Európa legérdekesebb húsvéti szokásai: van, ahol több tonnányi omlettet sütnek

A húsvét a keresztény vallás legjelentősebb időszakának számít, ám nemcsak Jézus Krisztus keresztre feszítését, majd feltámadását ünnepeljük ilyenkor, hanem a tavasz közeledtét is. Éppen ezért sok országban a hagyományok is kapcsolódnak a melegebb hónapok érkezéséhez.

A tojás, a nyúl vagy a bárány alakja szinte minden országban megtalálható mint kötelező díszítő elem, ám Európában barangolva ennél sokkal érdekesebb húsvéti szokások is megfigyelhetők. Ezek náluk pont olyanok, mint Magyarországon a locsolkodás, ami a külföldiek számára furcsának tűnhet, ám az országban élők kultúrájának része.

Finnország

A finn hagyományokban keveredik a vallási ünnep és a tavaszvárás. Húsvétvasárnap a gyerekek - főleg a kislányok - húsvéti boszorkánynak öltöznek, színes, régi ruhákat vesznek fel, és szeplőket festenek az arcukra. Ezután a kis boszorkányok házról házra járnak, és színes tollakkal és krepp-papírral díszített fűzfa gallyakat hoznak áldásként a gonosz szellemek elűzésére, csemegékért cserébe. A kis boszorkányok locsolóversekhez hasonló, rövid, ritmusos és frappáns mondókákat szavalnak az ajtók előtt, majd az áldásért cserébe édességet vagy pénzt kapnak.

- Ez a finn gyermeki szokás érdekes módon ötvöz két régebbi hagyományt: egy orosz, ortodox rituálét, ahol a gallyak szerepe akkor jelent meg, amikor Jézus virágvasárnap belépett Jeruzsálembe, emellett egy svéd és nyugat-finn hagyományt. Utóbbiban a gyerekek kigúnyolták azokat a félelmeket, amelyek a gonosz boszorkányokról szólnak húsvét szombatján - mondta a finn gyermekkultúra-szakértő, Reeli Karimäki. Nyugat-Finnország egyes részein az emberek máglyákat is égetnek húsvét vasárnapján. Ez a skandináv hagyomány abból fakad, hogy a lángok elriasztják azokat a boszorkányokat, akik nagypéntek és húsvétvasárnap között seprűkön repkednek.

Franciaország

Az egyik fő francia húsvéti hagyomány a húsvéti harangok legendája, vagyis a les cloches de Pâques. Nagycsütörtökön, a húsvét előtti csütörtökön Franciaországban a templom harangjait elnémítják, hogy Krisztus halálát gyászolják, és húsvét vasárnapig elhallgatnak. A legenda szerint a harangok Rómába repülnek, hogy a pápa megáldja őket.

Ezután visszaindulnak a francia templomokba, de útközben tojásokat szednek, mielőtt a kertekbe szórják őket. Ezután húsvét vasárnap csengenek, hogy bejelentsék Krisztus feltámadását, és ezért „visszatérjenek”. Tehát Franciaországban a harangok, nem pedig a húsvéti nyuszi szállítják a húsvéti tojásokat. A harangok elnémulása nagycsütörtöktől a nagyszombati szertartásig Magyarországon is fontos vallási hagyomány.

Egy 800 fős kis település, Haux is rendkívül érdekes hagyományokat őriz. A város főterén, egy hatalmas serpenyőben kezdik sütni a 15 ezer tojásból készült omlettet, amivel aztán több ezer ember jóllakik. A szóbeszéd szerint, amikor Napóleon és serege Dél-Franciaországon utaztak, megálltak egy kisvárosban, és omlettet ettek. A hadvezér annyira elégedett volt, hogy megparancsolta a városiaknak, gyűjtsék össze a tojásaikat, és másnap készítsenek egy hatalmas omlettet hadseregének. A recepthez nemcsak rengeteg tojást, hanem 50 kiló hagymát és fokhagymát, valamint rengeteg sót és borsot is felhasználnak.

Olaszország

A szicíliai Prizzi városában hagyományosan minden évben húsvétkor rendezik meg a Ballo dei Diavolit, vagyis az ördögök táncát. Húsvétvasárnap a halál és az ördögök lepik el az utcákat, előbbi sárga ruhába öltözve, pokolba kerülő lelkeket keresve járja végig a várost, míg az ördögök piros overallt és nagy maszkot viselnek.

Az esemény csúcsa akkor következik be, amikor a halál és az ördögök megpróbálják megakadályozni a Szűz Mária és Krisztus szobrai előtti összejövetelt a főtéren. A harmadik próbálkozáskor megérkeznek az angyalok, akik eltalálják és megölik a gonosz erőket, miközben a harangok csengenek az ünnep kezdetének jelzésére. Ekkor Szűz Mária leveti fekete köpenyét, és világoskék ruhával mutatja meg magát, ezzel a jó diadalát képviseli a gonosz felett.

Firenzének is megvan a saját hagyománya. A Scoppio del Carro, vagyis a szekér robbanása egy 350 éves tradíció, amikor egy tűzijátékokkal teli, díszes kocsit vezetnek végig a város utcáin a 15. századi, színes jelmezes emberek, mielőtt megállnak a dóm előtt. A firenzei érsek ezután a húsvéti mise alatt meggyújt egy biztosítékot, amely kifelé vezet a szekérhez, és élénk tűzijátékot indít el. A szokás mögött álló jelentés az első keresztes hadjáratra nyúlik vissza, és célja a jó termés biztosítása.

Norvégia

A norvégok ugyancsak furcsa húsvéti hagyományokat őriznek. Talán szokatlannak tűnhet, de ilyenkor a norvégok többsége elutazik a hegyekbe, hogy kihasználják az utolsó időszakot a síelésre, így ők gyakran még téli vakációként hivatkoznak a hosszú hétvégére.

A norvégoknál a krimik is fontos szerepet kapnak húsvétkor. Az ünnep előtt szinte elárasztják a könyvesboltokat az ilyen jellegű regények, és ebben az időszakban szinte csak ilyen műsorok és filmek mennek a tévében. A hagyomány állítólag 1923-ban, húsvét tájékán kezdődött, amikor egy könyvkiadó az újságok címlapján népszerűsítette új bűnügyi regényét. A hirdetések annyira hasonlítottak a hírekre, hogy az emberek nem tudták, hogy ez egy reklámfogás, ezért hatalmas figyelmet kapott. Így született meg a hagyomány.

A 8 legfinomabb hagyományos húsvéti étel: a fonott kalácstól a főtt sonkáig

A húsvéthoz a sonka, a tojás és a kalács mellett más finomságok is hozzátartoznak. Innen biztosan tudsz előételt, főfogást és desszertet is választani.

(Képek forrása: Getty Images Hungary, Wikipédia/ Carmelo Giuseppe Colletti. )

• húsvéti hagyomány
• európa
• hagyomány
• tradíció
• Húsvét