Így ismerheted fel a tanulási zavarok első jeleit

Manapság egyre több szó esik a tanulási zavarokról, hiszen a disz-problémák valamelyikével egyre több ember érintett. A diszlexia, diszgráfia és diszkalkulia elsősorban a kisiskolások életét nehezíti meg, méghozzá a betűkkel és számokkal való ismerkedés során.

A tanulási nehézségek kezelésére számos hatásos módszer létezik, ezért fontos, hogy időben felismerd az árulkodó jeleket. Minél előbb foglalkoztok a problémával, annál hatékonyabban kezelhetitek.

Diszlexia

A diszlexia a nyelvvel, a beszéddel és az olvasástanulással kapcsolatos részképességzavar, mely a népesség mintegy 5-10%-át érinti. Fő tünete az olvasási képesség elmaradottsága az életkor, az intelligencia és az iskolázottság alapján elvárt szinttől.

Bár az olvasási problémák először ténylegesen az első osztályban, olvasástanuláskor jelentkeznek, már korábban is lehetnek olyan jelek, melyekből következtetni lehet a diszlexiára, az óvodáskorra jellemző tünetek pedig átöröklődhetnek a suliba is.

Főbb tünetei

A tájékozódás terén adódhatnak gondjai, ha bizonytalan a jobb és bal oldal megkülönböztetésében, és nehezen tájékozódik környezetében - ezekre a problémákra gyakran testnevelésórán derül fény. Diszlexiára lehet következtetni a nagy- és finom-motorikus mozgások koordinálatlanságából, illetve abból, ha mozgására az általános ügyetlenség jellemző.

Ha beszéde nem tiszta, alacsony az aktív szókincse, és a beszédészlelésével is gondok vannak, illetve szétszórtság, koncentrációs problémák jellemzik, szintén felmerülhet a gyanú. Rajzaira is érdemes odafigyelned, árulkodó lehet, ha rosszul fogja a ceruzát, és színezéskor nem képes a vonalhatárok között maradni.

A diszlexia egyértelmű tünetei az olvasáskor jelentkeznek. Gyakoriak a betűtévesztések, melyek általában a vizuális vagy fonetikai hasonlóságon alapulnak - például az f és t vagy a g és k hangok felcserélése. Jellemzőek a betűkihagyások és -betoldások, szótagkihagyások, a betűsorrend felcserélése a szavak szintjén, a szavak gyakori ismétlése. A diszlexiásokra lassú, pontatlan olvasás, hiányos szövegértés jellemző, nehezebben megy nekik a nyelvtan és gyakran a nyelvtanulás is.

Diszgráfia

A diszgráfia az írás zavara, mely szoros összefüggésben áll a diszlexiával, hiszen tulajdonképpen ugyanazok a problémák jelentkeznek az írásnál, mint a diszlexiásoknál olvasáskor.

Főbb tünetei

A helyesírási hibák és az íráskészség gyengesége, a rendezetlen íráskép, a formátlan, eltorzult betűk jellemzik, a gyerek gyakran nem képes követni a füzet vonalait, és a szavak egymás közötti távolsága is eltérő. A ceruzát túlzottan rányomja a papírra, esetenként pedig hirtelen felkapkodja, illetve jellemző a görcsös, hibás ceruzafogás.

Diktálásnál betűkihagyás vagy -csere jelentkezhet, gondot okozhat a hallott hang azonosítása és hozzá a betű megformálása, a szavakból hangokat, akár szótagokat is kihagyhat. Elmaradhat a mondat közben, illetve a mondat végén a központozás, problémát okozhat a nyelvtani műveletek megértése, alkalmazása. A diszgráfiás gyerekek írástempója jóval lassabb a többiekénél.

Diszkalkulia

A diszkalkulia, vagyis a számolási zavar becslések szerint a népesség 5-6%-át érintő probléma, melynek első jelei hatéves kor körül, tehát az első osztály környékén mutatkoznak meg. A számolási zavarral küzdő gyerekek nem tudnak, vagy csak hibásan képesek számolni.

Főbb tünetei

Jellemző tünetei lehetnek a térben való rossz tájékozódás, az elöl-hátul, lent-fent irányok összetévesztése, a szétszórt figyelem, a koncentrációs zavarok. A diszkalkuliások számolásnál kihagynak vagy felcserélnek számokat, nem tudják azonosítani a számjegyeket azok jelentésével, nem értik a kisebb-nagyobb relációkat. Nehezen értik meg a számtani műveleteket, összekeverik a matematikai jeleket, nem értik meg a számsorok logikáját.

Ma már mindhárom problémára számos hatékony terápia és kezelés alkalmazható, így, ha kiderül, hogy valamelyikben érintett a gyerek, minél előbb tájékozódj, kérd a pedagógus és fejlesztő szakember segítségét. Ezek a tanulási zavarok nem állnak egyenes összefüggésben az intelligenciával és a tehetséggel, tehát, ha valamelyikkel küzd is, az egyáltalán nem jelenti azt, hogy értelmileg elmaradottabb lenne társainál.

Sőt, sok esetben a disz-zavarokkal küzdő gyerekek az átlagosnál magasabb intelligenciaszinttel rendelkeznek, és hátrányosságaik ellenére más területeken kiemelkedő teljesítményt nyújtanak.

• iskola
• a gyerek fejlődése
• gyerek
• Iskolakezdés