Bizarr „sertésinkubátorba” tették a koraszülött magyar királyfit: II. Lajos élete nem indult könnyen

II. Lajos, későbbi magyar és cseh király koraszülöttként érkezett a világba 1506-ban. A történetírók feljegyzései szerint a fejletlen baba túlélése érdekében egy bizarr módszert alkalmaztak az udvari orvosok: „sertésinkubátorba” tették a trónörököst.

„Sertésinkubátorba” tették a magyar trónörököst

II. Lajos II. Ulászló magyar király és hitvese, Candale-i Anna magyar királyné második gyermekeként, Budán látta meg a napvilágot 1506. július 1-jén. A 22 éves királyné azonban három héttel a trónörökös születését követően elhunyt gyermekágyi lázban. Mivel II. Lajos idő előtt, koraszülöttként érkezett, az orvosok aggódtak a trónörökös egészségéért. Tudták, hogy egyenletes hőmérsékletet kell számára biztosítani annak érdekében, hogy javuljanak az esélyei. Ennek érdekében pedig egy meglehetősen bizarr módszert dolgoztak ki a királyi udvarban.

Az eljárásról Brutus János Mihály (Giovanni Michele Bruto), Báthory fejedelem olasz történetírója 1570 körül így számolt be:

„…egy gerince mentén felhasított és kibelezett disznóba (in sue media per spinam secta atque exinterata) helyezték a csecsemőt az orvosok, ameddig az állat melege tartott; majd sorba betették egy másikba, amit e célból sietve levágták, majd megint egy másikba…”

Tehát amíg a trónörökös meg nem erősödött, mindig egy újabb és újabb leölt sertés testébe helyezték, hogy - az anyaméhhez némiképp hasonlító - egyenletes hőmérsékleten tartsák. A módszer meglehetősen költséges volt, így nem csoda, hogy az orvosi bravúr nem terjedt el szélesebb körben. Ráadásul bár a hőháztartás tekintetében jó ötletnek bizonyult, azért be kell látnunk, hogy a fertőzésveszély szempontjából nem volt épp ideális megoldás.

Bőr nélkül született?

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a történetírók azt is állították a koraszülött trónörökösről, hogy bőr nélkül született – ami nyilvánvalóan az élettel össze nem egyeztethető képtelenség. Aki azonban már látott koraszülött babát, tudja, hogy minél éretlenebbül érkezik a világra, bőre annál vékonyabb, átlátszóbb, kissé hártyaszerű lehet, a vénák áttűnnek rajta. Mindez pedig távolról szemlélve a bőrnélküliség benyomását keltheti.

II. Lajos szerencsésen túlélte csecsemőkorát, azonban sajnos nem adatott neki hosszú élet. Mindössze 20 éves volt, amikor 1526. augusztus 29-én a mohácsi csatát követően menekülés közben belefulladt a megáradt Csele-patakba - illetve újabb kutatások szerint a Duna egyik mellékágába.

Kép: Getty Images

• magyar király
• koraszülött
• történelmi érdekesség
• Gyerek