Magyarország egyre mélyebbre süllyed? Lesújtó adatok a szegénységről

Hárommillió embert érint a jövedelmi szegénység.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A Központi Statisztikai Hivatal kiadványa alapján 2011-ben Magyarország lakosságának egyharmadát, tehát majdnem 3,2 millió embert érintett a jövedelmi szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség, mélyszegénységben pedig közel félmillióan éltek - írja a napi.hu.

A szegénységi küszöb éves szinten 796,8 ezer forint, ami havi 66 ezer forintot jelent az egyszemélyes háztartásokban. Az Európai Unió 27 tagállamában tavaly a népesség negyede élt társadalmi kirekesztettségben vagy szegénységben.

Kiket érint a leginkább?

A legmagasabb szegénységi küszöb két évvel ezelőtt Norvégiában volt, ami átlag nettó 1820 eurót jelent, forintra számítva ez az összeg nagyjából 546 ezer forint.  Ezzel szemben a legalacsonyabb Romániában volt, 106 euróval. Magyarországon ez az összeg 227 euró, ami az ötödik legalacsonyabb volt az Európai Unióban.

A súlyos anyagi gondokkal küzdő háztartások száma tovább emelkedett Magyarországon, és a magyar szegénységi küszöb is a legalacsonyabbak között van a többi uniós országhoz képest. A gyermektelen háztartásokban az egyszemélyes, férfi által vezetett háztartások vannak a legrosszabb helyzetben, amíg a gyermekes családokat illetően a két felnőtt-három vagy több gyerek háztartások élnek a legnagyobb szegénységben.

Nyugdíjasok jobb helyzetben

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint minden ötödik kiskorú a küszöb alatti jövedelemmel rendelkező háztartásból jön. Ehhez képest a nyugdíjasok kifejezetten jó helyzetben vannak. A 65 év feletti korosztályban ugyanis a szegények 6%-os aránya az országos 14%-os átlag felét sem érte el. A nyugdíjas korosztály kedvező helyzetét a korosztályt teljes egészében lefedő nyugdíjrendszer és az értékálló nyugdíjak magyarázzák a Központi Statisztikai Hivatal szerint.

A korosabb nők a férfiakkal szemben kedvezőtlenebb helyzetben vannak, amiért a nők nyugdíja általánosságban elmarad a férfiakétól, azzal párhuzamba állítva, hogy a nők magasabb életkort élnek meg. A 65 éven felüli korosztály szinte kizárólag nyugdíjbevétellel rendelkezik. Ha ez a juttatás elmaradna, akkor ebből a korosztályból tízből kilenc ember a szegények csoportjához tartozna.

A lista, amin hazánk a 9. helyen áll 32 ország közül

Nézegess képeket!

Elolvasom

Az átlagos nyugdíj összege 112 781 forint volt 2012-ben, ami az előző évhez képest 7,8%-kal nőtt. A legmagasabbak az 1955 előtt született fegyvereseknek járó összeg volt, aminek átlaga közel 200 ezer forint volt.

Magyarország a negyedik helyen

Az anyagi depriváció a bizonyos meghatározott anyagi javaktól való megfosztottságot jelent, tehát ha a meghatározott kilenc probléma közül legalább három jellemző a háztartásra.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a cancel culture, azaz az eltörléskultúra került terítékre. Mikor született meg, és mit jelent a cancel culture kifejezés? Miért veszélyes jelenség? Kik azok a híres személyek, akik érintettek? Honnan tudjuk, hogy valósak-e az ellenük felhozott vádak? Hogyan befolyásolja az eltörléskultúra a stand up comedy műfaját?

Promóció

Ez a kilenc probléma a fizetési hátralékok, vártatlan kiadások fedezetének hiánya, nincs telefon, televízió, mosógép vagy autó anyagi okokból, évi egyhetes üdülés hiánya, kétnaponta húsétel-fogyasztás hiánya vagy a lakás megfelelő fűtésének hiánya.  Az Európai Unió 27 országa közül Magyarország a negyedik helyen van a súlyosan nélkülözők szempontjából. Az első helyen Bulgária, a második helyen Lettország, a harmadik helyen pedig Románia áll. 

Ezt is szeretjük