Fogszabályzás gyerekkorban: mit érdemes tudni az orvos szerint?

Mindig szüksége lesz rájuk, így a gyerek fogainak épségére mindenképp figyelni kell. Egészségük érdekében a mindennapos tisztán tartás alapvető fontosságú, és nem szabad elhanyagolni a fogorvosi szűréseket sem. Nem minden azonban az épség: a szépségük is lényeges.

A rendellenesen növekvő fogak amellett, hogy zavarhatják a beszéd tisztaságát, akadályozhatják a száj zárását, problémássá tehetik az étkezést, és esztétikai problémát is jelentenek.

A gyerek - és majdani felnőtt - magabiztosságában óriási gátló tényezőt jelenthet egy rendetlen fogsor, hiszen valahányszor megszólal vagy nevet, kellemetlen lehet számára. Állásinterjúra fog menni, tárgyal, randizik - ez csak három helyzet a sokból, amikor egy kusza fogsor miatt könnyen lehet, hogy nem lesz elég önbizalma, és talán sikertelenségre lesz ítélve. Szülőként erre előre gondolni kell. 

A gyerekkori fogszabályozás

A gyerekkori fogszabályzás kapcsán Dr. Zsiga Klára gyermekfogszakorvost kérdeztük.

- Milyen életkorban, mikor kell a fogszabályzásra gondolni?

- Az ideális életkor a hat-nyolc év, mert ekkorra előtörnek az első maradandó őrlőfogak, és stabilizálódik a hátsó harapás. Feltérképezhető az első-hátsó és az egyes oldalsó fogak egymáshoz való viszonya. Ekkor kiderülhet például, hogy a már kibújt metszőfogak esetleg túlharapást, nyitott harapást, fogtorlódást vagy a mosolygásnál túlzottan kilátszó ínyt okoznak.

Az időben történő beavatkozás - vegyes fogazat - megelőzheti a későbbi rendellenességek kialakulásának kockázatát. Például helyet csinál a torlódó, kinövő fogaknak, és kialakítja az arc szimmetriáját az állkapocsra gyakorolt hatás által. Elkerülhetővé teszi a kiálló első fogak okozta traumát, megtartja a még ki nem bújt fogaknak a helyét. Elkerülhetővé teheti a foghúzást, csökkenti a fogszabályozó szükségességének kockázatát.

- Mi miatt lehet szükség fogszabályzóra?

- Genetikai okok indokolttá tehetik. Ha például túl nagy fogak mellé kis állcsontokat, túl kis fogak mellé pedig nagy állcsontokat öröklünk, aminek torlódás vagy éppen résképződés lesz az eredménye. Vagy jó ok lehet az előreálló, túlfejlett állkapocs - bulldogharapás. Családi halmozódás figyelhető meg sokszor a csírahiány, a számfeletti fogak vagy éppen a hasadékok - ajakhasadék, szájpadhasadék - esetében is.

Külső ártalmak, rossz szokások, funkcionális zavarok miatt is indokolt lehet a fogszabályzás. Ilyen az ujjszopás, melynek során a gyermek ujjával kifelé tolja a felső metszőit, mint egy fogszabályozó készülék. A körömrágás, ceruzarágás, fogcsikorgatás - többnyire éjszaka történik, gyakran stressz miatt - is ide sorolható. A táplálkozási zavarok is okozhatnak problémát.

Gondot okozhat a nyelvlökéses nyelés, melynek során nyeléskor a nyelv a két fogsor közé szorul. Ajakszorításos nyeléskor pedig az alsó ajak beszorul a felső metszők mögé, ezáltal a felső metszők előre-, az alsók pedig hátradőlnek. Gátolt orrlégzés esetén, például, ha sokáig beteg a gyermek, az orrán nem kap levegőt, szájon át lélegzik, és ajkai mindig nyitva vannak, a fogait nem támasztja meg az ajak izomzata, ezért kifelé dőlnek a felső metszők.

Az idő előtti tejfogelvesztés is problémához vezethet, a tejfogat váltó maradó fog előtörése előtt több mint egy évvel történő tejfog eltávolítása. Nagyon sok rendellenességet okoz a korai tejfogeltávolítás, mert a szomszédos fogak a foghiány felé vándorolnak, és a később áttörő maradó fognak nem marad elegendő hely. Így a fogsoron kívül vagy belül fog állni, rossz estben elő sem tud törni, a csontban reked. A harapás is megsüllyedhet, melynek mélyharapás lesz a következménye. Ennek megelőzésére egyrészt a fogmegtartást részesítjük előnyben, másrészt, ha a fogeltávolítás mindenképp szükséges, helyfenntartók alkalmazását szoktuk javasolni. Ez lehet kivehető vagy rögzített, kis kiterjedésű készülék, a gyerekeket nem zavarja. Trauma is okozhat rendellenességet, ha a tejfogat ért baleset következtében egyáltalán nem, vagy rendellenes helyzetben tör át az alatta lévő, maradó fog.

A fogszabályzókról

- Milyen fogszabályzók léteznek? Van speciálisan gyerekeknek való?

- A fogszabályozó készülékek legegyszerűbb osztályozási módja az, ha azokat kivehető és rögzített, fix csoportba osztjuk. Azt, hogy egy adott esetben kivehető vagy rögzített fogszabályozó készüléket alkalmazunk, a fogszabályozó szakorvos elsősorban az orthodontiai diagnózis és az életkor alapján dönti el. Gyerekeknek vegyes fogazat esetén kivehető készüléket alkalmaznak.

- Mi jellemzi a kivehető készülékeket?

- Ezeket a készülékeket általában éjszaka és a nap bizonyos időszakában, többnyire délután szükséges viselni, ideális esetben a nap 24 órájából legalább 12-14 óra hosszat. Ugyanakkor, mivel nincsenek folyamatosan a szájban, a kezelési idő is hosszabb. A kivehető készülékeknek sokféle alkalmazási lehetőségük van, azonban nem alkalmazhatók mindenfajta fogazati rendellenesség kezelésére. A kivehető készülékeket 10-15 éves korig szokták javasolni, később a rögzített készülék jöhet szóba. Kivehető készülékek az úgynevezett tágítócsavaros készülék és a funkcionális készülék is.

A funkciós készülékek esetében nem maga a készülék, hanem a készülék által aktivált izomerő adja a fog elmozdításához szükséges erőt. A funkciós készülék feladata elsősorban az, hogy fokozza és megváltoztassa az izomműködést, és ezáltal helyes irányba befolyásolja az állcsontok és a fogazat növekedését.

- Mit kell tudni a rögzített fogszabályzókról?

- A rögzített készülékek valamennyi típusra jellemző, hogy fogakon ragasztással rögzítjük, a páciens által nem eltávolítható, tehát a kezelés ideje alatt éjjel-nappal viseli. Emiatt a kezelés is rövidebb időt vesz igénybe. A rögzített készülékek továbbá lehetővé tesznek olyan fogelmozdításokat is, melyeket a kivehető készülékekkel nem lehet véghezvinni.

Esetleges hátrányuk, hogy nagyobb a fogszuvasodás veszélye, mivel a fogra ragasztott készülékek, és így a fogak is nehezebben tarthatók tisztán. Ugyanakkor fokozott szájhigiéné esetén ez a probléma kiküszöbölhető.

- Az állandó fogszabályzó milyen anyagból van? Nem lehet káros hatással?

- A fogszabályozó készülékek íveit olyan anyagból kell készíteni, mely hajlítható, ugyanakkor megfelelően rugalmas, és a szájüregben korrózióálló. A fémötvözetek technológiájának fejlődésével változtak az orthodontiai kezelés során használatos ívek is, a fenti követelmények szem előtt tartásával.

Az orthodontiai ívek anyaga az idők során változott. Legkorábban arany- vagy platina-arany ötvözetet alkalmaztak, később a rozsdamentes acél és a króm, kobalt, nikkel kombinációi terjedtek el. Ezeknek az anyagoknak kiváló tulajdonságaik vannak, és, mint a korábban alkalmazott arany, hőkezelhetők. A rozsdamentes acél fő összetevője a króm és a nikkel, de található benne szén, magnézium, szilikon, foszfor, kén és vas is.

Legújabban a nikkel-titánium és a titánium-molibdén ötvözetek terjedtek el. Az ötvözetek nagy rugalmassága és kis keménysége jó fogmozgatási kontrollt tesz lehetővé azáltal, hogy már a kezelés kezdeti stádiumában nagy keresztmetszetű dróttal lehet dolgozni.

A zárak anyagai lehetnek anyagukat tekintve fémből, műanyagból és porcelánból, illetve üvegkerámiából. A fémzárak rozsdamentes acélból készülnek. Bázisuk, mely a fogfelszínre tapad, platinaháló és fólia kombinációja, a felület növelése érdekében. A háló-fólia bázisú brackettek kis felületen és igen jól tapadnak, ezért mini bázisú bracketteknek nevezzük őket.

A műanyag zárak áttetsző műanyagból vannak, a jobb esztétikai hatás elérése érdekében. Hátrányuk, hogy gyengébbek, nem mindig állnak ellen az ívhúzó csavaró hatásának, és így eltörhetnek. Ha hosszabb ideig a szájban vannak, elszíneződés is előfordul. A porcelán és üvegkerámia zárak igen munkabírók, jól ragaszthatók. Eltávolításuk nehezebb, és drágábbak, mint az előbbiek. Ezek az anyagok szövetbarát anyagok, de, ha mégis allergia gyanúja merül fel bármelyik ötvözetre, akkor van lehetőség más anyagra - porcelánra vagy üvegkerámiára - váltani.

- Nincs állandó mellékíz a szájban a fogszabályzó miatt?

- A fogszabályozó készülék viselése, akár kivehető, akár rögzített, okozhat némi diszkomfort érzést. Fokozott nyálképződést, kellemetlen mellékízt a szájban. Ezek azonban a készülékek megfelelő tisztításával és a gondos szájhigiéné betartásával kiküszöbölhetők.

- Meddig van szükség a fogszabályzóra?

- A kezelés időtartama attól függ, hogy milyen a rendellenesség típusa, és mely életkorban kezdődött meg a fogszabályozó kezelés. Ezért rendkívül fontos a fogazati rendellenességek időben történő felismerése. A kezelés hossza függ még bizonyos alkati tényezőktől, a fogszabályozó készülék típusától - fix vagy kivehető -, és attól is, hogy kivehető készülék esetén - főképp kisgyermekkorban - mennyire működik együtt a fogszabályozó szakorvossal a gyermek, azaz, hogy hajlandó-e hordani a kivehető fogszabályozó készüléket.

Általában azt mondhatjuk, hogy a kezelés időtartama kivehető készülékekkel kettő-öt év, rögzített készülékekkel maradó fogazati időszakban rövidebb, egy-két év. Az aktív fogszabályozás időszaka után viszont fenntartó kezelésre is szükség van, ennek készüléktípusát és idejét az orvos egyénileg határozza meg.

- Fájdalommal jár a fogszabályozás?

- A fogszabályozó készülék felhelyezése nem jár fájdalommal, ekkor csak nagy türelemre van szükség. A kicsi brackettek felragasztása akár egy órát is igénybe vehet.

A fogszabályozás során a fogakat mozdítjuk, ami egy húzó-feszítő érzéssel jár, de ez semmiképpen nem lehet éles fájdalom. Az aktiválás során mindig figyelembe kell venni az egyéni tűrőképességet, másrészt a készülékek olyan biológiai erővel dolgoznak, amiket a páciens gyakorlatilag nem érez.

A fogszabályzó tisztítása

- Hogyan kell tisztítani a fogszabályzót? A kivehető esetén milyen lépések vannak?

- Kivehető készülékek esetén a fogmosást a megszokott módon folytatja a páciens - fogkefe, fogkrém, elektromos fogkefe, fogselyem -, kiegészítve a kivehető fogszabályozó készülék tisztításával, fertőtlenítésével. Szájfertőtlenítő oldatok használatával megelőzhetők a különböző fertőzések, melyek fogszabályozó készülék alkalmazásakor gyakoribbak a retenciós helyek megszaporodása miatt. Ugyanebben a szájfertőtlenítő folyadékban fertőtleníthetjük a készüléket is.

- Hogyan kell tisztítani a rögzített fogszabályzót?

- Rögzített készülékek esetén, mivel a készülék körül a lepedék sokkal jobban megtelepszik, mint a sima fogfelszínen, ajánlatos minden étkezés után az alapos fogmosás. Ma már rendelkezésre állnak speciális fogkefék, melyekkel a rögzített rész és az ívek közötti terület is jól tisztítható. Nagy segítségünkre lehetnek az úgynevezett fogköztisztító - kis, egy sörtesorból álló - fogkefék, melyekkel azokhoz az eldugott helyekhez is hozzáférhetünk, ahová a többi fogszabályozós fogkefével nem. Léteznek speciális fogselymek is, melyeket az ív alatt átvezetve tökéletesen megtisztíthatjuk a fogközöket is. A szájzuhany alkalmazása is sokat segíthet a lepedék eltávolításában.

• fogszabályzó
• fog
• Gyerek