Hány gyerek születik 2065-ben Magyarországon? - A KSH izgalmas interaktív korfája

„Fogy a magyar” - halljuk évek, évtizedek óta. De mégis mennyi gyerek születik napjainkban, és mi várható a jövőben a statisztikák szerint?

A KSH izgalmas interaktív korfájának tanulmányozását ajánljuk mindazoknak, akiket foglalkoztatnak ezek a kérdések. Egy rövid elemzést mi is késztettünk belőle.

Mióta is fogy a magyar?

A rendszerváltás előtti utolsó évtizedben, 1983-ban voltunk a legtöbben. Ekkor Magyarország teljes lakossága több mint 10,7 millió fő volt. Innentől kezdve csak egyre kevesebben vagyunk. Ebben az évben 125 ezer gyerek született, ami a népesség 1,17%-át tette ki, a 15 év alattiak - tehát a nem munkavállalási korúak - aránya pedig 23% volt, ők 2,5 millióan voltak. A 65 év felettiek aránya 12% volt, ez több mint 1,3 millió főt jelentett. Hogy ilyen alacsony volt a jelenlegi nyugdíjkorhatár felettiek száma 1983-ban, annak egyik oka, hogy itt az 1917 előtt, vagyis az első világháború idején, illetve a még korábban születettekről beszélünk - akik közül sokan elestek a háborúban, illetve a kommunista rezsim áldozataivá váltak.

Mikor született a legtöbb gyerek Magyarországon?

Évi 200 ezer feletti születésszám 1870-től napjainkig csak a századforduló táján, jóval a hatékony fogamzásgátló eszközök és családtervezés fogalmának megjelenése előtt volt jellemző. Az 1930-as évek óta fokozatosan csökkenő tendenciát mutat a születésszám hazánkban. Egyedül a Ratkó-korszak évei jelentettek kivételt. A Rákosi-korszak idején Ratkó Anna népjóléti majd egészségügyi miniszter nevével fémjelzett fél évtized alatt kivetett gyermektelenségi adó, illetve abortusztilalom hatására 1950-56 között már újra 200 ezer fölé kúszott az éves születésszám, ám ahogy a korszak véget ért, újra visszaesett: 1958-ban már csak 151 ezer gyermek született hazánkban. Az 1970-es években, amikor a Ratkó-gyerekek szülőkorúak lettek, újra emelkedett a születésszám, ám ezt követően szinte évről évre csökken.

Mikor született a legkevesebb gyerek Magyarországon?

A korfán tisztán látható az is, hogy mely években született kevesebb gyerek. Nem túl meglepő, hogy a háborús évek erőteljes visszaesést mutatnak. Az 1870-es évektől kezdődő korfa egyértelműen mutatja a népességnövekedést egészen 1912-14-ig. Az első világháború idején, 1914-18 között azonban a születések száma drasztikusan csökkent. Míg 1910-ben még több mint 224 ezer gyerek született, addig a háborús években a korábbinak kevesebb mint fele, csak évi mintegy 94-97 ezer gyermek látta meg a napvilágot. Ám hogy ebből mennyi volt a várt, és mennyi a háborút kísérő nemi erőszak következtében megfoganó, törvénytelen, majd gyakran elhagyott gyermek, azt történészek is nehezen tudják megbecsülni - ebben a korszakban a jog még kizárólag abban az esetben engedélyezte a terhességmegszakítást, ha az anya élete forgott veszélyben.

Az 1990-es években még évi 94-120 ezer magyar gyermek született, ám a 2000-es évektől kezdődően már nem tudott 100 ezer fölé kúszni a születésszám. A 2010-ben bevezetett CSOK egy hangyányit javított a helyzeten, de a 2016-os, illetve 2021-es 93 ezres születésszám volt a rekord. A tavalyi évben már csak 88 ezer gyermek látta meg a napvilágot Magyarországon, 2023-ban pedig 86 ezer gyermek születésére számítanak a statisztikusok. 2023-ban a 65 év felettiek aránya a teljes népességben 20% vagyis a több mint 9,5 milliós magyar lakosságból csaknem 2 millióan nyugdíjaskorúak. A munkavállalási korban lévő magyarok jelenleg a lakosság 65%-át teszik ki.

Hány gyerek születik 2065-ben Magyarországon?

Tehát évről évre egyre kevesebb gyerek látja meg a napvilágot itthon. 2065-ben statisztikusok szerint körülbelül 71 ezer baba születik majd Magyarországon, ami az akkori teljes 7,9 millióra becsült népesség 0,9%-át teszi majd ki. Ugyanebben az évben a 65 év felettiek számát 2 128 571-re becslik, vagyis a teljes népesség több mit 26%-át adják a nyugdíjaskorúak. A munkavállalási korú lakosság - ami jelenleg a 15-65 év közötti korosztályt jelenti - a magyarok 60%-át teszi majd ki, ami 4 804 526 főt jelent majd.

Igen, évről évre egyre kevesebben leszünk. De pozitívumnak tekinthető, hogy a modern fogamzásgátló eszközöknek köszönhetően sok olyan gyerek nem születik meg, akinek az érkezését nem várják, akinek a felnevelésére nincsenek felkészülve. Mindazoknak pedig, akik azon aggódnak, ki fogja eltartani a jövőben az egyre öregedő nemzetet, és a születésszámok növekedésére vágynak, nem szívhangrendelettel, csokkal, hanem a javuló életkörülmények megteremtésével, az oktatás és ez egészségügyi ellátás fejlesztésével, a bölcsődei, óvodai férőhelyek számának növelésével, a pedagógusok bérének rendezésével kellene foglalkozniuk. Azzal, hogy egy olyan országot teremtsenek, ahová vonzó perspektívának tűnik gyereket szülni.

Olvass tovább: hazai szülészetek a rendszerváltás előtt

A magas születésszám nem tette lehetővé, hogy a szülés előre ki nem számítható idejéhez rugalmasan alkalmazkodjanak az orvosok, nővérek.

Képek: Getty Images Hungary

• ksh statisztika
• születés
• népesség
• lakosság
• magyarország
• Gyerek