Egy magyar nő nem lehet kreatív, és ne tanuljon tovább? Egészen megdöbbentő az Állami Számvevőszék elemzése

Az Állami Számvevőszék elemzése szerint vannak lányos és fiús tulajdonságok, a továbbtanuló nők pedig nemcsak hogy nem találnak párt, de demográfiai problémákat is okoznak.

Az Állami Számvevőszék pink education kutatása
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az Állami Számvevőszék idén júliusban publikált egy „Pink education jelenség Magyarországon?!” című elemzést, amelyben többek közt arra jutottak, hogy a túl sok diplomás nő demográfiai problémákat okozhat az országban. 

A kutatásuk szerint a nők jelentős felsőoktatási túlreprezentáltsága megnehezíti a pártalálást, valamint a termékenység csökkenésének kockázatához is vezethet, mivel így csökken a nők házasságának valószínűsége és ezzel a gyerekvállalás esélye is.

Több nő kerül a felsőoktatásba, mint férfi

Az országgyűlési választás ideje körül 700 szülő és pedagógus részvételével lebonyolított reprezentatív kérdőíves kutatás során arra kerestek választ, hogy a hazai oktatási rendszer egyenlő esélyeket biztosít-e a fiúknak és a lányoknak, illetve milyen szerepet játszik a folyamatban a pedagógusszakma elnőiesedése - írja a 444. Az elemzés - amelyről a Népszava is beszámolt - egészen elképesztő állításokat tartalmaz.

A dokumentum első mondata így hangzik:

„Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy a nők és a férfiak egyenjogúak.” - Az egy dolog, hogy ezt így 2022-ben ennyire ki kell hangsúlyozni, a fő probléma viszont inkább az, hogy a későbbi következtetések, megállapítások ezt szinte teljesen megcáfolják, és arra tesznek utalásokat, hogy bizony jobb lenne - legalábbis az országnak -, ha a nők a diplomaszerzés helyett inkább a házasságra, a gyerekvállalásra koncentrálnának.

Az első részben megállapították, hogy 2010-2021 között minden évben több nő nyert felvételt a felsőoktatásba, mint férfi, a 2022-es tanév őszi félévében már 54,5 százalék lesz a nők aránya. Ráadásul a férfi hallgatók sokkal nagyobb arányban morzsolódnak le, és a gimnáziumokba is több lány jár - 55,4 százalék -, a nappali tagozatra felvettek 70 százaléka pedig ebből az iskolatípusból érkezik. Az Állami Számvevőszék szerint a nemi arányok eltolódásában közrejátszhatott a pedagógusszakma elnőiesedése, 2021-ben a hazai közoktatásban oktató 96 000 pedagógus 82%-a ugyanis nő volt. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

Fiús és lányos tulajdonságok

Szülőket és pedagógusokat kérdeztek arról, hogy miképpen értékelik a szakirodalomban bemutatott nemi különbséget, az eltérő tulajdonságok/kompetenciák fontosságát az oktatásban. A megkérdezettek percepciói szignifikáns nemi eltérést mutattak. A válaszadók szerint a leginkább nőies tulajdonságok az érzelmi, szociális érettség, a szorgalom, a szófogadás, a kézügyesség, a jó szóbeli és írásbeli kifejezőkészség, valamint a monotóniatűrés, a precizitás és a pontosság. Ezzel szemben a leginkább férfias tulajdonságok a technikai-műszaki érzék, a kockázatvállalás, az élénkség, a mozgékonyság, a térlátás, a vállalkozószellem és a logika. Az eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezettek a lányosabbnak tartott tulajdonságokat tartják fontosabbnak a közoktatásban.

„Meglepő emellett, hogy az olyan lányos tulajdonságok, mint a szorgalom, a verbális képességek és alkalmazkodókészség a válaszolók szerint fontosabbak, mint a logika, ami nélkül értő tanulás, tartós, hasznosítható tudás, problémamegoldás nehezen képzelhető el. A fiúsnak ítélt, a reál tantárgyakhoz szükséges tulajdonságok mind a szülők, mind a pedagógusok szerint kevésbé fontosak” - írják, és hozzáteszik, hogy a társadalmi mobilitás, a nemi egyenlőség, illetve az esélyegyenlőség szempontjából szerintük ez a tény felveti annak veszélyét, hogy a fiúk hátrányt szenvedhetnek a középiskolai záróeredmények és a felsőfokú továbbtanulás terén is. Ezért indokoltnak tartanák a humán és reál érettségi tantárgyak kiegyenlítésének megfontolását.

A „pink education” és a demográfiai problémák

A dokumentumban a címadó „pink education”, azaz a rózsaszín oktatás fogalmát is megmagyarázzák: „A rózsaszín galléros munka mintájára a 2000-es években angolszász területeken kezdték el használni a fogalmat elsősorban a felsőoktatás vonatkozásában a nőknek az oktatás világában elfoglalt szerepének jellemzésére.” 

A következtetésekben kifejtik, hogy ennek a jelenségnek - tulajdonképpen annak, hogy a nők továbbtanulnak, és diplomát szereznek - számos gazdasági és társadalmi következménye van, és ezek az ÁSZ szerint nem túl pozitívak: 

„Amennyiben az oktatás a nőies tulajdonságoknak kedvez, úgy ez rombolja a társadalmi mobilitást és esélyegyenlőséget. A férfias tulajdonságok alacsonyabb értékelése mentális és viselkedésbeli problémákat okozhat a fiú tanulóknak, akik nem tudják sajátos képességeiket optimálisan megmutatni, kibontakoztatni. A nők túlreprezentáltsága a felsőoktatásban demográfiai problémákat is okozhat, megnehezítve a pártalálást a közel azonos szinten képzett fiatalok között.”

A diplomás nők nem találnak párt?

A fentebb említett állítást egyébként később is megerősítik, célozva arra, hogy az alacsonyabb képzettségű nők nagyobb eséllyel találhatnak partnert:

„Ráadásul a párválasztás során a nőknél - kutatások szerint (Szűcs, 1996) - a végzettség is szerepet játszik. Míg a férfiak gyakran kevésbé képzett nőkkel házasodnak össze, addig a nők hajlamosak náluk jobban képzett férfiakkal házasodni… Általánosan jellemző, hogy az azonos iskolai végzettségű párok kötnek egymással a leggyakrabban házasságot, és ezek aránya emelkedett a 2010-2016 közötti időszakban. Ahol eltérés van a házasulók iskolai végzettségében, ott többnyire a menyasszonyok végzettsége magasabb, mint a vőlegényeké” - írják a dokumentumban, a megállapítások alapján pedig az alábbi következtetéseket vonták le:

„Ha ez a tendencia folytatódik, a nemek közötti egyenlőtlenségek megfordulása a felsőoktatásban a termékenység csökkenésének kockázatához vezethet, mivel a nők házasságának valószínűsége, és ezzel a gyerekvállalás esélye is csökken. Ha a közelmúltbeli trendek fennmaradnak, 2025-ig az OECD-országokban 1,8 diplomás nő fog jutni minden diplomás férfira, így a megfelelő státusszal, kulturális és képzettségi háttérrel bíró partner megtalálása még nehezebbé válhat.”

A nők érdeke is, hogy a férfiak jól teljesítsenek

Az elemzésben később azt is kiemelik, hogy a nők érdeke is az, hogy a férfiak jól teljesítsenek. 

„A nemek közötti esélyegyenlőség a társadalom közös érdeke. A nők ugyanúgy érdekeltek benne, hogy a férfiak is jól teljesítsenek, eredményesek és sikeresek legyenek. Amennyiben a férfias, fiús tulajdonságok/kompetenciák kibontakoztatása, értékelése hátrányt szenved, úgy annak számos gazdasági és társadalmi következménye van. A férfias tulajdonságok és kompetenciák nem megfelelő szintű és mértékű fejlesztése gazdasági károkat okoz, és előnytelen az ország versenyképessége szempontjából. 

A kreativitás, az innováció, a vállalkozó szellem, a technikai-műszaki érzék és a versengő, teljesítményorientált attitűd szükségesek a magyar gazdaság optimális fejlődéséhez, a hazai vállalkozások sikerességéhez, a versenyképesség és fenntarthatóság javításához. Ezekre a tulajdonságokra a mindennapi élet szempontjából is szükség van, hiszen a felnövő fiatal majdani otthonában azzal szembesül, hogy lefagyott a számítógép, csöpög a csap, vagy éppen lapra szerelve érkezett a bútor, és nincs megfelelő szakember ezen problémák megoldására” - szerepel a dokumentumban, amivel egyébként több gond is akad.

Mi a gond a dokumentum állításaival?

A dokumentummal egyébként több gond is akad. Egyrészt az ország körülbelül 9,711 millió lakosából mindössze 700 ember véleménye tükröződik belőle, másrészt pedig a problémák nagy részét szinte mind a nőkre hárítja: az elemzések arra utalnak, hogy baj, ha továbbtanulnak, így ugyanis sosem fognak párt találni, sosem mennek férjhez, és persze gyermekeket sem szülnek, így nem is gyarapíthatják a népességet. 

A tulajdonságok nemekhez kapcsolása, a „nőies” és „férfias” szakmák különválasztása elavult, és ezek esetében egyáltalán nem is lehet általánosítani: bizony, bőven akadnak a reál tárgyakban kiváló nők, és olyanok is, akik képesek újraindítani a lefagyott számítógépet, megjavítani a csöpögő csapot, vagy akár összerakni egy bútort is. A pártalálás és a házasság pedig nem csak az egyik félen múlik - ugyanúgy, ahogy a gyermekvállalás sem. És persze azt is érdemes figyelembe venni, hogy nem minden nő, és nem minden férfi akar gyereket, ráadásul sokaknak nem is lehet. 

Maga a tanulmány és a kezdeményezés hasznos, hiszen fontos, hogy minden területen történjenek mindenki számára kedvező fejlesztések, az egyenlőséget, az egyenjogúságot előremozdító intézkedések, de nem a lányokat, és a nőket kellene „büntetni”, hibáztatni, mert sajnos a mai napig több területen is alapból hátrányból, rosszabb helyzetből indulnak, mint a fiúk.

169 év múlva lehetnek egyenlőek a nők a férfiakkal

Az Európai Unión belül Magyarországon a legalacsonyabb a nők aránya a parlamentben, de világviszonylatban is nagyon rossz a helyzet, a 158. helyen állunk a világ 194 országa között. Magyarországon a parlamenti képviselők mindössze 10%-a volt nő az előző ciklusban, 199 képviselőből csupán tíz volt nő. Többek között erről és az egyenlő arányok javítására, a női egyenjogúságra való törekvésekről beszélgettünk Dimitrios Papadimoulisszal, az EP alelnökével.

169 év múlva lehetünk egyenlők a férfiakkal - Interjú az Európai Parlament alelnökével

Dimitrios Papadimoulis-szal, az Európai Parlament alelnökével beszélgettünk arról, mit tehetünk azért, hogy mielőbb elérjük az egyenlőséget.

Elolvasom
Ezt is szeretjük