Ma 100 éves Keleti Ágnes: a világ legidősebb olimpikonja még mindig elképesztően hajlékony

Ma ünnepli 100. születésnapját Keleti Ágnes, aki 2018 óta a világ legidősebb olimpiai bajnokának mondhatja magát. A tornásznő olyan eseménydús életet tudhat a háta mögött, amely könnyedén megihlethetné akár a hollywoodi álomgyár rendezőit is.

Klein Ágnes néven látta meg a napvilágot 1921. január 9-én a Rákóczi téren álló 14. számú házban lévő lakásukban - lévén, hogy ez idő tájt még nem volt divat a kórházban szülés. Jómódú családba született, édesapja, Klein Ferenc szalonna- és sonkakereskedőként dolgozott.

Keleti Ágnes édesapjától örökölte a sport szeretetét

Az ekkor 38 esztendős férfi elsőszülött lánya, Vera után nagyon szeretett volna egy kisfiút, ám a sors másképp döntött ez ügyben. A sportolónak később édesanyja, Gyárfás Rózsi mesélt arról, hogy miután életet adott neki, apja hetekig rá sem nézett csalódottságában. 

Végül természetesen megbékélt az élet adta helyzettel, és sajátos módon dolgozta fel, hogy kétszeres lányos apuka vált belőle: igazi vagány, fiús lányt nevelt kisebbik gyermekéből, akinek ez utóbb nagyobb hasznára vált, mint gondolhatta volna, hiszen évekkel később a túlélést jelentette kemény, szívós jelleme. 

„Apám nagyon klassz sportember volt. Amit ő csinált, abban én is igyekeztem követni, eveztünk, úsztunk, hegyet másztunk, síeltünk, és mindent, amit csak lehetett. A kirándulások el voltak tervezve egy évre előre. Hogy mit csináljunk, merre menjünk, mit másszunk meg. Én voltam apám „fia”, és ahova ő ment, oda mentem én is. Tőle elsősorban a szívósságomat örököltem, leginkább talán ennek a tulajdonságomnak köszönhetem sportbéli teljesítményemet” - olvasható Dávid Sándor - Dobor Dezső Keleti 100 „Mert szeretek élni” című önéletrajzi könyvében, amelyet az olimpikon 100. születésnapja alkalmából vetettek papírra.

„Nekem a sport első perctől soha nem volt kín vagy gond. A sport bátorrá, erőssé és kitartóvá nevelt. Természetesen gyakran jártunk kirándulni is. Jól emlékszem, egyszer a Gugger-hegyen valamiért jót verekedtem egy fiúval, és amikor legyőztem, a talpammal ráléptem a lábára, mintegy kihirdetve az eredményt. Azért persze jártam táncolni is, de nem nagyon akartak felkérni a fiúk, féltek tőlem, mert ilyen rámenős voltam” - mesélte el a szerződuónak.

Ez a későbbiekben megváltozott, fiússága lágyult. Dávid Sándor sportújságíró az 1956-os Melbourne-i olimpia előtti tatai edzőtáborban találkozott vele, majd a Nemzet Sportolóiról írott könyvében balerinakönnyedséggel mozgó, kecses, sovány, karcsú, izmos, fekete tornásznőként zengett ódákat róla emlékei alapján.

A tornát négyéves korában kezdte el, miután nővérének, Verának szívburokgyulladása volt, neki pedig egy foltot találtak a tüdején. A család háziorvosa a Mensendieck-tornát javasolta gyógymódként, ami akkoriban nagyon divatosnak számított.

Noha hétévesen már gyakorlottan űzte a mozgásformát, mégsem vezetett egyenes út a sportolói karrier felé. Szülei mindenképpen elit iskolába szánták, valamint az is felmerült bennük, hogy lányukból csellóművész lesz, miután hatévesen először megszólaltatta a hangszert. Bár később nem egyszer még a Zeneakadémia színpadán is felléphetett, hetedikes korában olyan dolog történt vele, ami végleg elvette a kedvét a muzsikusi léttől. Hatalmas közönség előtt sült bele Saint-Saens A hattyú című csellódarabjába.

Innentől kezdve a sport játszotta a főszerepet az életében, a Nemzeti Tornaegylet színeiben kezdte meg pályafutását, majd 1940-ben meg is szerezte első bajnoki érmét. Bár magyarosította a nevét - 1939-ben, az érettségi után vette fel a Keleti Ágnes nevet - mindössze 19 évesen zsidó származása miatt minden sporttevékenységtől eltiltották, valamint egyetemre sem mehetett.

Ugyan a tiltások dacára továbbra is edzett, kitanulta a szűcsmesterséget, és elkezdett dolgozni mint szűcsinas. Első férjével, Sárkány Pistával 1944 áprilisában kötötte össze az életét, a második világháború kellős közepén, és 1950-ig alkottak egy párt. Villámházasságuknak pusztán egy dolog állt a hátterében, akkor úgy hallották, a fiatal házasok nőtagjait nem deportálják, még nászéjszakájukat is egy óvóhely légópincéjében töltötték.

„1944. március 19-én éppen a Gellért fürdőben töltöttem a vasárnapot, amikor a vendégek közt végigfutott a hír, hogy bekövetkezett a német megszállás. Attól a pillanattól kezdve a menekülés gondolata töltötte ki az életemet.”

Miután férjét behívták munkaszolgálatra, az akkor 23 éves Keleti Ágnes nevének egy időre búcsút intett. Hamis papírokat szerzett, és felvette Juhász Piroska személyazonosságát, majd Szalkaszentmártonon vészelte át a megszállást, ahol lőszergyári munkásként és szobalányként dolgozott.

„Életem legnehezebb pillanata az első igazoltatásom volt. Addigra megtanultam a csantavéri lány adatait, mamáját, papáját, mindent, ami vele kapcsolatos, de ezt az ellenőrzéskor fel is kellett tudnom mondani. Azt a gyomorszorító érzést nem kívánom senkinek, hiszen az a néhány perc élet-halál kérdése volt. És sikerült, Juhász Piroskaként átmentem a vizsgán.”

Édesanyjával és nővérével együtt, akiket Raoul Wallenberg svájci diplomata mentett ki Budapestről, túlélte a háborút, azonban édesapja és nénje, annak férje Auschwitzban vesztették életüket. A házukat bombatalálat érte, egyetlen vigasza maradt ezek után, a torna.

A háború utáni hihetetlen sikerek

A második világháború után, 27 évesen hatalmas reményekkel utazott ki a londoni olimpiára, ám az utolsó edzések egyikén megsérült, így nem vehetett részt a versenyeken. Majd 31 évesen végre Helsinkiben kijött neki a lépés: 19,35 ponttal aranyérmet nyert talajon, valamint egy ezüstöt és egy bronzmedált is bezsebelhetett.

A legnagyobb siker azonban még hátra volt, az 1956-os, Melbourne-ben megrendezett olimpián elsöprő győzelmet aratott: egyéniben négy aranyérmet szerzett. Ez az esztendő nemcsak karrierje szempontjából hozott változást, az ekkor Magyarországon zajló események miatt a játékok befejeztével sem tért haza. Édesanyjával és nővérével Ausztráliában maradt.

36 évesen Izraelben telepedett le, ahol ő fektette le a sport alapjait, például gyakorláshoz szükséges eszközöket is a saját pénzén vásárolt meg. 1957-től az izraeli Testnevelési Főiskola tanára volt, emellett edzősködött, és versenybíróként is dolgozott. 

Az anyaság örömeit 42 évesen ismerte meg, két fia született második férjétől, Bíró Róberttől, akiket Dánielnek és Rafaelnek kereszteltek el. A születésnapos olimpikon a ’90-es években tért vissza Magyarországra. A TV2 Mokka stábja 2018-ban meg is látogatta őt otthonában, az akkor 98 éves Keleti Ágnes játszi könnyedséggel emelte feje felé a lábát. 

A sportág képviselői közül rengetegen tekintik példaképüknek, valamint a szakma is jócskán elismerte kiemelkedő tehetségét. 83 évesen a Nemzet Sportolója lett, 2002-ben a torna nemzetközi Hírességek Csarnokának tagja lett. 2015-ben Prima Primissima díjat nyert, 2020-ban a Testnevelési Egyetem Vasdiplomával elismert oktatójává vált. 

Magyar teniszsztárok egykor és most

Szeles Mónika az utóbbi évtizedekben rengeteget változott, karrierjét 16 évesen kezdte, ma pedig érett nőként láthatjuk viszont. Képes összeállításunkban megnézheted, hogy néz ki ma a teniszcsillag, de rajta kívül megmutatjuk azt is, mennyit változott az elmúlt évek alatt Temesvári Andrea vagy Noszály Sándor.

• sztár
• keleti ágnes
• szülinapos sztár
• sportoló
• 100 év
• Hazai sztár