Ekkorra esik idén a húsvéti hosszú hétvége: régen volt már ilyen későn

Ellentétben a karácsony napjaival, melyek minden évben ugyanarra a dátumra esnek, a húsvét az adventhez hasonlóan mozgó ünnep, csakúgy, mint a szervesen hozzá tartozó nagyböjti időszak, a nagyhét vagy épp az ötven napra rá következő pünkösd.

Gyakran előfordul, hogy márciusra esik a húsvét, de ünnepelhetjük akár április végén is, az pedig, hogy sosem lehet konkrét a dátum, részben azzal függ össze, hogy Jézus kereszthalálának pontos ideje is ismeretlen, nem ez azonban az egyetlen irányadó motívum.

Ekkor lesz idén húsvét

Húsvétvasárnap 2025-ben április 20-ára esik, húsvéthétfő pedig 21-ére, a hivatalosan is ünnepnapnak számító, április 18-i nagypéntekkel együtt pedig négynapos hosszú hétvége várható április végén. Ehhez előre vagy utólag ledolgozni nem kell semmit, érdemes továbbá azzal is tisztában lenni, hogy az iskolai tavaszi szünet hosszabb lesz, mint ez a négy nap, április 17-től, csütörtöktől egészen április 27-éig, vasárnapig tart. Mindezzel együtt a pünkösd is későbbre, június elejére tolódik idén, pünkösdhétfő június 9-ére esik, így június 7-től 9-éig háromnapos hosszú hétvégére lehet számítani.

Hogy kell kiszámolni, mikorra esik a húsvét?

Míg az adventnél a karácsonytól visszaszámolt hetek és vasárnapok az irányadóak, a húsvét esetében a holdjáráshoz, illetve a tavaszi napéjegyenlőséghez igazodik a dátum meghatározása. Mindig a napéjegyenlőség időpontja, vagyis március 21. jelenti a kiindulási pontot, húsvét vasárnapja ugyanis a napéjegyenlőség után bekövetkező holdtölte utáni első vasárnap lesz. Ha a holdtölte is március 21-én esedékes, már másnapra, március 22-ére is eshet az ünnep, a holdjárás szempontjából azonban április 25-énél nem lehet később a húsvét. 

Innen ered a hagyomány

A húsvét időpontjáról való vélekedés a kereszténységen belül sem egyértelmű, olyannyira nem, hogy Ferenc pápa 2015-ben nyitottságát fejezte ki az irányban, hogy megváltoztassák, és egyértelműbbé tegyék a dátumot, született javaslat például április második vasárnapjára is. Idén ismét felmerült a téma, annak apropóján, hogy 2025-ben a húsvétot kivételesen a világ összes kereszténye ugyanakkor ünnepli.

A kereszténység már a második század óta ünnepli a húsvétot, melynek hagyományai szervesen kötődnek a zsidó pészah ünnepéhez és annak időpontjához is, mely a zsidó naptár szerint szintén a hold ciklusaihoz igazodik. Jézust az evangéliumok szerint a pészah idején feszítették keresztre, Máté, Márk és Lukács szerint az utolsó vacsorán is a pészahi szédert ülték meg, János evangéliuma szerint pedig a pészah előkészületi napja volt a kereszthalálé is, mikor is a templomban a pészahi bárányokat áldozták.

I. sz. 325-ben a niceai zsinaton tették le a dátumszámítás alapjait, mikor is megtiltották a keresztény és a zsidó ünnep egybeesését, ugyanakkor alapul vették, minél kevésbé akartak ugyanis eltérni az eredeti dátumtól. A ma is érvényes számítást 1581-ben rögzítette kánonban a katolikus egyház, az ortodox egyház ünnepe azonban, mivel a Gregorián-naptár előtti Julianus-naptárt követi, többhetes eltérést is mutathat előbbihez képest.

Nem csak pár napot jelent a húsvéti idő

A húsvéti ünnepkörnek szerves része az azt megelőző, negyvennapos böjt vagy nagyböjti időszak, mely a húshagyó keddet követő hamvazószerdával veszi kezdetét. A böjt utolsó hetét a nagyhét jelenti, mely a Jézus Jeruzsálembe vonulására emlékező virágvasárnaptól húsvétvasárnapig tart, mely utóbbi a feltámadás örömhírére utalva feloldja a böjtöt.

Az utolsó vacsora emléknapja nagycsütörtök, a kereszthalálé nagypéntek, melyet a nagyszombat csendes virrasztása követ. Jézus feltámadásának napja hagyományosan húsvétvasárnap, nem pedig húsvéthétfő, a harmadnapon föltámadt kifejezés ugyanis nem a péntekre következő, hanem az azzal együtt számolandó harmadik napot jelenti.

A hétfői nap már nem kifejezetten vallási, inkább hagyományos értelemben vett ünnep, a húsvéti idő pedig korántsem csak az említett néhány napot takarja, de egészen ötven napig, pünkösdvasárnapig tart, mely a Szentlélek eljövetelét és az evangélium apostolok általi hirdetésének kezdetét, az egyház születését ünnepli. A húsvéti idő fontos eseménye mindemellett áldozócsütörtök is, a negyvenedik nap húsvét után, Jézus mennybemenetelének ünnepe.

Képek: Getty Images Hungary.

• húsvéti hagyomány
• vallás
• ünnep
• jézus
• Húsvét