Karády Katalin mozisztárként került börtönbe - A Gestapo kegyetlenül megkínozta
Karády Katalin hiába volt ünnepelt mozisztár, a nácik kémkedés vádjával letartóztatták és megkínozták.

Ez is érdekelhet
    • 29
    • 30
    • 1
    • 2
    • 3
    • 4
    • 5
    • 6
    • 7
    • 8
    • 9
    • 10
    • 11
    • 12
    • 13
    • 14
    • 15
    • 16
    • 17
    • 18
    • 19
    • 20
    • 21
    • 22
    • 23
    • 24
    • 25
    • 26
beauty and style
Top olvasott cikkek

Az 1990. február 8-án New Yorkban elhunyt Karády Katalin az 1940-es évek magyar filmsztárja volt, aki mind a német megszállást, mind a szovjet "felszabadítást" megszenvedte. 

A Gestapo megkínozta, a német megszállás után dalait betiltották a Magyar Rádióban, mert nem buzdítottak eléggé a végső győzelemre, míg 1949-től azért nem hallhatta a közönség a slágereit, mert nem buzdítottak az új szocialista rendszer győzelmére. Filmjeivel ugyanez volt a helyzet, azokat erkölcstelennek bélyegezték - olvasható Kozák Péter: Földiekkel játszók - Művésznők és múzsák című kötetében. 

Karády Katalint kínozták a börtönben

Jávor Pál személyében már megszületett az első férfi mozisztár, de a női egy ideig még váratott magára. Bajor Gizi, a Nemzeti Színház első színészkirálynője a színpad sztárja volt, a hangosfilmekben Karády Katalin lett a sztár. Az erotikusan mély, búgó hangú színésznő 1939 és 1943 között 22 filmet forgatott - ezek közül hetet Jávorral -, ezekben az erotikus végzet asszonyát alakította. Első és leghíresebb filmje a Halálos tavasz volt, amelynek bemutatóját 1939. december 2-án tartották. 

A premier után a Karádyt felfedező Egyed Zoltán, a színházi író, kritikus sztárkultuszt teremtett a színésznő köré. Megírta a legendákkal átitatott életrajzát, folyamatosan exkluzív képriportokat és interjúkat, Karády mindennapjairól beszámoló anyagokat helyeztetett el és jelentetett meg a napilapokban, magazinokban. Egyed minden támadástól megvédte a múzsáját, de be is szabályozta az életét, ami megterhelte kapcsolatukat. 1942-ben véget is ért az együttműködésük. 

Eddigre Karády Katalin már Ujszászy István szerelme volt. 1941-től 1945-ig valószínűleg a honvéd tábornok menyasszonya volt. Amikor Horthy Miklós a német szövetségből való kiugrást szervezte, a katonai hírszerzés parancsnokára közvetítői feladatokat bízott. Karády Katalin is részt vett e nemzeti ellenállásban, mindhárom otthonában zsidókat, politikai ellenállókat, kommunistákat, katonaszökevényeket bújtatott. Az ország német megszállása után, 1944. április 18-án a Gestapo letartóztatta.  

karady-katalin
Fotó: MTI Fotó/Magyar Várkonyi László

"A Gazdátlan asszony című film felvételeit leállították, az addig elkészült jeleneteket Simon Erzsi színésznővel újraforgatták, s egyúttal a Magyar Rádió is beszüntette Karády dalainak sugárzását. Karádyt előbb a Melinda szálló harmadik emeletén hallgatta ki Gerhard Clages SS Hauptsturmführer, majd a Zrínyi utcai rendőrkapitányság 200-as cellájába hurcolták. Fogságában brutálisan bántalmazták, ütötték-verték, megalázták, megerőszakolták, de nem tudták rábizonyítani, hogy kémkedett volna a „Szovjeteknek”, illetve Ujszászy Istvánról sem tudott semmilyen információval szolgálni. A Gestapo majdnem ugyanezen a napon Jávor Pált is letartóztatta" - olvasható a Földiekkel játszók - Művésznők és múzsák című könyvben. 

A cikk az ajánló után folytatódik

- Semmi különösebb vád nem volt ellenem, ugye akkor mondjuk ez volt a divat, a neves embereket elvitték. Aznap, amikor kivittek a filmgyárból, kis német pol-kocsin, láttam kitéve a plakáton a Machita című filmemet, ami tulajdonképpen kémfilm volt. Lehet, hogy ezzel volt összefüggésben, hogy engem elvittek három hónapig, bebörtönöztek… nagyon szomorú sorsom volt nekem ott. Vallattak, fölvittek a Sváb-hegyre, agyba-főbe vertek, a fogaimat kiverték. Nagyon sokat szenvedtem. Minden reggel ez volt a reggeli. Fölvittek a Sváb-hegyre kínozni.

- Három hónap után egyszerűen lejöttek értem, és hazavittek, ugyanolyan pol-kocsin. S ahogy hazakerültem, már a lakásom üres volt, nem találtam meg semmit benne, perzsaszőnyegeimet, mindenemet elvitték - mesélte Sándor Pál filmrendezőnek, aki 1973-ban vele tölthetett másfél napot New Yorkban.

Az akkor 63 éves Karády kikötötte, közeli felvételt nem csinálhatnak róla, mert úgy szeretne megmaradni a nézők emlékezetében, ahogy a régi filmjeiben láthatták. 

foldiekkel-jatszok
Fotó: Kossuth Kiadó/Gergely Bea

A háború után játszott még színházban, de szerepeket már alig kapott. 1951-ben Ausztriába, Salzburgba szökött, majd Svájcba, onnan pedig Brüsszelbe költözött. 1953-ban Brazíliába, São Paulóba hajózott, és divatáruüzletet nyitott. 1968-ban megkapta az amerikai vízumot, New Yorkban telepedett le, ahol egy kalapszalont vezetett. A szóbeszéd szerint maga Kennedy intézte el, hogy letelepedhessen Amerikában. Az Egyesült Államokban elvállalt ugyan néhány fellépést, és lemezei is jelentek meg, visszavonultan élt.

Kozák Péter: Földiekkel játszók - Művésznők és múzsák
Kossuth Kiadó
5990 forint
E kötetben tizenhét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen múzsa szokatlan, néha megdöbbentő, olykor végzetes, időnként megrendítő szerelmi története, semmiképpen sem mindennapos életútja szerepel. A modern magyar irodalom legelső múzsájától, Lillától (azaz Vajda Juliannától) kevéssé ismert történeteken (Vachottné Csapó Mária, Schodelné Klein Rozália) át a 20. század ikonikus hölgyszereplőiig (Bajor Gizi, Karády Katalin, Ruttkai Éva, Domján Edit) válogat az album.

Latinovits Zoltán levele Ruttkainak

A színészkirály és Ruttkai Éva mindent elsöprő szerelme a színpadon lobbant lángra, de fontos szerepet játszott benne egy bizonyos állomás és egy vonatút is, ahogy annak tragikus lezárásában is - a színészóriást 1976. június 4-én Balatonszemesen elütötte a vonat. Máig nem tisztázott, hogy baleset történt, vagy öngyilkos lett.

A két színművész 16 évig tartó kapcsolata mélységeket és magasságokat is megélt, de az biztos, hogy mindig ezer fokon égtek. Ezt bizonyítja az a szerelmes levél is, amit Latinovits egy évvel a halála előtt írt Ruttkainak.

Ezt is szeretjük