Tudtad, hogy a legtöbb nő nem 9 hónapig terhes? 5 érdekesség a várandósságról, amit kevesen ismernek

A következő érdekességekről talán még nem hallottál.

GettyImages-1130755952
Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A várandósság a nők életének egyik legmeghatározóbb és legizgalmasabb időszaka. Amint megfogan a baba, és két csík jelenik meg a terhességi teszten, a leendő édesanyák is egyre jobban figyelnek a testükben zajló folyamatokra.  

A női test csodálatos, hiszen képes egy új kis élet kihordására és megszülésére. Amilyen boldogságot, úgy rengeteg izgalmat és érdekességet is rejt a várandósság kilenc hónapja. Vagy pontosan nem is kilenc hónapról van szó? Öt érdekességet mutatunk ezzel kapcsolatban.

5 érdekesség a terhességről

Bár szinte kivétel nélkül úgy használjuk a köznyelvben, hogy egy terhesség kilenc hónapig tart, de ez csupán egy nagyjábóli becslés. Egy egészséges terhesség általában 40 hétig tart, de nem ritka, hogy a 41. hétig is elmehet, ami durván tíz hónapot jelent. Orvosi érelemben a 40 hetet nem attól a ponttól számítják, amikor valójában megtörtént a fogantatás, hanem az utolsó menstruáció első napjától. Erre azért van szükség, mivel minden nő esetében máskor kerül sor az ovulációra: valamikor a ciklus 11-ik és 21-ik napja között, így a terhességet nem tudják pontosan kiszámolni, ezért az utolsó menstruáció első napját veszik alapul, holott akkor még biztosan nem terhes az illető, és lehet, hogy csak két héttel később, az ovuláció során esik teherbe. Ha te tudod az együttlét pontos időpontját, az sem ad teljesen biztos eredményt, mivel a spermiumok gyakran több napig várakoznak a petesejtre, így akár többnapos csúszás is lehet. Egy egészséges terhesség vége a 40. hét előtt és után egy öthetes időszakon belül nagyjából bármikor bekövetkezhet, így hetekben számolvaaz első hónap valójában 0-4 hét, a második 5-8 hét, a harmadik 9-12 hét, a negyedik 13-16 hét, az ötödik 17-20 hét, a hatodik 21-24 hét, a hetedik 25-28 hét, a nyolcadik 29-32 hét, a kilencedik hónap 33-36, a tizedik hónap pedig 37 és 40 hét között van.

GettyImages-964843018

A baba terhességi kora több, mint a valós kora

Ebből kifolyólag a magzat valódi kora sem megállapítható teljes bizonyossággal. Az ovuláció átlagosan a ciklus kezdete után két héttel következik be, ezt veszik alapul, így a baba terhességi kora is más lesz, mint a valódi, hiszen nem az utolsó menstruáció első napjától, de a tényleges fogantatástól számítódik. Ezért a baba tényleges kora nagyjából két héttel több, mint a valódi kora. Ha a terhességi kor például négy hét, addig a magzat még csupán kéthetes. 

A baba szíve hathetes korában kezd verni

Általában a második ultrahangon észlelhető a baba szívverése, ami a 9-10. hétben hallható. Ekkor a kicsi szíve percenként 110-szer dobog, rá két hétre pedig kétszer olyan ütemben, mint egy felnőtt szívdobogás. További érdekesség, hogy a magzat szeme a 20. hétre fejlődik ki, édesanyja hangját pedig nagyjából a 18. héten észleli. 

A cikk az ajánló után folytatódik

A babák isszák a saját pisijüket

Érdemes belegondolni, mit jelent a magzatvíz a baba számára. Ezt a létfontosságú folyadékot a magzatburok termeli, ami többek között védőburokként szolgál a baba számára, védi a köldökzsinórt az összenyomódástól, valamint biztosítja a szabad mozgást, ami elengedhetetlenül fontos például a csont- és izomrendszer fejlődéséhez. A magzat a 8-11. hét környékén kezd el nyelni és pisilni, így a későbbi időszakban a magzati vizelet is a magzatvíz részét képezi. A magzatvíz kis részét magzati sejtek, a 12. héttől pedig fehérjéket, elektrolitokat is tartalmaz, és háromóránként cserélődik. Ugyanakkor a magzat csak a születése után kakil először, első székletét magzatszuroknak nevezik. Amennyiben a baba nem várja ki a születést, és már korábban a magzatvízbe ürít, az súlyos problémát jelezhet elő, hiszen a mazgatszurok bejuthat a tüdejébe, elzárva ezzel a légutakat, így mindenképp fontos kórházba vonulni. 

GettyImages-157188621

A magzat a pocakban is érzi az ízeket

Nagyban befolyásolja a baba későbbi ízlését az édesanya étrendje. Az ízlelőbimbók a 15. magzati hétre alakulnak ki, de már a nyolcadik héten megjelennek. Az étel ízét alkotó molekulák az anya véréből a méhlepénybe, majd a magzatvízbe jutnak, így a baba mindent megkóstol, amit az édesanyja fogyaszt. Amennyiben a kismama az édesebb ízeket preferálta a várandóssága során, nagyobb valószínűséggel a gyermek is előnyben részesíti az édesebb ízeket. 

5 érdekesség a csecsemőkről: miért nincsenek könnyeik?

Azt gondolnád, hogy egy csecsemő, aki még semmit nem tud a világáról és saját létezéséről, az első hetekben, hónapokban csak alszik, eszik, kakil. Pedig már a születése pillanatában is sokkal több van benne, mint amit elsőre a szülők látnak. Ennek kapcsán mutatunk öt érdekességet, amit biztos nem tudtál a saját babádról!

Miért nincsenek a csecsemőknek könnyeik? 5 érdekesség, amit biztos nem tudsz róluk

Mutatunk öt érdekességet, amit biztos nem tudtál a babádról!

Elolvasom

Borító- és ajánlóképek: Getty Images Hungary

Ezt is szeretjük