Minden idők első mesterséges megtermékenyítése volt Portugáliai Johannáé - A királyi pár végül nem járt sikerrel
Már a középkorban próbálkoztak mesterséges megtermékenyítéssel.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A mesterséges megtermékenyítés egyszerűbb változata, az inszemináció vagy asszisztált megtermékenyítés nagy múltra tekint vissza. Gyakorlatát ismerték már az ókorban is, ám csak az állatgyógyászatban - lovaknál, szarvasmarháknál - volt rá példa.
Embereknél az első dokumentált eset a középkorra tehető, IV. Henrik, valamint Portugáliai Johanna nevéhez kötődik.
Portugáliai Johanna és a mesterséges megtermékenyítés
IV. Henrik kasztíliai királyt (1425–1474) sok helyen Tehetetlen Henrik néven említik a történelemkönyvek. Nem véletlenül. Első felesége Navarrai Blanka volt, ám a frigyet 13 év múltán pápai engedéllyel érvénytelenítették, mert a házasságot nem hálták el. Ennek oka a történészek szerint IV. Henrik impotenciája volt. Bár politikai ellenfelei homoszexualitással is vádolták, a király problémáját a korabeli krónikák elemzései alapján valószínűleg az agyalapi mirigy jóindulatú daganata okozhatta.
IV. Henrik Kasztíliai király
Fotó: wikipedia.org
A rendellenes hormonszintet eredményező egészségügyi probléma következtében akromegália - melynek legfőbb külső jele az abnormálisan nagy kéz, láb, fül, orr - és impotencia alakult ki nála.
A történelem első mesterséges megtermékenyítése
A házasság érvénytelenítését követően IV. Henrik újranősült. Második felesége Portugáliai Johanna volt, akivel 1455-ben, egy évvel a trónra kerülését követően lépett frigyre. Mivel azonban házasságuk éveken át terméketlen maradt, a hatalom megszilárdításához pedig elengedhetetlen volt a gyermekáldás, mesterséges megtermékenyítéshez folyamodtak. Bár a beavatkozást a katolikus egyház tiltotta, a zsidó vallási törvények nem, így a királyi pár egy zsidó orvos-fizikust, Yusef ben Yahiát hívta segítségül. A királyi ondót egy aranycsőbe tették, majd azt a királynő hüvelyébe vezették. A beavatkozás azonban sajnos nem járt sikerrel.
A királyi párnak végül házasságuk hatodik évében született egy lánya - aki később I. Johanna néven vonult be a történelemkönyvekbe. Bár a gyermeket a király elismerte törvényes utódjaként, sokan kételkedtek benne, hogy valóban IV. Henrik a biológiai apa. A kislányt a király politikai ellenfelei csak La Beltraneja néven emlegették, mivel a úgy tartották, hogy apja valójában egy kasztíliai nemes, Beltrán de la Cueva volt.
Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül
A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?
További részletek: femina.hu/feminaklub
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2024. június 3. 18 óra
Helyszín: Thália Színház
Promóció
Bár a középkorban bevett gyakorlat volt, hogy a királyi pár a nászéjszakát nem egyedül tölti, hanem a hálószobában többen is tartózkodnak, akik tanúsíthatják, hogy elhálták a házasságot, ám amikor IV. Henriket királlyá koronázták, rendelettel tiltotta be ezt a szokást - nyilván nem véletlenül. Így nehéz kideríteni, valójában volt-e szexuális kapcsolat a királyi pár között. Portugáliai Johanna a továbbiakban még két gyermeknek - Andrásnak és Péternek - adott életet, ám őket IV. Henrik már nem ismerte el sajátjaként.
VIII. Henrik feleségei
Mennyit tudsz a hírhedt király romantikus kapcsolatairól? Mennyire ismered a feleségeit? Tudod, ki volt az első vagy épp az utolsó hitvese? Teszteld magad kvízünkben!
(Borító- és ajánlókép: wikipedia.org.)
OLVASD EL EZT IS!
