Mikor ideális házit írni a tudomány szerint? Nem baj, ha estére hagyja a gyerek
Kamaszkorban divatos, hogy egyre később fognak bele a leckébe a gyerekek.

- Ismét összefogtak a Fressnapf vásárlói: közel 12 millió Ft adomány a Kutyák Határok Nélkül Alapítványnak (x)
- Korábbi évadkezdéssel és bővebb műfaji kínálattal nyit a Margitszigeti Szabadtéri Színház (x)
- Színésznőként ismertük meg, most mesekönyvet illusztrál - A karantén alatt Korponay Zsófi ezzel foglalkozik

- KRESZ-tábla-kvíz: tudod, melyik a várakozni tilos tábla? Teszteld tudásodat!
- Dér Heni gyönyörű menyasszony volt: különleges ruhában ment férjhez
- Galambos Lajos házassága 22 év után válságban van - Ezért romlott meg a kapcsolatuk Boglárkával
- Kvíz! 8 ismert gyerekdal jogásznyelvre lefordítva: mennyit találsz el közülük?
- 122 éves koráig élt a francia asszony: különös képeken mutatjuk hosszú életét
Tegyük szívünkre a kezünket: kinek lenne kedve suli után azonnal nekilátni a házi feladatnak? Nyilván senkinek. Érthető, hogy a gyerekeknek sincs. Vannak, akik ennek ellenére is erőt vesznek magukon, mások halogatják, és estébe nyúlóan tanulnak. Utóbbi főleg kamaszkortól jellemző.
Felmerül a kérdés, mennyire hatékony az esti tanulás. Sok szülő aggódik emiatt, mivel estére, úgy hiszik, fáradt a gyerek a tanuláshoz. A tudomány emberei valamelyest megnyugvást adhatnak.
Melyik napszakban a leghatékonyabb a tanulás?
A tanulásra, logikusan az a legalkalmasabb napszak, amikor az agy a legproduktívabb. A Brainscape kognitív tudományos kutatócsoportja 200 fős vizsgálatot végzett, hogy kiderítse, melyik ez az időszak a napban.

Szópárokat taníttattak résztvevőikkel a nap különböző szakaiban, délelőtt 9-kor és este 9-kor, és ezeket 24 óra múlva kellett visszamondaniuk. Meglepő módon azt tapasztalták, a másnapi visszakérdezéskor a résztvevők azokat a szópárokat tudták nagyobb arányban visszaidézni, amelyeket este tanultak.
Az, hogy az agyban az este tanult szópárok maradtak meg jobban, a memória működésével magyarázható. Tudjuk, hogy létezik rövid és hosszú távú memória. A rövid távú memóriából kerülnek át a hosszú távúba a különböző elemek, így a tanult dolgok is. Amiket reggel tanultak a résztvevők, azon egyszerű oknál fogva nem maradtak meg túl nagy arányban a fejükben, mert a nap további részében még túl sok további rövid távú emlék került a szópárok tetejére. Mire azokból hosszú távú emlék lehetett volna, elvesztek.
Az este tanult szavak ezzel szemben azért maradtak meg jobban, mert a tanulás után rövid idővel már a lefekvés következett, így kevesebb új, rövid távú emléket raktározott el a rövid távú memória a tanultak felett. Így a tanult szavak jobb eséllyel maradtak meg, és kerülhettek át a hosszú távú memóriába.
Ha tehát a gyerek az esti tanulásra szavaz, mint a kutatócsoport magyarázta, nem tragédia. Este 8-9 után azonban érdemes becsukni a könyveket, és nyugovóra térni, hiszen a gyereknek szüksége van megfelelő mennyiségű alvásra, és másnap is teljesítenie kell az iskolában.
Bár az információk elraktározása alapján az esti időszak ideális a tanulásra, a gyereket kései háziírásra buzdítani a fentiek ellenére sem jó ötlet. Ha előbb letudná a leckét, és később csak felszabadultan játszana és pihenne, az sem törvényszerűen rossz út, és nem feltétlenül jár együtt azzal, hogy kevesebb marad meg a fejében a tanultakból. Egyes gyerekek délután éberebbek, mások estére pihenik ki az iskolai fáradalmakat, és töltődnek fel újra. A tanulásra szánt időt mindenképpen érdemes a gyerek egyéni igényeire, tulajdonságaira szabni. Néhány hét elteltével letisztul, az ő esetében korábban vagy később hatékony a tanulás.
Logikai feladatok
Érdemes olykor megtornáztatni az agyat gyerekként és felnőttként is: ezek a gondolkodtató feladatok gyerekeknek készültek.
(Képek: Getty Images Hungary.)