Segíti az agyfejlődést, és erősíti az immunrendszert – Ezer csecsemőt vizsgáltak a kutatásban

Az Egészségügyi Világszervezet a csecsemők hat hónapos koráig javasolja a kizárólagos anyatejes táplálást, kétéves korig - vagy akár tovább is - pedig a hozzátáplálás melletti szoptatást. A KSH adatai szerint Magyarországon a nők több mint 90%-a szoptatja babáját a születést követően - az Egyesült Államokban ez az arány csupán 63%. Sok anya esetében azonban a kizárólagos szoptatás megvalósítása a későbbiekben akadályokba ütközik: itthon a négyhetes kort betöltött csecsemők 36 százaléka kapott az anyatejen kívül tápszert is.

Jó hír, hogy friss kutatás szerint az anyatej fejlődésre gyakorolt pozitív hatásai még tápszeres pótlás mellett is érezhetőek a későbbiekben: nemcsak az immunrendszert erősíti, de a kognitív funkciókra is jótékony hatással van.

A szoptatás hatása az agyi fejlődésre

A CU Boulder új kutatása szerint az anyatejes táplálás még tápszeres pótlás mellett is megváltoztatja a csecsemő bélrendszerének kémiai összetételét, anyagcseretermékét. Mindez pedig olyan változásokat idéz elő a szervezetben, melyek pozitívan befolyásolják az agy fejlődését.

A kutatás során a szakemberek úgynevezett székletmetabolomot vizsgáltak - ez a bélben, illetve a székletben található metabolitok összessége. Ezeket az apró molekulákat a bélbaktériumok a táplálék metabolizmusának melléktermékeként hozzák létre, és a véráramba jutva hatással vannak az agy és más szervek működésére is. Az anyatej, a tápszer és a szilárd táplálékok is tartalmaznak metabolitokat.

Feltörekvő tudományterület: metabolomika

A tudósok régóta tanulmányozzák a bennünk élő baktériumokat, ám a metabolomika egy feltörekvő tudományterület, mely már egy lépéssel továbbmegy.

- A bél mikrobiomjának vizsgálata megmutatja, hogy mely baktériumok élnek a bélrendszerben, míg a széklet metabolomjának vizsgálata segíthet megmondani, milyen folyamatokat idéznek elő ott - mondta Bridget Chalifour, az Alderete laboratóriumának posztdoktori kutatója.

A kutatás során Chalifour összesen 1121 hat hónapos csecsemő székletmintáját gyűjtötte össze, majd Donghai Lianggel, az atlantai Emory Egyetem környezetegészségügyi adjunktusával és más kollégáival együtt kémiailag elemezték, mely metabolitok vannak jelen bennük. Megállapították, hogy a tápszeres és a szoptatott csecsemők székletében eltérő mennyiségű metabolit található.

A vizsgált babák fejlődését nyomon követték, és kétéves korukban kognitív, motoros és nyelvi teszteket is elvégeztek rajtuk. A kutatók azt találták, hogy egyetlen kivételtől - koffein - eltekintve, minél több anyatejhez kapcsolódó metabolit volt a baba székletében, annál jobban teljesített a kétéves korban végzett kognitív teszteken.

A metabolitok alaposabb vizsgálatakor a kutatók 14 olyat azonosítottak, melyek összefüggésbe hozhatók a teszteredmények különbségével. A gyermekek agyi fejlődése szempontjából az egyik különösen előnyös metabolit a koleszterin volt. A hat hónaposnál fiatalabb babák esetében annál több koleszterin volt a székletben, minél több anyatejet kapott. A koleszterin mint zsírsav kiemelt szerepet játszik az agysejtek, illetve a közöttük lévő összeköttetések kialakításában.

Mivel az agy térfogatának 80-90%-os növekedése figyelhető meg az első két életévben, ezért komoly jelentőséggel bír, hogy a születését követő hónapokban anyatejet kapjon a baba. A kutatók azonban hangsúlyozták, hogy nem kell a mindent vagy semmit elvével gyötörni magukat az édesanyáknak. Az anyatej agyi fejlődésre gyakorolt pozitív hatása abban az esetben is megfigyelhető volt, ha tápszeres pótlás mellett kapták a babák.

(Képek: Getty Images Hungary)

• anyatej
• anyatejes táplálás
• szoptatás
• agyi fejlődés
• Gyerek