Hamisítvány a torinói lepel? Újabb titokra derült fény

Egy egyháztörténész szerint a torinói lepel több évszázaddal a keresztre feszítés után készült.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Antonio Lombatti egyháztörténész szerint a torinói lepel lenyomatán egy szakállas férfi látható, aki mintegy 1300 évvel Jézus keresztre feszítése után élt, adta hírül a Daily Mail.

Secondo Pia fotós felvétele a lepelről

Ha elmélete igaznak bizonyul, akkor az nemcsak az egyház szellemiségének alapjait döntheti meg, de világszerte több millió ember hitét is lerombolhatja.

A torinói lepel

A torinói, illetve kevésbé ismert nevén turini lepel a római katolikus egyház tulajdonában álló történelmi lelet, melyen - a legenda szerint - Jézus testének lenyomata látható.

A négy méter hosszú, lenvászonból készült temetkezési ruhadarab egyfajta szem- és testfedőként került Jézus holttestére, mikor örök nyugalomra helyezték.

A lepel több évszázadon keresztül pihent a torinói Keresztelő Szent János-katedrálisban, csak az 19. század utolsó éveiben került az érdeklődés középpontjába, hála Secondo Pia hobbifotósnak, akinek a lepelről készült fényképén egy emberi arc rajzolódott ki.

Ezt tanulmányozva Paul Vignon is, aki 1902-ben megjelentette tudományos értekezését Krisztus leple címmel. Ez egyfajta láncreakciót indított be, 1931-ben dr. Pierre Barbet amputált karokon végzett kísérleteit hasonlította össze a torinói lepel mintázatával, majd könyvet is megjelentetett, melynek a Krisztus öt sebe címet adta. És ez csak a kezdet volt, még a második világháború sem akadályozhatta meg a további vizsgálatokat.

Persze mindenki a maga módján igyekszik a hitét bizonyítani, ami azt jelenti, hogy legalább annyi szkeptikus próbál a lepel hamisságára fényt deríteni, mint ahány tudós a valós eredetet tanúsítani. Legutóbb Antonio Lombatti egyháztörténész kavart nagy port, amikor azt állította, hogy a lepel 1300 évvel a keresztre feszítés után készült.

Ebben a barlangban támadt fel Jézus: képeken a bibliai csoda helyszíne

Nézegess képeket!

Elolvasom

Egy francia lovagé volt

Lombatti azt állítja, hogy a torinói lepel csupán egy a sok temetkezési ruha közül, melyek a keresztény világban keringtek a középkor folyamán. Legalább 40 ilyen ruhadarab volt, de a francia forradalom alatt a legtöbbet megsemmisítették. Közöttük akadtak olyanok, amelyeket vérhez hasonló szennyeződések piszkították be, mások teljesen fehérek voltak.

A torinói lepel csak annyit bizonyít, hogy egy szakállas, meztelen emberről készült, akit Lombatti kutatása szerint leszúrtak vagy megkínoztak, a sebek mintája alapján. A Studi Medievali tudományos folyóiratban írt publikációja szerint a legvalószínűbb, hogy egy francia lovag, bizonyos Geoffroy de Charny kapta a leplet Smyrna felszabadítása után.

A férfi részt vett a törökországi keresztes hadjáratban 1346-ban, de nem tudott csatlakozni a jeruzsálemi zarándoklathoz a felszabadítás után, ezért kapta a leplet egyfajta mementóként. A férfi családja volt egyébként az első feljegyzett tulajdonosa a lepelnek.

Virárgdísz az asztalra

Készíts egyszerű, de annál látványosabb húsvéti asztaldíszt tavaszi virágokból! Feldobja az egész lakást.

Az egyház álláspontja

A katolikus egyház hivatalosan nem kommentálta a lepel hitelességét, azonban annyiban segítségére volt a tudósoknak, hogy mintákat bocsátott ki a könnyebb igazolás érdekében. 2009-ben már egy vatikáni kutató biztosan állította, hogy Jézusé volt a temetkezési ruhadarab, ugyanis szerinte a Secondo Pia által fotózott képen állítólag kivehető a szöveg: Jesus Nazarene. Az olasz kormány fizetett tudósai ugyanakkor azt mondták, hogy a fény természetfeletti játéka okozta a villanást, ami a fotós felvételén látszik.

A két állításnak viszont ellentmond, hogy az oxfordi tudósok egy szénteszt segítségével 1260 és 1390 közé tették az anyag keletkezésének idejét. Egy biztos, a negatívon tisztán kivehető arc- és testlenyomatnak köszönhetően zarándokok ezrei látogatják a Keresztelő Szent János-katedrálist Torinóban.

Kép: darkensemble.wordpress.com

Ezt is szeretjük