Sápadtság, fáradtság, koncentrációs zavar

A vérszegénység valójában a vörösvértestek megfogyatkozását fedi, ami a szervezet vastartalékainak kiürülésére vezethető vissza. Különösen gyakran tapasztalható gyerekeknél, nekik ugyanis a gyors növekedés miatt fokozott vasbevitelre lenne szükségük, de ez a helytelen étrend miatt nem mindig valósul meg.

A hosszabb távon fennálló vashiányos állapot nemcsak fizikai, hanem szellemi-lelki szinten is kifejtheti áldásosnak nem mondható hatását - még ma is sok vérszegény gyereket titulálnak tévesen ügyetlennek, lustának vagy egyszerűen csak rosszcsontnak. Hogy ez a te csemetéddel ne történhessen meg, segítünk időben felismerni a bajt.

Így alakul ki

A vérszegénység kialakulásában általában az alábbi tényezők valamelyike - netán mindegyik - játszik közre.

Helytelen étrend

Az egészséges kisbaba még elegendő vastartalékkal rendelkezik, az anyatej révén pedig folyamatosan kap utánpótlást is.

Az elválasztással, illetve a gyors növekedéssel azonban a vaskészletei néhány hónapos, illetve féléves-egyéves kora után egyre inkább megcsappannak - ha pedig étrendje nem bővelkedik ebben a nyomelemben, hamarosan kialakul a vérszegénység.

Tartalmatlan élelmiszerek

A gyerekek körében sajnos roppant népszerű nasik - édességek és csipszek -, a fehér lisztből készült pékáruk és a magas cukortartalmú üdítők rendszeres fogyasztása ugyancsak hozzájárulhat a vérszegénység kialakulásához. A felmérések szerint a bölcsődébe-óvodába járó gyerkőcöknél ritkábban tapasztalható ez az állapot, ugyanis ezekben a gyermekintézményekben kevesebb egészségtelen élelmiszerhez jutnak hozzá, mint sok otthon cseperedő társuk, szakemberek által összeállított étrendjük pedig bővelkedik vasban.

Túlzott tejfogyasztás

A tej élet, erő, egészség - a több évtizedes szlogen a mai napig tartja magát, annak ellenére, hogy csak részben igaz. Vaspótlásra például nem igazán alkalmas a tehén gyümölcse, mivel viszonylag keveset tartalmaz ebből a nyomelemből, és az sem hasznosul maradéktalanul a szervezetben - mértéktelen fogyasztása pedig számos szakember szerint inkább ront, mint javít a helyzeten. A kicsiknek ezért napi néhány deciliternél több tejet nem tanácsos fogyasztani.

A vérszegénység tünetei

A vérszegénységet nem könnyű felismerni, ugyanis a tipikus tünetek mellett a legkülönbözőbb módokon adhat hírt magáról.

Tipikus tünetek

A vashiányos állapot legtipikusabb jele a feltűnő sápadtság - ami azonban önmagában nem jelent semmit, hiszen így, tél vége felé akár normális jelenség is lehet, illetve más problémákra is utalhat. Fokozza viszont a gyanút, ha az arc fehérségéhez fáradékonyság és álmatlanság párosul.

Viselkedési és tanulási zavarok

A fentieken túl a vérszegény gyerkőcöknél gyakorta tapasztalhatók viselkedésbeli zavarok, különös tekintettel az ingerlékenységre. Jellemzőek még a tanulási zavarok is, melyek a koncentrációs készség csökkenésére vezethetők vissza - súlyos esetben a kicsi értelmi fejlődése is lelassulhat.

A mozgásfejlődés elmaradása

A csemete a mozgásfejlődésben is elmaradhat a kelleténél alacsonyabb szintű koordinációs készség miatt, ami megintcsak a vérszegénységgel áll összefüggésben.

Fizikai tünetek

A probléma fizikai szinten is megnyilvánulhat, úgymint a haj töredezése, a körmök repedezése, rosszabb esetben betegséghajlam és elhúzódó fertőzések. Vérszegénységre utalhat a gyors légzés és érlökés is.

Így mérd meg a gyerek lázát

A vérszegény gyerek hajlamos elkapni a fertőzéses betegségeket. Ilyenkor elengedhetetlen a hőmérőzés - ami ellen pedig kézzel-lábbal tiltakozhat a kicsi. Videónk segítségével megkönnyítheted a procedúrát.

Így kezeld!

Ha a jelek alapján úgy tűnik, hogy csemetéd vérszegény, fordulj orvoshoz, hiszen a diagnózis felállítása és a kezelés meghatározása az ő feladata. Ám a szakember tudtával magad is sokat tehetsz azért, hogy a gyerek mielőbb visszanyerje egészségét.

Rengeteget segíthet a C-vitaminban és vasban bővelkedő étrend - adj a lurkónak kölest, spenótot, hüvelyeseket, citrusféléket, aszalt őszi- vagy sárgabarackot, baromfihúst, esetleg májat, bár ez utóbbival bánj csínján.

A hatást különböző teákkal is fokozhatod. Vérszegénység ellen is kitűnő például egyik legközönségesebb növényünk, a csalán. Csészénként egy jó kávéskanálnyit forrázz le, majd fél perc múlva szűrd le. Napi egy-két csészényit igyon meg belőle a gyerkőc.

Hasonlóan jótékony hatású az apróbojtorján és a palástfű. Csészénként egy tetézett kanálnyit forrázz le, majd ugyancsak fél perc állás után szűrd le. A napi adag gyerekeknél ez esetben is egy-két csésze.

• elsavasodás
• gyerek étrend
• gyerekbetegség
• vérszegénység
• kisgyerek
• beteg gyerek
• Gyerek