Nőinemiszerv-csonkítás: már Európában is végzik a barbár beavatkozást

Sokakban élénken él, mikor hallottak életükben először a nőinemiszerv-csonkításról. A döbbenet, melyet Európa közepén érzünk a brutális hagyomány hallatán, bekúszik a bőr alá, és megmarad az emlékezetben.

Számos afrikai, közel-keleti és ázsiai közösségben a mai napig bevett szokás, sőt, mára a világ számos pontján elterjedt. A nőinemiszerv-csonkítással szembeni zéró tolerancia világnapja van február 7-én.

Nőinemiszerv-csonkítás

Míg a férfiak esetében végzett körülmetélésnek létezett valaha egészségügyi előnye - csökkentette a fertőzések kialakulásának esélyét -, addig a nőinemiszerv-csonkításból kizárólag hátránya, évtizedeken át tartó fájdalma származott a nőknek. A női körülmetélés évszázadok óta fennálló gyakorlatának célja, hogy a nő ne élvezze a szexuális életet, a beavatkozással sértik a gyermekek és a nők emberi jogait, a nők elleni megkülönböztetés egy szélsőséges formája.

Az embertelen fájdalommal járó nemiszerv-csonkításnak több fajtája létezik: a csikló kivágásától egészen az úgynevezett infibulációig - amikor a kis- és nagyajkak egy részét is kimetszik, majd a hüvelybemenetet összevarrják. A brutális beavatkozást általában kisgyermekkorban, de mindenképpen a serdülőkor előtt végzik el számos afrikai, közel-keleti és ázsiai közösségben. A női körülmetélés nemcsak a szexuális késztetést csökkenti, de fájdalmassá teheti a vizelést, a későbbiekben a menstruációt és természetesen a szexuális életet is. Sok kislány hal bele a beavatkozást követő fertőzésbe.

Az UNICEF becslése szerint eddig világszerte mintegy 200 millió nő szenvedte már el a barbár nemiszerv-csonkítást. Bár a számok csökkenést mutatnak, több mint húsz kelet-európai, délkelet-ázsiai, latin-amerikai és közép-keleti országban, továbbá néhány Európába, Ausztráliába és Észak-Amerikába bevándorolt közösségben ma is jelen van a hagyomány.

Megdöbbentő belegondolni, de az Európai Uniós Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) adatai szerint hazánkban is 170-350 olyan menekült nő élhet, aki korábban nemiszerv-csonkításon esett át.

Egészségügyi dolgozók is végzik

Évszázadokig érzéstelenítés nélkül végezték a beavatkozást, ma már a becslések szerint a női körülmetélések 25%-át sok országban egészségügyi dolgozók végzik - akár kórházi körülmények között. Hogy a nemiszerv-csonkítás hagyománya számos országban, ha nem is legitim módon, de bejutott a kórházak falain belülre, annak az a veszélye, hogy elfogadottabbá válik egy olyan brutális, kislányokkal szembeni erőszak, melynek teljes megszüntetése lenne a cél.

- Az orvos által végzett csonkítás továbbra is csonkítás. A női körülmetélést végző szakemberek sértik a lányok alapvető jogait, testi épségét és egészségét. Attól, hogy egészségügyi dolgozó végzi a beavatkozást, az nem válik sem biztonságossá, sem erkölcsössé, sem védhetővé. A nőinemiszerv-csonkítás a nemek közötti egyenlőtlenségekben gyökerezik, és megszüntetésének első lépése az emberek gondolkozásának megváltoztatása - mondta Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója. 

Theresa Kachindamoto harca Afrikában

Két másodpercenként férjhez adnak valahol a világon egy olyan lányt, aki még nem áll készen rá. Az UNICEF adatai szerint körülbelül 700 millió olyan nő él a Földön, akit 18 éves kora előtt házasítottak ki, közülük 125 millióan Afrikában.

Forrás: unicef.hu
Képek: Getty Images Hungary

• unicef
• csonkítás
• nők jogai
• Gyerek