Te melyik farkaskölyköt táplálod? - A húsvéti ünnepkör értelme a 21. században

Nem könnyű húsvét értelméről gondolkozni abban a korban, amikor már csaknem egyenlővé válnak az ünneppel a piros tojások, a pompás díszek, a nyulak és a pelyhes csibék, és nem is csak a legkisebbek számára.

Bár a tavaszi színár gyönyörű mázzal vonja be, a lelkiség mégsem merülhet ki ebben. A legnagyobb keresztény ünnep ez: a megváltásé. De hogyan lehet lefordítani ezt az idegennek tűnő kifejezést ma?

A két farkaskölyök

Pál Feri atya a tavaly nagyszombati prédikációjában mesélt egy történetet egy ősi törzsi családról, amelyben az apa azt mondja a fiának, hogy minden ember szívében van két farkaskölyök: egy igaz, jó és egy hamis, rossz. A gyermek fel is teszi a kérdést, hogy vajon melyikük fog győzni, mire az apa röviden válaszol: az, amelyiket táplálod.

A történet láttán tényleg nagyon egyértelműnek, sőt, könnyűnek tűnik a döntés a jó javára, a mindennapokban mégis elképesztően nehéz feladat ezt a farkaskölyköt táplálni. Hiszen a jótett rövid távon nem mindig tűnik kifizetődőnek, és néha sokkal egyszerűbb haragudni, mint megbocsájtani. A jó fáradságos, mert kizökkent a megszokottból, alázatot igényel, míg a rossz csábító, a kifogás pedig kényelemmel kecsegtet. De ha kiválasztod a jó farkaskölyköt, az egész életed értelmet nyer.

Miért engedi az Isten?

Nem könnyű hinni, különösen ma, a kérdőjelek korában, de nem is attól leszel bűnös, ha néha nehéznek tűnik. Bizonyára mindenkiben felmerült már a megválaszolhatatlan kérdés: miért engedi az Isten? Miért nem egyformán nehéz a kereszt, amit cipelnünk kell?

A Passió eseményei tele vannak emberi hibákkal: árulás, megtagadás, hitetlenség. Ha még ebben is a gyengeség formálja az eseményeket, hidd el, nem vagy bűnös, ha hibázol vagy elbizonytalanodsz. A feladatok teljesítéséhez mégis erőre van szükség, és arra, hogy elhatározd, a világosság és a hála útját választod.

Milyen emberek laknak a városodban?

Egy hasonlóan érdekes tanmese egy bölcs öregről szól, aki a város határában üldögélt. Egyszer arra jött egy vándor, aki megkérdezte, milyen emberek laknak benn, a városban. Az öreg visszakérdezett: hát ahonnan te jöttél, milyenek voltak az emberek? A vándor felháborodva elmesélte, hogy csupa rosszindulatú, irigy lakott ott, ahonnan jött. Az öreg figyelmeztette: itt sajnos ugyanilyen emberek élnek.

Később egy másik vándor is érkezett az öreghez, ugyanezzel a kérdéssel. Az öreg ismét az indulóhelyén lakók felől érdeklődött. Ez a vándor lelkesen mesélte el, hogy városában csupa jóindulatú, kedves ember él. Az öreg csillogó szemmel biztatta: ebben a városban is ugyanilyen jó emberek élnek.

Az események tanúja volt egy koldus, aki hazugnak titulálta, és kérdőre vonta az öreget az eltérő válaszok miatt, mire az hozzátette a tanulságot: minden csakis attól függ, hogyan szeretnének az emberek a másikra nézni. Ha a szeretet szemüvegét választod, a jót fogod látni, ha viszont a düh mércéjét veszed magad elé, mindent keserűen látsz majd.

A nagyhét tehát konkrét döntés elé állít: a sötétség és a panasz vagy a világosság, a hála útját választod inkább? Talán nem mindig lesz könnyű a mindennapokban szeretettel nézni a világra, ami akadályokat gördít eléd, a húsvét mégis erre az elhatározásra hív fel téged.

• vallás
• lélek
• lelki háttér
• szeretet
• húsvét 2019
• Húsvét