Tényleg igazságos volt Mátyás király? Így viselkedett valójában a magyar népmesékből is ismert uralkodó

Hunyadi Mátyás (1443-1490), vagy ahogy ismertté vált, Mátyás király nagy falat a történészek számára, mivel annyi sztereotípia, mese és monda él az emberek fejében róla, hogy megnehezíti valós személyiségének megrajzolását.

Abban, hogy a 15. században élt uralkodó kivételes tehetség volt, mindenki egyetért. Azonban a politikai rátermettség nem feltétlen jár kéz a kézben a szerethetőséggel. Ebben a cikkben arra keressük a választ, valóban olyan igazságos volt-e, mint ahogy azt a róla szóló történetekben írják.

Így viselkedett valójában a magyar népmesékből is ismert uralkodó

Hunyadi Mátyásnak már a királlyá válásáért is meg kellett küzdenie. Korában a birodalom egy részét III. Frigyes német-római császár uralta, de voltak területek a törökök fennhatósága alatt is, emellett belviszályoktól sem volt mentes a magyar politika.

Amellett, hogy egyesítenie kellett a magyar népet, vissza kellett szereznie a hatalmat a területek fölött. Ezt tetézi, hogy a királlyá avatáshoz elengedhetetlen Szent Koronát 1440 óta Bécsben őrizték.

A súlyos szerződés

A mindössze 20 éves uralkodó 1463-ban írta alá azt a szerződést, amelynek köszönhetően Sopron városa és az uralkodók legfőbb jelképe hazatért. Ám az ifjú király súlyos árat fizetett a királyi attribútumért. Egyfelől vállalta a 80 ezer arany készpénzben történő kifizetését, másfelől beleegyezett, hogy törvényes utód nélküli halála esetén a trónt Frigyes vagy utódai örökölhetik.

Mentségére szól, hogy első felesége, Podjebrád Katalin az aláíráskor áldott állapotban volt, tehát úgy tűnhetett, jó üzletet kötött. Azonban hitvese és születendő fiúgyermeke 1464-ben váratlanul meghalt. A király pedig több mint egy évtizeden át királyné nélkül vezette országát.

Téves toposzok

Mátyás remekül értett a hatalomgyakorláshoz és ellenfelei leszereléséhez. Ezt bizonyítja az ellene szított három lázadás és egy belpolitikai viszály leverése is. Elgondolkodtató viszont, hogyan lehetséges, hogy többször is felkeltek a mesékben igazságosnak és jóságosnak feltüntetett uralkodó ellen.

Történelmi leiratokból kiderült, a mára legnépszerűbb királynak tartott uralkodóval számos alkalommal fordultak szembe hívei. De beszédes az a tény is, hogy az összes kancellárja vagy ellenségévé vált, vagy saját maga vetette börtönbe őket. Továbbá az az általánosan elterjedt vélekedés is téves, hogy hatalmát a köznemeseknek és a városlakóknak köszönheti. 

Mindent összevetve, Mátyás kitűnő diplomáciai érzékkel rendelkezett, ügyes volt a kardforgatásban, és igyekezett békét teremteni a Magyar Királyságban, viszont korántsem volt olyan galamblelkű, kenyérre kenhető figura, mint amit a népmesékben festenek róla. 

Olvass tovább! Corvin János DNS-e alapján azonosítanák Mátyás király maradványait

Több középkori magyar uralkodó és Mátyás király maradványainak azonosításán is dolgozik kutatócsoportjával Neparáczki Endre, a Szegedi Tudományegyetem - SZTE - genetikai tanszékének munkatársa, a Magyarságkutató Intézet archeogenetikai kutatócsoportjának igazgatója.

(A képek forrása: Getty Images Hungary)

• mátyás király
• népmese
• igazság
• Terasz