Mit jelent, ha sokat alszol nagycsütörtökön? Semmi jót a hagyomány szerint

Bár elválaszthatatlan a keresztény hagyományoktól, a néphit húsvéti ünnepkörhöz kötődő hiedelemvilágában a tavasz érkezéséhez, az év megújulásához és ezáltal az emberi sors alakulásához fűződő elképzelések egyaránt keverednek, egy rendkívül gazdag és színes szokásrendszert létrehozva.

Utóbbi persze annak is köszönhető, hogy a paraszti kultúrában ez az időszak nem csupán az ünnephez kapcsolódott, de az évkörben is fordulópontnak számított, amikor is a téli csendesség és pihenő után a természet felébred, meghatározva ezzel az emberek mindennapjait, megélhetését, létbiztonságát, tulajdonképpen pedig életét és halálát is.

A természet és a föld biztonságot adott, ugyanakkor kiszámíthatatlanság jellemezte, elég csak arra gondolni, milyen kiszolgáltatottá tehette egy-egy közösség életét. Nem véletlen hát, hogy elődeink érzékenyen figyelték a környezet jeleit, és a legkisebb történésekben is jövőbe mutató üzeneteket véltek felfedezni. Ennek köszönhetően a húsvéti, tavaszi időszakhoz és magához az ünnephez is megszámlálhatatlan népi jóslás kötődik, melyekből, ha mindet szinte lehetetlen volna is számba venni, most mi is összegyűjtöttünk egy csokorra valót.

A teljes időszak alkalmas volt időjárásjóslásra

A kora tavaszi időszak már csak évkezdő jellegéből adódóan is bővelkedik az időjárásra vonatkozó jósló napokban, mely alól nem kivétel a húsvét sem, sőt, a teljes március 22-étől április 25-éig tartó időszak alkalmas volt arra - ebben az időintervallumban került kijelölésre húsvét vasárnapja -, hogy kiderüljön például, milyen időjárás várható a nyáron.

A Remete Farkas László-féle Állandó, mindennapos kalendárium szerint március 25-ét, Gyümölcsoltó Boldogasszony napját Medárdéhoz hasonlóan negyvenes napnak tartották, mondván, amilyen az a nap, olyan lesz az elkövetkező negyven is. Ha hűvös az idő, a tavasz sem lesz meleg, viszont volt, ahol úgy tartották, ha ez a nap hideg, utána már jó idő várható, a tél ugyanis kiadta a fagyát. 

Március 29-e is fontosnak számított, az aznapi meleg kellemes, meleg tavaszt és forró nyarat ígért, az április 1-jei derült, jó idő a jó termést, az esős nap pedig rosszat jósolta meg. Az április 4-i szürke felhők langyos, esős időt jelentettek, az április 7-i verőfény pedig meleg, napfényes nyarat. Úgy tartották, ha a nap reggeltől estig süt, akkor lesz mit enni, de ha egyetlen felhő sincs az égen, zivataros lesz a nyár.

Április 8-ához kötötték a hiedelmet, miszerint az aznapi langyos eső októberi meleget jelent, április 13-ához pedig, hogy az eső azt jelzi előre, májusban nem lehet majd számítani rá. Április 21-e is kiemelt dátum volt az időjárásjóslás szempontjából, ha verőfényes és szélmentes volt, jó termő, ha borús, rosszul termő nyarat jósolt. Éjszakáját is figyelték, ha meleg és szélcsendes volt, arra számítottak, a nyár is forró és száraz lesz.

Mindezeken túl, dátumtól függetlenül is úgy tartották, ha húsvét reggelén derült ég köszönti az ünneplőket, jó termésre számíthatnak, míg gyengébbre, ha borús vagy esős az idő. A húsvétvasárnapi szélirányt is megfigyelték, az északi szél hideg tavaszt, míg a déli korai meleget hozott magával.

Nagycsütörtöki és nagypénteki jóslások

A teljes nagyhéthez kötődtek-kötődnek érdekes babonák, a jóslások terén azonban érdemes lehet kiemelni a nagycsütörtöki sokáig alvás tiltását, úgy tartották ugyanis, ha valaki nem kel fel időben, elhagyja a szerencséje, balszerencsét, restséget von maga után, és nem számíthat túl sok jóra az évben. A babona gyökere a nagycsütörtöki bibliai történésekben keresendő, Jézus ugyanis virrasztásra kérte apostolait az Olajfák hegyén, ők azonban elaludtak, magára hagyva mesterüket.

A szerelmi jóslások is igen elerjedtek voltak húsvét idején, különös tekintettel a nagypéntekre, a fiatal lányok ilyenkor előszeretettel végeztek különféle férjjósló rítusokat. Az egész napos böjt után fésűjüket és szappanjukat törölközőbe csavarták, majd a párnájuk alá tették, arra számítva, hogy éjjel, álmukban meglátják majd a férjük arcát, de akkor is megálmodhatták, ha azt a lisztből-sóból gyúrt tésztát tették a párnájuk alá, melyet megsütve harangozáskor három részre haraptak, majd magukkal vittek a templomba.

Nagypéntek éjjelén sokan a törött tojást is a küszöbre tették, majd annak köszönhetően, aki először lépett rá, megtudhatták, mi lesz leendő hitvesük foglalkozása, de a vízre tett héjból is jósoltak maguknak: ha a víz tetején maradt, a következő időszakban nem számíthattak házasságra, ha viszont alámerült, az esküvő és a nagy szerelem is már a közelben várakozhatott. Hatalmas szerencsét és boldogságot jósolt, ha húsvétkor érkezett a gyermekáldás, az ilyenkorra tervezett eljegyzés azonban a házasság meghiúsulását vetítette előre.

Húsvétvasárnap is jósoltak

Számos szerencsehozó és rontásűző szokás is kapcsolódik húsvétvasárnaphoz, azonban kifejezetten jósoltak is ilyenkor, például tojást koccantottak össze az ünnepi asztalnál, akinek pedig nem tört össze, az erős egészségre és hosszú életre számíthatott, de ugyanígy nyugodt, boldog évet és egészséget jelzett, ha a főtt tojás héja egyben jött le. Szilánkosra törve viszálykodásra, váratlan fordulatra lehetett számítani, és szintén nem jelentett jót, ha tálban úsztatva a tojás a szélhez sodródott a víz jó egészséget jelentő közepe helyett.

Az első húsvéti vendég megérkezése is a jövőbe mutatott, ha mogorva ember jött üres kézzel, az szűkösebb esztendőre, a jókedvű, dolgos ember bőséges évre mutatott. Az állatok viselkedését is megfigyelték, a hangosan kotkodácsoló tyúkok bőséget, a nyugtalanabbak azonban változékony időjárást és kiszámíthatatlanabb évet ígértek.

Széles körben ismert jóslás volt a zöld ágas módszer is, melyet ma is bárki bátran kipróbálhat: eszerint, ha a húsvétkor a házba vitt zöld ág, fűz- vagy nyírág sokáig szép és friss maradt, jó évre lehetett számítani, azonban kevésbé reménykedhettek benne, ha hamar elhervadt.

Képek: Getty Images Hungary.

• jóslás
• babona
• tavasz
• ünnep
• hagyomány
• népi szokás
• időjárás
• szerelem
• Húsvét