Így ismerd fel a rejtőzködő allergiát: nemcsak az őszi időtől tüsszöghet a gyerek

A hűvösebb idő elérkeztével könnyebben és gyakrabban fordulhat elő nátha, különösen a nap mint nap közösségbe járó gyerekek esetében. Sokaknál elhúzódnak, vagy egymást érik a megfázások, ám fontos tudni, hogy a múlni nem akaró tünetek - mint az orrfolyás vagy tüsszögés - nemcsak náthára utalhatnak. 

Ha se vége, se hossza a betegségnek, joggal merülhet fel az allergia gondolata is, mint kiváltó ok, hiszen az allergia hasonlóképpen köhögéssel, tüsszögéssel, orrfolyással jár.

Mi a különbség az allergia és a nátha között?

Tekintve a hasonló tüneteket, elsőre nehéz megkülönböztetni a megfázást és az allergiát. Szemben a megfázással, az allergia sem lázzal, sem torokfájással vagy gyengeséggel nem jár. Az allergia ismertetőjegye a bepirosodott, könnyező szem, a szemviszketés is, illetve a vizes állagú orrváladék. Bár utóbbi a nátha velejárója is lehet, betegség esetén a vizes orrfolyás a korai szakaszt jellemzi, ezért lehet elhúzódó vizes váladékozás esetén inkább allergiára gyanakodni.

Allergia az allergiaszezonon túl?

Allergiaszezonnak az áprilistól szeptember végéig tartó időszakot nevezzük, amikor, kezdve a mogyoróval és az égerfával, a tavaszi hónapokban különösen a virágzó fák, nyáron a további fa- és fűfélék virágzása, szálló pollenjei okoznak kellemetlen tüneteket az allergiások számára.

Szeptember elmúltával sem szűnik azonban meg a légúti allergia lehetősége. Kétféle rejtőzködő allergia is kialakulhat, melyet sokan csak hosszú idő elteltével azonosítanak be: a penészallergia és a poratka-allergia.

A penészallergia

Penészallergia esetén a falon, a romlásnak indult ételek felületén vagy a szemetesben megjelenő penészgomba egyaránt okoz tüneteket, olyanokat, mint az orrfolyás, a szemviszketés vagy a köhögés.  A penészes felületekről felszálló penészspóra a levegőbe kerül, az ember pedig belélegzi. Jó tudni, hogy a penészallergiások számára minden olyan étel is kerülendő, mely nemes penésszel érlelt, így például bizonyos sajtok. 

Fontos, hogy a penésszel való közvetlen találkozás a penészallergiásoknál anafilaxiás sokkot idézhet elő, mely torokduzzadás okozta légzési nehézséggel és vérnyomáscsökkenéssel járó, életveszélyes állapot, és azonnali orvosi segítséget igényel. A penészallergia asztmához is vezethet.

A poratka-allergia

Bár poratka-allergiának hívják, valójában a - mindössze 0,3 milliméteres - poratka megszáradt, levegőben szálló ürüléke váltja ki az allergiás tüneteket. A tél kivételével, amikor is a lakások páratartalma a fűtés miatt nem ideális a poratkák számára, más évszakokban, így ősszel is problémát okozhat jelenlétük.

Az alap légútiallergia-jelek mellett, melyek az orrfolyás, a szemviszketés és a köhögés, kialakulhat akár kötőhártya-gyulladás is, ami az elhúzódó tünetek mellett ugyancsak felhívhatja a figyelmet arra, hogy nem egyszerű nátha, hanem poratka-allergia is fennállhat.

Mi a teendő?

Múlni nem akaró tünetek esetén érdemes allergiavizsgálatra menni. Amennyiben az allergia bebizonyosodik, és jellege is tisztázódott, az orvos allergiagyógyszert írhat fel, ez azonban önmagában nem elég: fontos a lakásban bizonyos változtatásokat eszközölni, hogy az allergiát kiváltó tényező megszűnjön, vagy legalább minimálisra csökkenjen a jelenléte.

A penész ellen úgy léphetsz fel, ha gyakran és alaposan szellőzteted a lakást, lehetőleg kereszthuzattal, és a páratartalmat 40-60% körül tartod. A páratartalom ellenőrzésére és szinten tartására speciális berendezések kaphatók.

A lakásban a penészgomba jelenlétét a szemetes minél gyakoribb ürítésével, az ételek frissességének folyamatos ellenőrzésével, valamint a szobanövények állapotának figyelemmel kísérésével is vissza lehet szorítani. Bárhol is bukkan fel a penészgomba, az allergiás tünetek fokozódnak, ezért átfogó odafigyelésre van szükség.

Poratka-allergia ellen a gyakoribb porszívózás és portalanítás alapvető fontosságú, de nem elég. Érdemes minél gyakrabban felmosni is, rendszeresen nedves ruhával is portalanítani a felületeket, és ha van mód rá, száműzni a lakásból a padlószőnyeget, sőt, általában véve mindenféle szőnyeget, vagy azokat fokozott gyakorisággal tisztítani.

Ugyanígy a textileket is gyakrabban kell tisztítani, így a díszpárnahuzatokat, a kanapét, a foteleket, és nem szabad elodázni az ágyneműcserét sem, hiszen a poratka elhalt hámsejtekkel táplálkozik, így minél több táplálékra lel, annál inkább elszaporodik az egyes helyeken.

Takarításkor az olyan nem látható zugokról se feledkezz meg, mint a szekrények teteje, az ágy alatti terület vagy az eldugottabb sarkok. A tévhittel ellentétben a párásítás nem segít. A párás levegő jó a poratkáknak. Jó tudni, hogy a túlságosan fűtött lakásokban is remekül érzik magukat a poratkák.

• allergia
• kisgyerek
• Gyerek