás esélye is csökken. Ha a közelmúltbeli trendek fennmaradnak, 2025-ig az OECD-országokban 1,8 diplomás nő fog jutni minden diplomás férfira, így a megfelelő státusszal, kulturális és képzettségi háttérrel bíró partner megtalálása még nehezebbé válhat.”

A nők érdeke is, hogy a férfiak jól teljesítsenek

Az elemzésben később azt is kiemelik, hogy a nők érdeke is az, hogy a férfiak jól teljesítsenek. 

„A nemek közötti esélyegyenlőség a társadalom közös érdeke. A nők ugyanúgy érdekeltek benne, hogy a férfiak is jól teljesítsenek, eredményesek és sikeresek legyenek. Amennyiben a férfias, fiús tulajdonságok/kompetenciák kibontakoztatása, értékelése hátrányt szenved, úgy annak számos gazdasági és társadalmi következménye van. A férfias tulajdonságok és kompetenciák nem megfelelő szintű és mértékű fejlesztése gazdasági károkat okoz, és előnytelen az ország versenyképessége szempontjából. 

A kreativitás, az innováció, a vállalkozó szellem, a technikai-műszaki érzék és a versengő, teljesítményorientált attitűd szükségesek a magyar gazdaság optimális fejlődéséhez, a hazai vállalkozások sikerességéhez, a versenyképesség és fenntarthatóság javításához. Ezekre a tulajdonságokra a mindennapi élet szempontjából is szükség van, hiszen a felnövő fiatal majdani otthonában azzal szembesül, hogy lefagyott a számítógép, csöpög a csap, vagy éppen lapra szerelve érkezett a bútor, és nincs megfelelő szakember ezen problémák megoldására” - szerepel a dokumentumban, amivel egyébként több gond is akad.

Mi a gond a dokumentum állításaival?

A dokumentummal egyébként több gond is akad. Egyrészt az ország körülbelül 9,711 millió lakosából mindössze 700 ember véleménye tükröződik belőle, másrészt pedig a problémák nagy részét szinte mind a nőkre hárítja: az elemzések arra utalnak, hogy baj, ha továbbtanulnak, így ugyanis sosem fognak párt találni, sosem mennek férjhez, és persze gyermekeket sem szülnek, így nem is gyarapíthatják a népességet. 

A tulajdonságok nemekhez kapcsolása, a „nőies” és „férfias” szakmák különválasztása elavult, és ezek esetében egyáltalán nem is lehet általánosítani: bizony, bőven akadnak a reál tárgyakban kiváló nők, és olyanok is, akik képesek újraindítani a lefagyott számítógépet, megjavítani a csöpögő csapot, vagy akár összerakni egy bútort is. A pártalálás és a házasság pedig nem csak az egyik félen múlik - ugyanúgy, ahogy a gyermekvállalás sem. És persze azt is érdemes figyelembe venni, hogy nem minden nő, és nem minden férfi akar gyereket, ráadásul sokaknak nem is lehet. 

Maga a tanulmány és a kezdeményezés hasznos, hiszen fontos, hogy minden területen történjenek mindenki számára kedvező fejlesztések, az egyenlőséget, az egyenjogúságot előremozdító intézkedések, de nem a lányokat, és a nőket kellene „büntetni”, hibáztatni, mert sajnos a mai napig több területen is alapból hátrányból, rosszabb helyzetből indulnak, mint a fiúk.

169 év múlva lehetnek egyenlőek a nők a férfiakkal

Az Európai Unión belül Magyarországon a legalacsonyabb a nők aránya a parlamentben, de világviszonylatban is nagyon rossz a helyzet, a 158. helyen állunk a világ 194 országa között. Magyarországon a parlamenti képviselők mindössze 10%-a volt nő az előző ciklusban, 199 képviselőből csupán tíz volt nő. Többek között erről és az egyenlő arányok javítására, a női egyenjogúságra való törekvésekről beszélgettünk Dimitrios Papadimoulisszal, az EP alelnökével.

Ezt is szeretjük