Észrevétlen, de fontos jelek, hogy zaklatják a gyereket az iskolában - A pszichológus válaszol

Százötvenmillió gyereknek, a 13-15 év közötti diákok felének volt már része iskolai erőszakban - derült ki az UNICEF 2018-ban nyilvánosságra hozott tanulmányában. A jelentés szerint a világon minden harmadik gyermek találkozott zaklatással és megfélemlítéssel, Magyarországon pedig minden tizedik tanuló szenved az iskolai erőszak valamilyen formájától. Az online bullying minden harmadik gyereket érinti az országban, így minden szülőnek - és pedagógusnak - érdemes odafigyelni a legapróbb jelekre, hogy kiderüljön, zaklatás áldozata-e a gyermek.

Milyen apró jelekből vehető észre, ha valakit zaklatnak? Hogyan viselkedik otthon egy bántalmazott diák, és mit lehet tenni a kialakult és rendszeresen fennálló helyzet ellen? Teveliné Horváth Melinda okleveles pszichológust, iskolapszichológust, pedagógust, life coachot kérdeztük a témában.

Mikortól lehet iskolai zaklatásról beszélni?

Az iskolai zaklatással kapcsolatban mindenekelőtt fontos megjegyezni, hogy semmiképpen sem egy egyszeri konfliktusról van szó a gyermekek között. Az iskolapszichológus szerint akkor beszélhetünk egy tanulóval szemben iskolai zaklatásról, ha az alábbi feltételek egyszerre teljesülnek a következők közül:

• ha direkt történik, és a fájdalom okozása, ártó szándék a cél;
• ha rendszeresen ismétlődik, azaz "rászállnak" a bántalmazott gyerekre;
• ha az erőviszonyok nem kiegyenlítettek, az áldozat nem képes megvédeni magát.
  

Melyek azok a jelek, amelyekből észrevehető, hogy egy gyermeket zaklatnak?

- A zaklatásnak több típusa is van, így a jelek is különbözőek lehetnek, amiből a szülő felismerheti, hogy bántalmazzák gyermekét. A kisebb gyermekek és a fiúk körében a fizikai bántalmazás előfordulása jellemző elsősorban, a lányok és a nagyobb korosztály inkább érzelmileg és verbálisan bántalmaznak. Általánosan megfigyelhető, hogy minél intellektuálisabb a környezet, annál "kifinomultabb" módszereket alkalmaznak az egyének - kezdi Teveliné Horváth Melinda.

- A bántalmazás bizonyos típusában fizikai nyoma nem, azonban lelki nyomok annál inkább maradnak az áldozatban. Az érzelmi bántalmazást - például kiközösítés -, a verbális, szóbeli bántalmazást - például csúfolás, pletykálás, gúnynevek használata - még nehezebben lehet felfedezni a gyermeken. A következő, leggyakrabban előforduló jeleket észlelhetik a szülők otthon a gyermeknél, illetve a pedagógusok az iskolában:

• nem szeretne iskolába menni;
• fáj a hasa, feje, hányingere van iskolakezdés előtt;
• nem akar az iskolai dolgokról beszélni, zárkózottá válik;
• ha szóba kerül az iskola, szomorú vagy dühös lesz, heves érzelmi reakciót produkál, vagy túlságosan kerüli a témát;
• hirtelen leromlik a tanulmányi eredménye, rossz jegyeket kap;
• alvászavarai lesznek, nem tud odafigyelni, koncentrálni;
• önértékelési problémák jelentkeznek nála, saját magát negatívan ítéli meg;
• depressziós tüneteket produkál, öngyilkossági gondolatok foglalkoztatják;
• vasárnap este már kezdi rosszul érezni magát;
• állandósult félelemérzete van.

Ha nem lelki, hanem fizikai bántalmazásról van szó, milyen jeleket észlelhetnek a szülők otthon?

- A gyermek ilyenkor nem szeret átöltözni a felnőttek társaságában, próbálja leplezni a nyomokat, s ha mégis rákérdez a felnőtt, úgy tesz, mintha nem tudná a sérülés keletkezésének okát, vagy valamilyen zavaros magyarázatot ad rá. Ebben az esetben a gyermek szégyelli azt, ami történt vele. Az is előfordulhat, hogy saját magát okolja miatta, illetve fél az esetleges megtorlástól, ha kiderülne a felnőttek számára is a bántalmazó személye. Ezért nagyon fontos, hogy sokat beszélgessünk a gyermekünkkel, biztosítsuk feltétlen szeretetünkről és elfogadásunkról. Ha megbízik bennünk, könnyebben tudja elmondani, hogy mi történt vele - javasolja a pszichológus.

Mi a helyzet az internetes zaklatással, az úgynevezett cyberbullyinggal?

- A zaklatás legújabb típusa az internetes, elektronikus zaklatás. Tulajdonképpen az egyik legveszélyesebb típus, hiszen napi 24 órában, bárhol és bármikor utolérheti a gyermeket, ebben az esetben nem csak az iskolai helyszínre korlátozódnak a negatív történések. Ilyenkor a rosszindulatú, bántó üzenetek bármikor lecsaphatnak gyermekünkre.

- A folyamatos bántó üzenetek küldözgetésén túl beszélhetünk a közösségi oldalakkal való visszaélésről, a másik nevetségessé tevéséről, manipulált képek kirakásáról. Hozzászólások, bejegyzések formájában hamis vádakat, pletykákat terjeszthetnek a gyermekről. Bűncselekményekre, egyéb rossz dolgokra is serkenthetik interneten a gyermeket, amik saját magukra és másokra nézve is ártalmasak lehetnek, de találkozhatunk a sexting jelenségével - szexuális tartalmú képek küldözgetése, arra való serkentés -, sőt a személyiség ellopásával is - figyelmeztet.

Mit tehet a szülő a gyermeke megvédése érdekében ebben a helyzetben?

- Fontos, hogy a szülő még időben, az internethasználat korai szakaszában elmagyarázza a gyermekének a veszélyforrásokat. A megelőzés a legjobb megoldás, hasznos, ha az iskolában is hallja az iskolapszichológustól vagy egy osztályfőnöki óra keretében az ezzel kapcsolatos veszélyeket. Tisztában kell, hogy legyen azzal, hogy amit a világhálóra feltesz, sosem tűnik el teljesen, hiszen bárki lementheti, és több év múlva is előkerülhet.

- El kell mondani a gyermekünknek, hogy személyes adatokat sose tegyen közzé, s kritikus legyen az interneten olvasható tartalmakkal szemben. Ne higgyen mindent el, amit a neten olvas, s csak olyanokat jelöljön vissza a közösségi hálókon, akiket valóban ismer. Nagyon sok az álprofil, ha nem ismeri személyesen, nem tudhatja, ki van a világháló másik oldalán valójában. S ha úgy érzi, bajba került, vagy internetes zaklatás áldozata, merjen a szülőhöz fordulni, aki kérheti ebben az esetben, ha szükséges, pszichológus segítségét is - javasolja.

A bántalmazó és az áldozat

Teveliné Horváth Melinda szerint tipikus áldozatok nagyon gyakran a gyenge fizikumú gyermekek közül kerülnek ki: az önbizalomhiányos, zárkózottabb, akár kicsit különcebb, kevesebb szociális kapcsolattal rendelkező tanulót kezdik sok esetben bántalmazni. Ez szerinte azért veszélyes, mert nincs meg a támogató társas közege az iskolában, akik a védelmében fel tudnának lépni. Bántalmazó szerepbe sajnos a saját maguk is bántalmazó légkörben nevelkedő gyermekek kerülhetnek, akik az otthon látott mintát lemásolva az iskolában viselkednek agresszívan.

- Gyakran ők maguk is sérült személyiségű egyének, akik saját lelki gyengeségüket palástolva bántják a náluk gyengébbeket. Így azt élhetik meg, hogy míg otthon mindig övék a "vesztes" pozíció, itt az iskolában ők a "győztesek", akik felülkerekednek a másikon. Ahogy az ő önbizalmukat az otthoni környezetben döngölik a föld alá, ők ezt teszik az iskolában másokkal, s ezzel próbálják saját önbecsülésüket növelni - mondja.

A szakértő szerint az iskolai zaklatás életre szóló következményekkel is járhat. Ha a gyermek tartósan zaklatás áldozata, az önértékeléssel kapcsolatos problémái olyan mély nyomot hagyhatnak a személyiségében, ami felnőtt korában is megmaradhat, így a legfontosabb az, ha a szülő minél többet beszélget a gyermekével.

- Töltsünk együtt vele minőségi időt, hiszen sokszor egy közös program keretében szívesebben nyílnak meg azok a gyermekek is, akik a konkrét "Mi történt az iskolában?" kérdésre kevésbé szeretnek válaszolni. Ha sikerül a bizalmon alapuló légkört megerősítenünk gyermekünkkel, könnyebben tudjuk kideríteni, hogy mi állhat a viselkedése megváltozásának hátterében - javasolja a pszichológus.

Ilyen tanárokkal szerencsések a diákok

Van, aki a tanári pályára született: ezek a tanárok úgy tanítanak, ahogyan talán senki más.

Borító-és ajánlóképek: Getty Images Hungary

• iskola
• iskolai zaklatás
• pszichológus tanácsa
• iskolai élet
• diák
• Gyerek