Minden ötödik gyerek szorong, de hogyan ismerhető fel a stressz? A legfontosabb tünetek

Egy éve tört be életünkbe a koronavírus-járvány, ami teljes alkalmazkodásra kényszerített bennünket. A korlátozások bevezetése, a szórakozás és szabadidős tevékenységek minimalizálása, a napi szinten ránk ömlő negatív hírek, az állások elvesztése, a megbetegedéstől való félelem, az iskolák, óvodák bezárása a felnőttek és gyerekek mentális egészségére is rányomta a bélyegét: csalódottak, dühösek, stresszesek, bizonytalanok és szomorúak.

Nemzetközi kutatások és felmérések igazolják, hogy a fiatalok nehezen birkóznak meg a járvány okozta helyzettel. Egy nemrég megjelent kutatás szerint a legrosszabb a koronavírusban az iskolások számára az, hogy hiányoznak a barátaik, emiatt pedig gyakran magányosak. Az UNICEF és még négy gyermekjogi szervezet, a ChildFund Alliance, az Eurochild, a Save the Children és a World Vision online felméréséből pedig az derül ki, hogy minden ötödik gyerek szorong és boldogtalan a kialakult vírushelyzet miatt.

Hogyan mutatkozik meg a gyermek szorongása?

A gyerekkori stresszt nem könnyű észrevenni, hiszen a kicsik sokszor nem tudják szavakba önteni, hogy mi az, ami zavaró és frusztráló számukra, kamaszkorban pedig ideiglenesen eltávolodnak szüleiktől, ezért nem is akarják elmondani, mi bántja őket. Mindez hosszabb távon a testi-lelki-szellemi fejlődést is negatívan befolyásolja, így a szülőnek kell résen lennie. A szorongás jelei életkortól és a szorongást okozó helyzet súlyosságától függően nagyon változóak lehetnek. 

Óvodás korosztály

A három-hat éves korosztály még nem rendelkezik olyan élettapasztalattal, hogy valóban megértenék a pandémia lényegét. Azt tudják, hogy kezet kell mosni, nem szabad találkozni a nagyszülőkkel, és nem mehetnek addig állatkertbe, vagy nem találkozhatnak addig a csoporttársakkal, amíg sok a beteg ember. A helyzet feldolgozása számukra ebben a korban inkább érzelmi, mint tudati szinten zajlik. Ezenkívül a leggyakrabban a gyermek életét közvetlenül meghatározó tényezők megváltozása, illetve kedvezőtlen alakulása válthat ki szorongást, ez lehet a napi rutin felborulása, költözés, kis testvér születése vagy egy szeretett családtag elvesztése.

Szinte bármilyen tünet okozhat stresszt és szorongást, a legjellemzőbbek lehetnek: emésztőrendszeri panaszok, gyakori hasfájás, hányinger, fejfájás, körömrágás, bepisilés, a gyermek viselkedésének hirtelen megváltozása, magatartászavarok.

Mit tehet a szülő?

Mivel az óvodás korú gyermek még nem képes kifejezni, mitől szoronghat, a szülőnek kell résen lennie. Ha képes követni a gyermek mindennapjaiban történő legapróbb érzelmi változásokat, lehetséges, hogy ő maga is megtalálja azt az okot, ami a gyermek számára érzelmi megterhelést jelentett.

Az óvodás gyermek számára a napi rutin megléte adja a biztonságérzetet, a szorongásoldáshoz pedig játékos-mozgásos feszültséglevezetési praktikákat érdemes beiktatni, kisebbek estében például a hintázás, játszóterezés, sok-sok mozgás, ágyban birkózás, táncolás csökkentheti a stresszt.

Iskolás korosztály

A nagyobb gyerekek már el tudják mondani, mi bántja őket, de nem biztos, hogy beszélni szeretnének róla, ezért vallatni sosem szabad őket. Az iskolás gyerekeknél árulkodó jel lehet a hirtelen hízás, hiszen a gyerkőc gyakran az étkezésben keresi a megnyugvást, de ugyanúgy az emésztőrendszeri problémák is erőteljesen megmutatkozhatnak, ahogy a megváltozott magatartás is. Például dühkitörései lesznek, visszabeszél, füllent, vagy épp ellenkezőleg, túlságosan visszahúzódó, csendes lesz, koncentrációs nehézségei támadnak, gyakran jelentkezik nála fáradtság, de az éjszakai felriadások és rémálmok gyakori megléte is szorongásra utalhat. 

Mit tehet a szülő?

A szülő mindig figyeljen rá, hallgassa meg, ha valamit mondani szeretne, ne érezze azt a gyermek, hogy rá sosincs idő, és nincs, akihez a problémájával fordulhatna. A szülő szakítson időt mélyebb beszélgetésekre is, vessen fel egy témát, és hagyja, hogy a kettejük közötti kommunikáció spontán alakuljon. Ha több hónapon keresztül fennállnak a szorongásra utaló jelek, érdemes szakember segítéségét kérni. Kognitív viselkedésterápiával, interperszonális terápiával, valamint izomlazító, autogén tréninggel is sokat lehet segíteni a gyerekek kedélyállapotának megváltoztatásán.

Mit tesz az iskola a gyerekkel? Gyerekfotók a nap kezdetén és végén

Az első osztályba való lépés igazi kaland, de fel kell készíteni a gyereket a változásokra is, arra, hogy az iskolában merőben más tanulni, mint az óvodában gondtalanul játszani. Az alábbi gyerkőcök lehet, hogy ezekre a változásokra nem voltak felkészülve, és az első ilyen iskolai nap tapasztalata után kiábrándulva, fáradtan, csapzottan tértek haza.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• szorongás
• gyerekkor
• pandémia
• covid-19
• stressz
• Gyerek