12 éves kislánnyal házasodott össze a felnőtt férfi: a bíróság áldását adta rá

1937 nyarán Tennessee állam neve egyet jelentett az országos felháborodással. Míg a törvényhozók kétségbeesett harcot vívtak a gyermekházasságok intézménye ellen, a bírósági termekben olyan drámák zajlottak le, amelyek rávilágítottak: a jog sokszor tehetetlen a mélyben gyökerező szociális válsággal szemben.

Gyermekházasságok Tennessee-ben 1937-ben

Az események láncolatát egy Hancock megyei eset indította el, amely sokkolta az amerikai közvéleményt. A mindössze 9 éves Eunice Winstead 1937 telén kötött házasságot a 23 éves, szikár hegyi legénnyel, Charlie Jonhsszal. A botrány hatására Tennessee állam vezetése azonnal cselekedett, és sietve törvénybe iktatta, hogy 14 év alatt senki nem léphet frigyre - ezt pár hónapra rá módosították 16-ra. A jogalkotói igyekezet azonban falakba ütközött az Appalache-hegység elszigetelt közösségeiben, ahol az élhetetlen körülmények gyakran felülírták az újonnan hozott passzusokat.

Alig ült el az első sokk, 1937. április 19-én Beecher Witt főügyész újabb nyomozást rendelt el egy másik ügyben. A célkeresztben a 34 éves Homer Peel állt, aki a gyanú szerint egy gyermekkorú kislányt, Geneva Hambyt vezetett az oltár elé. A hatóságok titkos elfogatóparancsokat adtak ki, és azonnali eljárást indítottak a házasság érvénytelenítésére. A nyomozás során kiderült, hogy a kislány eredetileg 18 évesnek vallotta magát a házasságkötéskor, ám a családtagok vallomásai alapján fény derült az igazságra: Geneva valójában csak 12 éves volt.

A dráma június végén érte el csúcspontját a Madisonville-i bíróságon. A tárgyalóteremben egy megtört sorsú gyermek és egy kiszolgáltatott férfi állt a nyilvánosság elé. Geneva Hamby élete eddig sem volt egyszerű: édesanyjával a megyei szegényházban élt, majd árvaházban nevelkedett, mielőtt Peel testvérének családjához, majd magához Homerhez került. A férfi azzal védekezett, hogy mielőtt feleségül vette volna a kislányt, megpróbálta őt árvaházban elhelyezni, de nem járt sikerrel.

- Van egy öszvérem, és képes vagyok szerény megélhetést biztosítani neki. Ha elszakítják tőlem, nem lesz hova mennie – érvelt Peel, aki szerint a kislány túlélése volt a tét.

A tárgyalás egyik legfelkavaróbb epizódjaként a kislány kezdetben nem volt hajlandó megjelenni a bíróság előtt. Csak azután egyezett bele a tanúskodásba, hogy megígérték neki: kap egy „szép új kalapot”. Amikor végül a tanúk padjára állt, a rémült gyermek zokogva csak ennyit tudott mondani: „Szeretem őt, és házat fog építeni nekem”.

A. T. Stewart kancellár bírónak szinte lehetetlen döntést kellett hoznia. Noha elismerte, hogy a házasság sérti a jogszabályokat és az erkölcsöt, június 26-án mégis elutasította az érvénytelenítést.

- Úgy vélem, a társadalom és a jog érdekeit is jobban szolgálja, ha a bíróság nem bontja fel ezt a köteléket. Társadalmi szempontból csak egyetlen utat látok magam előtt – fogalmazott a bíró. Az ítélet alapján Geneva számára a házasság nagyobb biztonságot jelentett, mint az állami intézet vagy "semmirekellő" édesanyja.

A döntést követően a bíróság lépcsőjén készült el az a híres felvétel, amelyen Peel megcsókolja gyermeki hitvesét. A férfi azonban nem örült a hírnévnek: „Hagyják abba a fényképezést, ha nem fizetnek érte!” – vetette oda dühösen a sajtó képviselőinek.

Míg Geneva esete a bíróságon dőlt el, a korábban említett 9 éves Eunice Johns sorsa az iskolapadban pecsételődött meg. William Arthur Bass oktatási biztos augusztus végén kimondta: sem Eunice, sem a hozzá hasonló „házas gyermekek” nem kötelesek többé iskolába járni. Eunice pályafutása valójában egy drasztikus incidenssel ért véget, miután tanítója megvesszőzte őt a tanórán tanúsított gyermeki viselkedése miatt, ami nem illő egy feleségnek. Apósa, Nick Johns szerint az oktatásnak egyébként sem volt értelme: „Semmit nem tud tanulni. Még az ábécét se ismeri, nem tud elszámolni huszonötig, és azt se tudja, milyen nap van” – összegezte a férfi a család véleményét.

A történet azonban nem ért véget a bíróság lépcsőjén. Bár a közvélemény és a politika elítélte ezeket a frigyeket, a sors furcsa fintora, hogy a kényszerűségből és nyomorból született Peel-nász végül évtizedekig kitartott. Homer és Geneva harmincnyolc éven át maradtak házasok Madisonville környékén, és ez idő alatt nyolc gyermekük született – négy fiú és négy lány –, dacolva a kezdeti országos botránnyal.

Kapcsolatuk végére csak évtizedekkel később, 1975-ben került pont, amikor véglegesen kimondták a válásukat. A különválás után Geneva nem házasodott újra. Homer 1980-ban hunyt el, Geneva pedig évtizedekkel élte túl őt, végül – egyes források szerint – kilencvenedik életévén is túl, 2017-ben hunyt el. A sors különös iróniája, hogy az egykor árvaházak között hányódó kislány halálakor már népes családot hagyott hátra: tizenhárom unoka és tizenhárom dédunoka őrizte az emlékét. Története így nemcsak egy 1937-es botrány krónikája, hanem egy majdnem egy évszázadon átívelő életút, amely a legmélyebb kiszolgáltatottságból indult.

Fotók: Fourthords / Wikimedia Közkincs, Gemini által szerkesztve

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• tennessee
• gyermekházasság
• amerikai egyesült államok
• 20. század
• Gyerek