Ha kidobják, bírság jár érte, ha megeszik, nem? Az egyik legdurvább kérdés az ünnepek kapcsán

Az állatvédő szervezetek a húsvéthoz közeledve minden évben felhívják a figyelmet arra, mekkora felelőtlenséget jelent impulzusvezérelt döntés gyanánt hazavinni egy élő nyuszit, különösen, ha arra senki, semmilyen formában nincs felkészülve, a cél pedig csupán az, hogy a kisgyerekeknek szolgáljon aranyos játékként.

Egy élő állat nem játékszer, és nem is húsvéti dekoráció, sok esetben pedig az jelenti a legnagyobb problémát, hogy erre maguk az ajándékozók is rájönnek, a plusz feladatokat azonban nem vállalják, miután pedig elveszítették az újdonság varázsát, a kis nyuszik gyakran kerülnek vissza a különféle szervezetekhez - akiknek véges a kapacitásuk -, rosszabb esetben pedig az utcán végzik. 

És persze akadnak olyanok is, akik más megoldást választanak, és ősi tradíciókra hivatkozva, élelmiszerként definiálva őket, végeznek a nyuszikkal, majd el is fogyasztják őket. Bár az állatok kidobását, kínzását és elhagyását a törvény szigorúan bünteti, vajon ez utóbbi esetben legális cselekedetről van szó?

Több százezres büntetés járhat a nyuszik kidobásáért

A nyúlmentő szervezetek beszámolói szerint a húsvéti ünnepek után igen nagy számban találni meg a kis állatokat a főutak mentén, a lakótelepeken vagy épp a szemetesekben, ugyanakkor gyakori, hogy erre nem rögtön a húsvétot követően kerül sor, hanem akkor, ha a nyulak viselkedése az ivarossá válásuk után megváltozik, amivel gyakran nem tudnak mit kezdeni a családok.

Nem árt azonban tudni, hogy a nyuszik kidobása és elhagyása bűncselekmény, mely pénzbírsággal, sőt, akár szabadságvesztéssel is járhat, hisz, ahogy az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény fogalmaz, az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad, az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele pedig tilos.

A Büntető Törvénykönyv 244. paragrafusa az állatkínzásra is kitér, eszerint, aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, illetve gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő a szabadságvesztés, ha az állatkínzás az állatnak különös szenvedést okoz, vagy több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.”

Bűncselekmény megenni a nyuszit?

A törvény szövegében kulcstényezőt jelent az állat indokolatlan leölése, vannak azonban olyan esetek, melyeket elfogadható oknak tartanak: az Állatvédelmi törvény 11. §-a szerint az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad, elfogadható oknak, körülménynek minősül azonban különösen az élelmezési cél vágóállat esetében, a prém termelése, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, illetve sérülés, a fertőző betegségek felszámolása, valamint az azok ellen való védekezés, a kártevők irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása, a tudományos kutatás, valamint közegészségügyi veszély elhárítása.

Az állat életének kioltása kizárólag kábítás után történhet, itt azonban a törvény kivételként említi a háztartásban élelmezési célra levágott baromfit és nyulat is, kitér azonban arra, hogy ezekben az esetekben is gondoskodni kell arról, hogy az állat életének kioltása szakszerű gyorsasággal és a legkisebb szenvedéssel járjon.

Ha tehát az állatot eleve haszonállatként, vagyis élelmezési céllal tartják, leölése és elfogyasztása jogilag lehetséges lehet. A törvény kiemeli, hogy kutyát és macskát élelmezési céllal sem szabad levágni, nem tér ki azonban a további, kedvtelésből tartott állatokra e bekezdésben, holott a húsvéti nyuszi mindenképp ebbe a kategóriába kellene, hogy tartozzon.

A törvény szerint ugyanis kedvtelésből tartott állat a rendszertani besorolástól függetlenül minden olyan állat, melyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék- védelem és - eb és macska kivételével - közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak.

A kedvtelésből tartott állatok védelméről szóló európai uniós egyezményt Magyarország még nem ratifikálta és írta alá, ebben ugyanis konkrétan is megfogalmazódik, hogy a kedvtelésből tartott állatok életének kioltásának főszabálya szerint azt csak állatorvos vagy más, megfelelő szakértelemmel és ismeretekkel rendelkező személy teheti meg, kivéve, ha szükséghelyzetben az állat szenvedésének azonnali megszüntetése szükséges, és nem érhető el gyorsan szakszerű segítség, vagy egyéb, sürgősségi esetben, ha az állat jólléte megköveteli. Az állat életének kioltása azonban minden esetben csak minimális fizikai és mentális szenvedéssel járhat.

Kevés a jogi precedens

Bár az ajándéknyuszik elfogyasztása nemcsak állatvédelmi szempontból, de morálisan és etikailag is erősen megkérdőjelezhető, és a törvény sem ismeri el hivatalosan az önkéntes húsvéti vágást, nincs túl sok precedens arra vonatkozóan, hogy valaki emiatt komolyabb büntetést kapott volna, könnyű ugyanis joghézagot és kiskaput találni, ha nincs nyoma az adásvételnek, vagy annak, hogy a nyuszit nem élelmezési céllal szerezték be. Egyértelmű kategóriát, illetve mindenképp bűncselekményt és állatkínzást jelent azonban, ha bizonyítani lehet, hogy a nyuszit nem megfelelő módon, neki szenvedést okozva tartották és ölték le.

Elméletben tehát jogsértés lehet a kedvtelésből tartott nyuszik leölése, gyakorlatban azonban nehezebb fogást találni egy ilyen esetben. Ha nem is sok, mégis vannak azonban precedensek, az elmúlt években ugyanis egyre több esetben marasztalták el azokat, akik kegyetlenül bántak a húsvéti nyulakkal, Magyarországon például hírhedtté vált az eset, mikor egy nő a partnerével veszekedve az első emeletről a férfi után dobta az ajándéknyulat, aki a földre esett kis állatba belerúgott, melyek együttesen a halálát okozták. Mindkettejüket elítélték garázdaság és állatkínzás vádjával.

Külföldi példa is egyre több akad, azonban egyik esetben sem kizárólag az állat elfogyasztása volt a probléma. Egy New York-i férfi, akit lakótársa kedvtelésből tartott nyuszijának elfogyasztásával vádoltak meg, nem csak állatkínzás, de tulajdon elleni bűncselekmény miatt kapott büntetést, még szörnyűbb eset azonban az, ami az Egyesült Királyságban történt egy sokgyerekes családban, és végül börtönbüntetéssel végződött. Itt az apa a gyerekeket kényszerítette arra, hogy megegyék kis kedvencüket, annak a szadista hatalmi játszmának a részeként, mely a családon belüli bántalmazás fogalmát is sokszorosan kimerítette.

Képek: Getty Images Hungary.

• nyuszi
• nyúl
• állatvédelem
• törvény
• bírság
• háziállat
• Húsvét