Tündéri, százéves babafotók Magyarországról: azért régen kicsit másképp csinálták
Tisztaság, egyszerűség, ártatlanság árad ezekből a régi, magyar babafotókból. Na és persze nem kevés huncutság.
A fotográfia az 1950-es évekre jellemzővé vált, tömeges megjelenését megelőzően a két világháború közötti időszakban lett szélesebb körben is elterjedt, míg az 1900-as évek kezdetén szinte kizárólag a polgári réteg igényeit szolgálta ki.
Az egyik legfontosabb kordokumentumnak, ahogy még ma is, a fénykép számított, mely már a kezdet kezdetén is az egyén és a család életének legfontosabb pillanatait örökítette meg, legyen az esküvő, hadba vonulás vagy épp egy gyermek születése.
Babafotók a régmúltból
Bár a csecsemőhalandóság Európában már a 19. század végétől csökkenésnek indult, mai szemmel a 20. század első évtizedeiben még megrázó mértékben magas volt. Fájdalmas, édesanyákhoz intézett jótanácsnak számított hároméves kora előtt nem túlságosan kötődni egy gyermekhez, mintha ilyesmit valaha is elő lehetne írni egy csodában bízó szívnek. Legyen az ok a féltés vagy épp a jövőbe vetett hit, babafotókat már a 20. század elején is készítettek, nem is akármilyeneket! Íme az élet és a remény kis hírnökei közel száz évvel ezelőttről.
Tudod, mi a pulya és a testvérgyerek? 7 régi magyar szóra kérdezünk rá
Gyerekekkel, iskolával kapcsolatos régi kifejezések következnek.
ElolvasomMiért félünk attól, amit nem ismerünk?
Hogyan formálja a mesterséges intelligencia a mindennapjainkat?
A Femina Klub októberi vendége Rab Árpád trend- és jövőkutató lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között a mesterséges intelligencia rejtelmeiről beszélget. Vajon hogyan fog alakulni a világunk a mesterséges intelligencia térhódításával? Milyen szerepe lesz az AI-nak mindennapjainkban?
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2024. október 24. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
Címlapkép: Fortepan / Ungváry Rudolf.