Ilyen a család, ha sikeres a gyerek: ezek a tényezők nagyban segítenek, hogy ne kallódjon el
A család határozza meg nagy részben, hogy a gyereknek felnőttként hogy alakul az élete.

GettyImages-1209893270
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Sok cikk szól a jól teljesítő, sikeres felnőttek tulajdonságairól, de ha szülő vagy, tán még jobban érdekelhet, mit tehetnél azért, hogy gyereked legyen az a sikeres, boldog ember, akiről később inspiráló történetek szólnak.

Egyáltalán mi teheti őket sikeressé, továbbá hogyan definiálja a szülő, és hogyan a gyerek a sikert? Pénzben vagy boldogságban mérik-e inkább, és van-e egyáltalán egyetemes mérce ennek megállapítására?

Valós kép a világról

Ha egy szülő jót akar a gyerekének, nem biztos, hogy azzal teszi a legtöbbet, ha azt mondja, hogy bármi lehet belőle. Rengeteg a hiányszakma, amik alappillérekként működtetik a társadalmat, viszont nem jelennek meg a médiában vagy közbeszédben, mint értékes vagy álomfoglalkozások. De arról sem árt szót ejteni, hogy ahhoz, hogy sikeres legyen valaki, keményen kell dolgozni. Senki nem lesz egyik pillanatról a másikra sikeres sportoló vagy menő bankár, de még youtuber sem.

GettyImages-200017337-001
Fotó: Dan Kenyon / Getty Images Hungary

A gyerekek jobbára érdeklődési köreiknek megfelelően szeretnének később elhelyezkedni, vagy a szülők és közegük munkáján keresztül ismerik meg a lehetséges életutakat. Számos foglalkozás pedig, amivel iskolás éveik alatt találkoznak, a médián keresztül ér el hozzájuk, ami persze csak nagyon szűk réteget közvetít.

Próbálj csak meg felidézni egy sorozatot vagy filmet, ami az építőipari szakmában elérhető sikereket bármilyen formában közvetíti. Pedig ez is, vagy akár az egészségügyi, pedagógiai pályák is legalább annyi elismerést és kihívást rejtenek magukban, mintha világszínvonalú zenei pályára vagy űrhajósnak menne az ember.

Az együtt töltött idő arany

A közös étkezések sokszor egyedüli lehetőségként kínálkoznak, hogy a család tagjai megosszák egymással a nap eseményeit, vagy csak úgy beszélgessenek, együtt kikapcsolódjanak, kis közösségként az összetartozás érzését erősítsék egymásban.

A családi események elmaradása sokszor a sehova nem tartozás élményét erősíti a gyerekekben, ami gyakorta vezet az elszakadáshoz, bizonytalansághoz, a komfortérzet ismeretlen helyeken való kereséséhez, elkallódáshoz.

GettyImages-1129193537
Fotó: The Good Brigade / Getty Images Hungary

Ha szeretnéd, hogy gyermeked és közted bizalmas és kommunikatív kapcsolat alakuljon ki, minden alkalmat ragadj meg, hogy minőségi időt töltsetek együtt, ez pedig gyakran a családi vacsoránál kezdődik.

Korlátozza a gyerek képernyő előtt töltött idejét

Azonkívül, hogy a már szűrt és feldolgozott információk, képek helyett érdemesebb a körülötte kiteljesedő valósággal foglalkoznia, a képernyő előtt töltött időnek arányos ráhatása van a gyermekek idegrendszeri fejlődésére és agyi működésére.

GettyImages-BC5780-001
Fotó: Howard Kingsnorth / Getty Images Hungary

A készen szolgáltatott képek nem kényszerítik az agyat, hogy sajátokat gyártson, mondhatni, sokkal kisebb lángon működik. A történetek és történések cselekményeit, szereplők neveit nem kell annyira észben tartania, hiszen a szereplők előtte és nem benne elevenednek meg. Nem kell részleteket megjegyeznie, hiszen minden ott van egy kattintásra, csak vissza kell keresni.

Az agy ellustul annyi készen kapott információtól, amennyit egy digitális eszköz szolgáltatni képes, és nem törekszik arra, hogy koncentráljon, és maga dolgozza fel őket. Persze a jelen kor digitális világában nem életszerű a gyerekeket teljesen eltiltani a képernyőktől és okos eszközöktől, de használatuk korlátozása és célszerűsítése talán az az arany középút, amire a jövő sikereit alapozni lehet.

GettyImages-77137389
Fotó: Jose Luis Pelaez Inc / Getty Images Hungary

Ha a szülők nem is otthon dolgoznak, nagyban inspirálja a gyerekeket

Mint már volt róla szó, a gyerekek világról és elérhető szakmákról, munkáról alkotott elképzeléseit nagyban befolyásolják a szülői minták. A Harvard Business School 2015-ös tanulmánya 24 fejlett országban végzett kutatás eredményeit foglalja össze, melynek válaszadói között 13 326 nő és 18 152 férfi szerepelt.

A tanulmány arra jutott, hogy azok a nők, akiknek végig dolgozott az édesanyja, nagy eséllyel válnak maguk is munkavállalókká, és nagyobb eséllyel vállalnak felelősségteljes pozíciókat, keresnek magasabb béreket életük során, mint azon nők lányai, akik főállású háziasszonyokként tevékenykednek.

GettyImages-633710279
Fotó: Jose Luis Pelaez Inc / Getty Images Hungary

A munkaerőpiacon elhelyezkedő nők által nevelt férfiakról pedig megállapították, hogy életük során sokkal inkább vesznek részt a házimunkában, valamint családos emberként sokkal többet törődnek rokonaikkal és gyerekeikkel, mint a főállású háziasszonyok által nevelt társaik.

A házimunka felkészíti a gyerekeket a felnőttkori, felelősségteljes életre

A Harvard felnőttkori fejlődést kutató, több mint 75 éve folyó tanulmánya megállapította, hogy azok a gyerekek, akik részt vesznek a ház körüli teendők ellátásában, nagyobb eséllyel érnek el szakmai sikereket az életben.

A szülő azáltal, hogy bevonja a gyerekét a házimunkába, megtanítja neki a felelősségvállalás alapvető szükségességét, a kötelező teendők elvégzése és a jólét közötti összefüggéseket, melyeket megtapasztalva a gyerek könnyebben veszi későbbi életében a nehézségeket, akadályokat, és reálisabb elképzeléseket állít magában a maga által meghatározott sikerhez vezető útról.

GettyImages-200370251-001
Fotó: Andrew Olney / Getty Images Hungary

A későbbi sikerek tudatosítása a pillanatnyi örömök helyett

A mályvacukorteszt érdekes pszichológiát tár elénk pillanatnyi döntéseinkkel kapcsolatban. Az 1972-es kísérlet részeként gyermekeket tettek próbára úgy, hogy letettek eléjük egy darab mályvacukrot annak az ígéretével, hogy ha nem nyúlnak hozzá, a későbbiekben kettő üti a markukat, majd a kutatók elhagyták a termet 15 percre.

Az ezt követő negyven évben a kísérlet résztvevőivel végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy azok a gyerekek, akik ellenálltak a pillanatnyi késztetésnek, később nagyobb sikereket értek el, amit szociális készségeikben, elért tanulmányi eredményeikben, alacsony mértékű kábítószer-fogyasztási szokásaikban, fizikai állapotukban és stressztűrő képességükben mértek.

Az olvasás fontos

A New York-i Egyetem kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy azok a kisgyerekek, akiknek a szüleik rendszeresen olvasnak, későbbiekben ügyesebb nyelvhasználatot, írási-olvasási készségeket fejlesztenek ki, amiket már korai iskolás éveikben kamatoztatni tudnak.

A kiemelkedő alfabetikus képességek nagy előnnyel szolgálnak majd a későbbi években, amikor a gyerekből felnőtt lesz, és iskolai fejlesztését felváltja az önképzés szükségessége. Azok a felnőttek, akik maguk vagy szüleik által könyveket forgatva nőnek fel, és közben megtanulnak szeretetből olvasni, ezt könnyen a saját javukra fordítják majd.

GettyImages-200155113-005
Fotó: Ryan McVay / Getty Images Hungary

A szülői szeretet nem fejeződhet ki marasztalásban

Az utazásra és felfedezésre való biztatás gyerekkorban kulcsfontosságú ahhoz, hogy később egy felelősségteljes és talpraesett felnőtt váljon valakiből. Egy kutatás szerint, amit az amerikai The Student and Youth Travel Association (SYTA) készített külföldi utazásokat támogató és jóváíró tanárok bevonásával, a belföldi és külföldi utazások rengeteg kedvező, személyiségfejlesztő hatással bírnak.

Egyrészt tovább növelik az utazási kedvet, elfogadóbbá és megértőbbé teszik az embereket más kultúrák és etnikumok iránt, növelik a tudás- és felfedezésvágyat, az új dolgok és ételek kipróbálására való hajlandóságot, függetlenebbé teszik a gyerekeket, miközben önbizalmukat is növelik, valamint intellektuális kíváncsiságukat is fokozzák.

A cikk az ajánló után folytatódik

Azok a gyerekek, emberek, akik sokat utaznak, inkább tesznek tanúbizonyságot toleráns és tiszteletteljes hozzáállásról, alkalmazkodóképességeikről és érzékenységükről, mint nem utazó társaik, valamint szívesebben járnak társaságba, és könnyebben is fejezik ki magukat, főiskolai tanulmányokba is nagyobb kedvvel kezdenek.

Hagyja, hogy a gyerek megtapasztalja a kudarc élményét

A burkot nem lehet örökké fenntartani, és a felfedezés élményéhez a negatív dolgok megtapasztalása is hozzátartozik. Dr. Stephanie O'Leary, a neuropszichológiára szakosodott klinikai pszichológus és a szülői élet szabályainak változásait taglaló Parenting in the Real World: The Rules Have Changed című könyv szerzője szerint a bukásélménnyel való megbirkózás a világban való boldogulás olyan alapvető készsége, ami a gyermekek felnőttkori önállóságához vezet, miközben ezen tapasztalatok megszerzésével csak társaival való lelki kapcsolatát erősíti.

GettyImages-200215998-001
Fotó: Bigshots / Getty Images Hungary

Azok a gyermekek, akiknek ismerősek a bukással járó érzések, sokkal inkább vállalnak nehezebb feladatokat, vágnak bele bonyolultabb tevékenységekbe, és vállalnak kockázatokat, mert már nem félnek a kudarctól, így a lehetőségek tárháza, melyet az élet tartogat nekik, sokkalta szélesebbé válik.

Hogyan nevelj jó embert a gyerekedből?

Nem véletlenül mondják azt, hogy a szavak helyett a gyerek főként abból tanul, amit a szülőktől lát és tapasztal. Az otthonról hozott minta hatással lesz egész életére, ez formálja személyiségét, és ezek alapján fog a gyerkőc elindulni fiatal felnőttként a világban.

Ezt is szeretjük