Apró bélbaktériumoktól lesz hisztire hajlamos a gyerek? A kutatók szerint lehet kapcsolat

Nincs két egyforma gyerek, de a kettő-négy éves kor közé tehető, hisztikorszaknak nevezett perióduson gyakorlatilag mind átesnek. Később egyikük jobban, másikuk kevésbé őrzi meg a hisztizés nem túl üdvös szokását. Kutatók válaszra leltek, mitől függhet, hogy egy gyerek hisztire hajlamos, vagy sem.

Válaszuk a legtöbb embert meglepi, hiszen a legkevésbé sem jutna eszünkbe a gyerek pocakjában keresni azt. Az Ohio Állami Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a hisztire való hajlamot egyes bélbaktériumok okozhatják.

A bélbaktérium-elmélet

77 gyerekkel, 18-27 hónaposokkal végeztek vizsgálatokat, amikor rájöttek, hogy a belekben nemcsak az emésztéssel összefüggésben lévő, illetve betegségektől való védekezésben szerepet játszó, hanem hangulatot szabályozó baktériumok is vannak.

- Egyértelműen kommunikáció van a belek baktériumai és az agy között, de azt még nem tudjuk, melyik fél is kezdi ezt a különös beszélgetést - nyilatkozta az egyetemi vizsgálat egyik szakértője, Dr. Michael Bailey.

Ezek a baktériumok serkenthetik vagy épp csökkenthetik bizonyos hangulatbefolyásoló hormonok termelődését, így például a szerotonin, a dopamin vagy a gamma-amino-vajsav - GABA - termelődését. Ezáltal a baktériumok befolyással vannak a viselkedésre, személyiségre.

A szakértő úgy magyarázta, hogy a gyerekek beleiben, akik könnyebben feloldódnak, és nyitottabbak társaiknál, kevesebb stresszhormon termelésére késztető baktérium lehet. Vagy épp fordítva, egy baktérium segíthet a stresszhormon-termelődés visszafogásában, mikor valami újjal találkoznak. Az is előfordulhat Bailey szerint, hogy a kettő kombinációjáról van szó.

A hiszti kiváltó oka

Ha a viselkedést és a hangulatot befolyásolják az aggyal kommunikáló bélbaktériumok, akkor ezek a baktériumok tehetők felelőssé a hisztire való hajlamért is. Ugyanígy a depresszióra való hajlam hátterében is állhatnak, és felmerült, hogy a hiperaktivitás és az autizmus okozói is lehetnek.

Az egyetem szakértői azon dolgoznak, hogy tetten érjék, felderítsék a bélbaktériumok és az agy közötti kommunikációt. Feltételezik, hogy az étkezésben hozott változtatások befolyással lehetnek a hangulatra, így a gyerek vérmérsékletére, hisztire való hajlamosságára is. Természetesen ehhez még sok vizsgálat szükséges, és nem lenne reális azt gondolni, egy-egy étel bevezetése vagy elvonása csodákat tenne. Az azonban előfordulhat, hogy az étrendbeli változtatás pozitív hatással lenne a viselkedésre.

• gyerekek lelki bajai
• gyerekek
• hiszti
• baktérium
• Gyerek