Így párásíts a gyerekszobában télen - A tüdőgyógyász gyakorlati tanácsai

Már évtizedekkel ezelőtt is tettek az édesanyák vízzel teli edényt a konvektorra a téli időszakban. Napjainkban a hidegpárásító készülékeket ajánlják a szülőknek. Mi a különbség a hideg és meleg pára egészségre gyakorolt hatása között?

Mennyi a lakás ideális páratartalma? A témában dr. Papp Esztert, a Zero Medical csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermektüdőgyógyász szakorvosát kérdeztük. 

- Miért jó a párásítás légúti betegségek esetén?

- Ahhoz, hogy ezt megértsük, először is ismernünk kell a légutainkat. Az egész légúti rendszer olyan, mint egy barlangi járatrendszer termekkel és az őket összekötő tágabb-szűkebb járatokkal. A barlangrendszer minden egyes részét belülről nyálkahártya béleli. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy toll belsejét, melyet lapos párnák bélelnek egészséges esetben. Hurutok során azonban ezek a párnák megduzzadnak, mint a felütögetett párnák. Mivel a duzzadt párnák a légutak falai miatt kifelé nem, csak befelé tudnak terjeszkedni, a járatokban a levegő útja beszűkül. Gyerekek esetében fontos erre külön gondolni, hiszen minél kisebbek, annál szűkebbek eleve a járataik, ezért hamarabb dugul el orruk, alakul ki gége- vagy akár hörgőszűkületük. Másrészt a gyulladás következtében a nyálkahártyák felszínén amúgy is termelődő váladék mennyisége általában növekszik, állaga változik - valamennyire ezek is pluszban szűkítik a légutakat.

- A párás levegő a hurutok esetén azért fontos, mert ezt a gyulladásos izzadmányt segít bizonyos mértékig lazítani. Gondoljunk bele, ha száraz, kevésbé párás levegőt lélegzünk be, azt a saját légutainkban fogjuk páradúsítani, majd kilélegezve gyakorlatilag a saját légutaink nedvességéből fokozzuk a levegő páratartalmát. Ugyanakkor e folyamat során saját légúti váladékunk víztartalma csökken, szikkadtabbá, nehezebben üríthetővé válik. A fertőzött váladék tovább pang odabent. A meleg, nedves helyek pedig kedveznek a kórokozók további szaporodásának, fokozva ezzel a fertőzést. Mindezek miatt érdemes mind akut, mind krónikus légúti betegségben a lakások levegőjét párásítani. Javasolt külön is inhalálni betegségek idején sót tartalmazó vízzel, mert segít a sűrű, kocsonyás váladékokat elfolyósítani, ezáltal üríteni.

- Betegség esetén miért jobb a hideg, mint a meleg pára?

- A belélegzett meleg párás levegő tisztító hatással van a légutakra, fokozza a be- és kilélegzett levegő mennyiségét. Akár a törülköző alatti inhalálásra, akár a szaunázásra gondolunk, mindkettő során megnő a légzési perctérfogat - automatikusan felületesebben, de gyorsabban kezdünk lélegezni. A légzőrendszert jellemző különböző mérhető értékek - mint például a vitálkapacitás, erőltetett kilégzés során egy másodperc alatt kilégzett levegőtérfogat - kismértékben ugyan, de emelkednek. Mindez segíti a légcserét, és ezáltal a tüdő jobb átszellőzését eredményezi, ám ezen változások a melegből kijőve rövid idő alatt visszaállnak a kiindulási értékekre. 

- Rendszeres párás meleg levegő inhalálása a hurutok megelőzése mellett a légutakat a gyógyulásban is segíti, mint például krónikus arcüreggyulladások esetén. Mindemellett tudnunk kell, hogy akut betegség idején a meleg fokozza a keringést - törülköző alatt inhalálva helyileg, vagy ha túl meleg van a lakásban. Ennek következtében az erek jobban kitágulnak, a nyálkahártyák jobban megduzzadnak. Emiatt orrunk bedugulhat, nehézlégzések fokozódhatnak, így a krupp, illetve asztmás roham esetén semmiképp nem ajánlott meleg párás levegő inhalálása! Kamillateával való inhalálás a pollenallergiásoknál, asztmásoknál súlyos tüneteket provokálhat! A fokozott keringés ugyanakkor segít a gyulladást keltő anyagok elszállításában, segítve a gyógyulási folyamatot.

- Tehát a hideg pára nem okozza a nyálkahártya duzzanatát?

- A hideg párás levegő a pára jótékony hatásai mellett a gyulladt nyálkahártyát nyugtatja, benne a kisereket összehúzza. Ezáltal enyhíti a gyulladásos folyamatokat jellemző ödéma mértékét, csökkenti a nyálkahártyák duzzanatát, tágítva a légutakat. Így kruppos roham esetén mindenképpen javasolt kifejezetten hideg levegőn tartózkodás, nyáron, amikor nincs erre mód, gyors segélyként akár a nyitott ajtajú fagyasztó elé ülés is szóba jöhet. Ugyanakkor a hideg levegő az arra érzékenyeknél asztmás rohamot provokálhat!

- A légutak egészsége szempontjából mennyi a lakás ideális hőmérséklete?

- Egészséges állapotban a 19-21°C-os levegő tekinthető ideálisnak a lakásban.

- A kruppon kívül milyen légúti betegségek esetén ajánlott kifejezetten a hidegpárásító használata?

- A fent leírtak alapján mértékkel minden légúti betegségben javasolható. A kiszáradt nyálkahártya egyrészt irritáló, köhögést, orrban égő érzést provokál, másrészt a nyálkahártya immunvédekezése lecsökken, kórokozók sokkal könnyebben elszaporodnak rajta. Így egészséges állapotban is célszerű a lakások levegőjének páratartalmát folyamatosan az ideális 40-60% között tartani.

- Mire érdemes figyelni a hidegpárásító készülék használata során?

- Használatuk során rendkívül fontos a rendszeres takarításuk, a víz kiürítése, mert a pangó vízben könnyen elszaporodhatnak baktériumok, gombák, melyeket aztán a levegőbe porlasztva, könnyen tüdőgyulladást is okozhatnak - elég, ha csak a klímaberendezések által terjesztett Legionella-fertőzésekre gondolunk.

- Párásítókészülék hiányában sokan próbálnak meg radiátorra tett vizes törölközővel párásítani a gyerekszobában. Van-e olyan házi módszer, ami valóban hatásos lehet?

- Nagy méretű vizes törülköző, ruhák teregetése mindenképp célszerű, mert nagy felületen bocsátanak párát a levegőbe. A kisebb edények radiátorra téve kevésbé hatékonyak, hiszen azokból kevesebb víz kisebb felületen tud a légtérbe jutni. Arra mindenképp érdemes figyelni, hogy szinte folyamatosan legyen vizes ruha, mely párásítja a levegőt. Ugyanakkor arra is fontos ügyelni, hogy ne képezzünk az ablakokon lecsorgó párát, hőhidakat, mert azok viszont a penész, az atkák és gombák megtelepedésének, elszaporodásának is kedveznek. Azonkívül a túlzott párásítás betegséget is okozhat. Az első, túlzott párásítás miatt kialakult „párásító-lázról”, mely köhögéssel, lázzal, nehézlégzéssel jár, 1959-ben számoltak be először orvosi cikkben. Hasonló veszélyt jelenthetnek a szobai szökőkutak vagy hidromasszázskádak is. Összességében elmondható, hogy a mérték a fontos. Mérték a párában, mérték akár a hideg vagy meleg tekintetében. Otthoni vizes/párásító készülékeinket/diffúzorainkat rendszeresen takarítsuk! Azt azonban mindenkinek egyénileg kell kitapasztalnia, mennyire meleg vagy hűvös esik jól az adott betegségben!

Légúttisztító olajok

Nem csak a párásítás, de egyes 100%-os illóolajok is segítik megőrizni a légutak egészségét. Ha olyan típusú párásítót veszel, akár a készülékbe is beleteheted.

Képek: Getty Images Hungary

• gyerekorvos
• légúti betegség
• krupp
• párásítás
• Gyerek