Tojásost játszottak a jegyesek
Spanyolországban a jegyespárok tojásost játszottak. Na nem azt, amire elsőre gondolsz.
Nekünk szinte már megszokottnak számít a húsvéttal járó locsolkodás, de ez más kultúrkörökben ugyanúgy furcsaságszámba megy, mint a következő hagyományok magyar szemmel.
Kíváncsi vagy, hogyan ünnepelnek a világ más tájegységein? Meg fogsz lepődni, ugyanis a bájos és némileg pajzán szokásoktól a szinte brutálisig mindenféle tettre van példa.
Jegyesek tojáskeresése
Ahogyan nálunk a locsolkodásnak, úgy Spanyolországban a tojásos játéknak van hagyománya, amelyet szigorúan csak jegyesek játszhattak. A katalán falvakban húsvét napján a jegyespárok közül az egyik fél elbújt, majd várta, hogy párja megtalálja őt: értelemszerűen az nyert a párok között, aki előbb találta meg a kedvesét.
A legelső embernek így kellett kiáltania: "Pasqua és vinguda; els ous són meus", azaz "Eljött a húsvét, enyém a tojás" - ezzel véget ért a játék, és a legény vagy a leány megkaphatta a hímes tojást.
Arról nem szól a fáma, hogy a párok mennyire szerettek volna lelepleződni, amikor végre lopott perceket tölthettek kettesben, de gyanítjuk, szívesen húzták kicsit hosszabbra az időt, mint ahogy feltétlenül szükséges lett volna.
Keresztre feszítve
A bikafuttatás után, amely talán az egyik legbrutálisabb hagyomány a világon, szinte már meg sem lepődünk Mexikó, Guatemala és Peru szélsőséges szokásán, ahol a férfiak Jézus keresztre feszítését imitálják évről évre húsvét idején. Mondhatni megtisztelő és kiváltságos feladat az, hogy négy napon át a keresztre kifeszítve lóghat az ember, miközben körmenetben, virágokkal díszített utcákon, az ünneplő tömeg közepette viszik őt át a városon.
A fájdalom csütörtökétől a feltámadás vasárnapjáig terjedő zajos hagyomány a helyiek és a turisták kedvence is, sokan látni akarják azokat a férfiakat, akik csak azon versengenek, hogy ők legyenek a szerencsés kiválasztottak. Állítólag teljesen átértékelik az életüket, mialatt kikötözve lógnak a több méter magas feszületről.
Boszorkányégetés
A finnek úgy tartják, hogy nagyszombaton Isten kevésbé tudja oltalmazni az embereket, így a boszorkányok ilyenkor szabadon garázdálkodhatnak a világban.
Pont ezért húsvétkor máglyát gyújtanak, hogy a trulliknak - ez a húsvéti boszorkák finn neve - és más gonosz szellemeknek esélyük se legyen az emberek közelébe menni. Minél nagyobb a tűz és a füstje, annál jobb, hiszen ez még nagyobb akadályt képez az ártó szándékú lényekkel szemben.
A szokás már-már egyfajta közönségkedvenccé nőtte ki magát, ugyanis gyakorta a gyerekek is beöltöznek boszorkánynak, és így járják a házakat, hogy aztán egy gyorsan elszavalt verssel némi csoki tojáshoz és cukorkához jussanak. Olyan ez, mint Amerikában a Halloween.
OLVASD EL EZT IS!
- húsvéti népszokás
- húsvéti babona