Ha megüt a gyerek: nagyon fontos, szülőként hogyan reagálsz

Egyszerre megdöbbentő, ijesztő, és lelkileg is megviseli a szülőt, ha gyermeke megüti, ám nagyon fontos, hogy az apa vagy az anya, aki jogosan érez ijedséget, döbbenetet és lelki fájdalmat, az ütés mögé próbáljon lesni, és módot találjon a gyerek viselkedésének orvoslására.

A miértekről, a jó és rossz szülői reakcióról, a megoldásról, illetve a már külső segítséget igénylő helyzetekről Acosta Sára Diána pszichológust kérdeztük.

Miért üt a gyerek?

- Az első kérdés, ami minden szülő fejében megfogalmazódik, hogy miért történt ez. Miért üti meg a szülőt a gyerek?

- Annak, ha a gyerek megüti a szülőt, különféle okai lehetnek. A leggyakoribb talán az, amikor a gyerekek nem tudnak mit kezdeni a túláradó érzelmekkel, mérgesek, csalódottak, és ez valamilyen agresszív megnyilvánulásban tör elő. Előfordulhat, hogy nem tudják kontrollálni ezeket az impulzusokat, vagy nem tudják szavakkal kifejezni, amit éreznek. Mások az agressziót arra próbálják használni, hogy elérjék, amit szeretnének. Ez utóbbi tanult viselkedési forma.

- Vannak időszakok, mikor gyakrabban előfordulhat ez a gyerekeknél? Vannak kritikusabb korszakok?

- Természetesen életkori sajátosságok is vannak, bizonyos életkorokban például kifejezetten gyakoriak a szülőkkel - és másokkal - szembeni agresszív megnyilvánulások. Ilyen lehet a két-három éves kor például, amikor a gyerekek elkezdenek nagyobb kontrollra törekedni, érvényesíteni szeretnék az akaratukat. Ezeknek a kisebb gyerekeknek még nem olyan fejlett az idegrendszerük, mint nekünk, felnőtteknek, hogy szabályozni tudják frusztráló helyzetekben a viselkedésüket, és nem áll rendelkezésükre olyan verbális eszköztár sem, mellyel szavakba önthetnék az érzéseiket, például, ha valami nem úgy alakul, ahogy szeretnék.  

Mivel ezek folyamatosan fejlődő, tanult képességek, még idősebb korban is előfordulhat agresszív megnyilvánulás a gyerek részéről, különösen, ha fáradtabb, vagy a szokásosnál nehezebb dologgal kell megküzdenie. De, ha minden jól megy, és segítünk neki, idővel megtanul adaptívan megküzdeni a frusztrációval, és, ha egyértelművé tesszük, hogy a bántalmazás minden formája tiltott, képes lesz kontrollálni ezeket az impulzusokat.

- Sokan - talán önmaguk megnyugtatására - úgy gondolják, egy fiú esetében neméből eredendő némi agresszivitás, verekedő kislányok esetén pedig éppen ez ejt sokakat kétségbe. Valójában számíthat a nem e téren?

- Az aktuális kutatások arra engednek következtetni, hogy nincsenek, vagy elenyészőek a nemi különbségek ezen a téren.

A jó szülői reakció

- Hogyan reagál jól a szülő, ha a gyerek megüti őt?

- Fontos a megfelelő reakció. Ha a gyerek bánt minket, természetes, hogy idegesek leszünk, különösen, ha fizikai fájdalmat is okozott. Elengedhetetlen azonban, hogy megőrizzük a nyugalmunkat. Ehhez kellhet, hogy kicsit kivonjuk magunkat a helyzetből - például átmenjünk egy másik szobába -, vegyünk néhány mély levegőt, hogy utána minél nyugodtabban tudjunk gyermekünk felé fordulni.

El kell neki mondani, hogy fájt, amit csinált, és soha nem szabad megütni másokat. Mivel valószínűleg éppen felfokozott állapotban van, szükséges lehet, hogy először meghallgassuk, tudomásul vegyük, ami bántja, és elismerjük annak jogosságát. Nyugodt légkört teremtve elérhetjük, hogy érzelmeit más formában, szavakkal is ki tudja adni. Segíthetünk neki azzal, hogy megnevezzük ezeket az érzéseket - például, hogy látjuk, hogy ideges, vagy megértjük, hogy csalódott. Ezután jöhet annak a tudatosítása, hogy attól még tilos megütni másokat - tanácsolja a pszichológus.

A legrosszabb szülői reakció

- Mi a rossz szülői reakció?

- A legrosszabb, amit tehetünk, az a fizikai büntetés. A gyerekeknek a szüleik szolgálnak legfőbb mintaként, így, ha mi is erőszakot alkalmazunk, nem várhatjuk tőlük, hogy ők máshogy tegyenek, ahogy a kiabálás sem fogja megnyugtatni őket. Mutassunk példát, viselkedjünk felnőttként.

Külső segítség

- Mikor kell szakértőt felkeresni?

- Ha a gyerek már idősebb - például, ha már iskoláskorú -, és többször előfordul, hogy megüti a szülőt, érdemes lehet szakemberhez fordulni, ahogy abban az esetben is, ha tinédzserkorban teszi ezt. Akkor is ajánlott szakértői segítségért folyamodni, ha nem tudjuk kezelni a kisebb gyerek agresszív megnyilvánulásait, vagy az nagyon gyakori. Bizonyos mentális vagy fejlődési zavarok is összefüggésben lehetnek az agresszió magasabb szintjével vagy az alacsonyabb impulzuskontrollal, ennek megállapítása klinikai úton történhet. 

Családon belüli erőszak

- Fontos még megemlíteni a szülőkkel szembeni erőszak azon formáját is, melyről egyre több szó esik: amikor a gyermek által a szülők felé - vagy többnyire csak az egyik szülő felé - irányuló agresszív megnyilvánulás rendszeres, az kimeríti a családon belüli erőszak fogalmát. Ez több családban előforduló probléma, mint gondolnánk, többnyire tinédzserkorra tehető, és sokszor szól a hatalom, a kontroll megszerzéséről. Amennyiben valaki családjában ilyesmit él át, mindenképpen javasolt szakember felkeresése - figyelmezet Acosta Sára Diána.

Képek: Getty Images.

• verekedés
• kisgyerek
• pszichológia
• Gyerek