Az egész országot megrázta a megrúgott kisfiú esete: rengeteg problémát hozott felszínre a gyermekbántalmazás kapcsán

Az elmúlt héten végigsöpört az országon az a videó, amely a szolnoki kalandparkban készült. Egy kisfiút súlyos bántalmazás ért: a kisfiú egy táborban vett részt, melynek részeként látogattak el az említett kalandparkba. Ott egy konfliktushelyzetet követően az egyik felügyelő - aki egyébként több évtizede karateedző - félrehívta a gyermeket, majd szándékosan úgy rúgta ki alóla a lábát, hogy a földre essen.

Az esetről készült videófelvétel végigsöpört az interneten. Rengeteg hazai híresség osztotta meg, több médium egymás után sokszor játszotta le a képsorokat, ráadásul lassítva is.

A szolnoki kalandparkos eset

Az eset rengeteg problémás kérdést vet fel a gyermekbántalmazás, gyermekek védelme kapcsán - a Media Future és a Dívány.hu ezekből hármat vizsgált meg.

A táborból hazatérve a kisfiú nem számolt be az édesanyjának a történtekről, a család szerint azért, mert úgy gondolta, annyira rossz volt, hogy megérdemelte a büntetést. A kalandpark egyik alkalmazottja, aki érzékelte a feszültséget, javasolta a vezetőségnek, nézzék meg a mindent belátó kamerák felvételeit. Az edző az édesanyának azt mondta, volt konfliktusuk a fiúval, de rendezték azt.

Az eset után a jászberényi egyesületet vezető, karateedzőként ismert férfi egy korábbi tanítványa arról számolt be, az edző gyermekekkel való bánásmódjának sztenderdjét képezte a megalázás és a verés. A Magyar Karate Szövetség el is határolódott tagjától, felfüggesztve és oktatói tevékenységét a vizsgálat idejére betiltva.

Ebből kiindulva az eset nem csupán a gyerektáborok működésének komoly problémájára hívja fel a figyelmet, ennél nagyobb gondokra világít rá: a szülő épp az ilyen karateedző-félék (meg a molesztáló sportszakemberek) miatt nemhogy kétszer meggondolja azt, hogy a versenysport vagy éppen a komolyan űzött sporttevékenységek közelébe engedje gyerekét, hanem eszébe sem jut így cselekedni. Ami ugyanis edzhetné a gyermek testét és lelkét - utóbbi természetesen nem a minősíthetetlen szavak és tettek, hanem saját maga legyőzése által -, az szülői szemmel veszélyforrás. Ki tudhatja, mi történik az uszodában, a teremben, a pályán? - veti fel a kérdést a Dívány.hu - a teljes értekezést ide kattintva olvashatod el.

Egy másik fontos kérdés is felvetődhet a szülőben: vakon megbízhat-e azokban a nevelőkben, pedagógusokban, akikre rábízza a gyermekét?

Ha anyaként, apaként a gyermeket gondozó, nevelő pedagógustól, az őt felügyelő felnőttől, nevelőtől kérdez, nagyon sokszor nem a teljes valóságot ismeri meg. Az a felnőtt, akinek erkölcsi mértékadóként kellene működnie a gyerek szemében, hiszen szülei rábízták, bizony nagyon sokszor ferdít, elhallgat, magát védi, nem számol be a teljes igazságról, vagy épp személyes sértésnek veszi, ha a gyermek elmond otthon olyasmit, ami rá - legalábbis saját érzése szerint - rossz fényt vet. A felelősség felvállalása az élet minden területén nem egyszerű munka, de elkerülhetetlen olyan helyzetekben, amelyekben egy kiskorú lelki fejlődése és adott esetben testi épsége is a tét.

Ráadásul nem szabad elfelejteni, hogy egy gyermek általában úgy érzi, ahogyan a felnőtt bánik vele, az a normális. Ha ez azt jelenti, hogy felrúgják vagy megütik, akkor ezt hiszi normálisnak.

Fent említettük, a gyermek bántalmazásáról készült videó futótűzként terjedt el a neten, a televízióban is rengetegszer láthattuk. A harmadik probléma ennek kapcsán merül fel.

Milyen szabályok mentén ábrázolható egy gyermek ebben a helyzetben egyáltalán? Mire hagyatkozzunk, a jó ízlésre, médiamunkásként belső szabályzatokra, vagy létezik olyan kapaszkodó, amely ennél konkrétabban kijelöli, hogyan foglalkozzon az újságíró egy gyermeket érintő üggyel?

A gyermekek interneten, médiában történő ábrázolásával kapcsolatos jogokat onnantól hágja át ez a felvétel, hogy a gyermek keresztneve, kora nyilvánossá vált, földrajzilag is behatárolható nagyjából, hogy az ország melyik részén él, ráadásul egy szülő kamera elé is került az ügyben. Sok szereplő vétett, a legújabb elérhető technológiák használatával pedig egyre több hibalehetőség nyílik: ideje komolyabban vennünk a gyerekek védelmét a közösségi média mellett a sajtóban is - a Media Future cikkét, az erre vonatkozó szabályokkal ide kattintva találod.

Cover-fotó: Getty Images

• gyermekbántalmazás
• bántalmazás
• Gyerek