Szilágyi Erzsébet csinált királyt a fiából: így lett Mátyás 15 évesen Magyarország uralkodója

Hunyadi Mátyást az utókor legtöbbször sorszám nélkül, egyszerűen csak Mátyás királyként emlegeti. 32 éven át tartó uralkodása alatt a magyar történelem egyik legnagyobb, legismertebb királyává vált, akinek nevét számos népmese, monda is segít életben tartani. Ám, hogy miként került 15 évesen – a majd egy éven át Prágában raboskodó Mátyás – Magyarország trónjára, az sokak számára kissé homályos. A hátterében egy erős – és persze befolyásos – anya, Szilágyi Erzsébet állt.

Szilágyi Erzsébet csinált királyt Mátyásból

Horogszegi Szilágyi Erzsébet 1410 táján született az erdélyi Szilágyságban, gazdag nemesi családba. 1428-ban ment feleségül Hunyadi Jánoshoz, aki hadi sikereinek köszönhetően bárói rangot kapott, majd 1446-ban kormányzóvá választották. Két fiuk született: Hunyadi László 1431-ben és Mátyás 1443-ban. A két szülés között eltelt 12 év egyrészt magyarázható azzal, hogy Hunyadi Jánost hadvezérként gyakran elszólította a kötelesség, másrészt vélhetően a történetírás nem számol be vetélésekről vagy korán elvesztett babákról.

Egyes források szerint Hunyadi János kormányzóságának hat éve alatt összesen 15 napot töltött otthon, így a Hunyadi-birtokok igazgatása, illetve László és Mátyás nevelése Szilágyi Erzsébetre maradt. A kormányzóné nagy gondot fordított fiai oktatására, olyan humanista nevelőkkel taníttatta őket, mint a későbbi esztergomi érsek, Zrednai János.

Hunyadi Lászlót lefejezték, Mátyást túszul ejtették

Hunyadi János a nevét híressé tevő 1456-os nándorfehérvári diadalt követően elhunyt pestisben. Az ekkor 25 éves fia, László igényt tartott volna apja főkapitányi pozíciójára, ám az épp uralkodó V. László saját rokonait, a Cilleieket támogatta. László nem volt hajlandó kiadni kezei közül a várakat, a feszült helyzet következtében pedig a Hunyadi család hívei megölték Cillei Ulrikot.

Szilágyi Erzsébet ekkor már tudta, hogy a király az ő fiát, Lászlót fogja felelőssé tenni a történtekért. Igyekezett minden tőle telhetőt megtenni: megeskette a királyt, hogy nem áll bosszút fián. Az esküt azonban V. László megszegte: Hunyadi Lászlót lefejeztette, öccsét, a 13 éves Mátyást pedig túszul ejtette és magával vitte Prágába.

Erzsébet először békés úton, váltságdíj fejében szerette volna kiváltani Mátyást. Amikor azonban világossá vált, hogy ez nem járható út, bátyjával, Szilágyi Mihállyal sereget szervezett. Katonáikkal feldúlták az ellenség várait, az ország pedig már polgárháború-közeli állapotban volt, amikor V. László, az akkor 17 éves király Prágában váratlanul meghalt – a történészek szerint leukémiában.

Megüresedett a magyar trón

Utód híján, ekkor ismét király nélkül maradt Magyarország. Szilágyi Erzsébet pedig elhatározta, hogy fiát, Mátyást ülteti a trónra. A prágai fogságból azonban először ki kellett szabadítania őt. Az özvegy Szilágyi Erzsébet emiatt tárgyalásokat kezdeményezett Podjebrád György prágai kormányzóval. Ezzel párhuzamosan azonban itthon több trónkövetelő is jelentkezett, így a Szilágyiaknak – Erzsébetnek és testvérének, Mihálynak – sokakkal békét kellett kötni. Ennek érdekében a Hunyadi-vagyonból és birtokokból is jócskán kaptak a magyar főrendek támogatásukért cserébe.

Mindeközben Szilágyi Erzsébet Podjebrád Györgynek megígérte, hogy szabadon bocsátásáért cserébe Mátyás feleségül veszi lányát, Katalint. A Prágában raboskodó Mátyás átadására – jelentős váltságdíj fejében – a magyar–morva határon lévő Strážnice településen került sor, a jelenlévők előtt pedig ünnepélyesen megerősítette házassági ígéretét. Mátyást 1458-ban királlyá választották, a koronázásra azonban csak jóval később, 1464-ben került sor.

Cikkünk Budai Lotti és Zubor Rozi: Micsoda anyák voltak című könyve alapján íródott.

(Képek: wikipedia.org, Getty Images Hungary)

• mátyás király
• szilágyi erzsébet
• középkor
• király
• Gyerek