Vállalhat-e egy nő 40 évesen első gyereket? Megosztja a magyarokat a kérdés

A válasz természetesen igen, a társadalmi és gazdasági körülményeket, feltételeket és kockázatokat azonban kérdések sora övezi.

Vállalhat-e egy nő 40 évesen első gyereket?
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Vajon még mindig tabunak számít, ha egy nő negyvenévesen vállalja első gyerekét? Sok a pro és kontra érv, de a személyes vélemények is megoszlanak erről.

Ott vannak az egészségügyi determináló tényezők, mint a biológiai óra ketyegése, a szociológiai és pszichológiai felvetések, hogy milyen lehet szülő vagy gyerek szemszögéből megélni a nagy korkülönbséget. A társadalom nagy része szívesen értekezik arról, hogy egy nőnek mikor és hogy kellene gyermeket vállalnia. Hogy mit gondolnak pontosan a magyar az kiderül a Femina.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.

Fiatalon szülnek a magyar nők

A KSH adatai szerint 2019-ben közel 89 ezren születtek, ami jóval kevesebb a 130 ezres halálozási számnál. A 2011-es adatokhoz képest még így is jelentősen emelkedett a születések száma, mi több, az elmúlt húsz év távlatában visszatekintve, most a legmagasabb. Az alacsony születési számok mögött állhat, hogy az ezredforduló óta a szülőképes, a KSH meghatározása szerint a 15 és 49 éves kor közötti nők száma állandó csökkenést mutat. Ebben a kivándorlásnak erős szerepe lehet, hiszen pont a gyerekvállalásban leginkább érintett korosztályt érinti.

A KSH egy másik kimutatása szerint a magyar nők fiatalabban hozzák világra gyermekeiket, mint az EU-s átlag, 27 éves koruk után, de 30 éves koruk előtt. Az Európai Unió 28 országának együttes átlaga 30,8 év. 

Miért szülnek később a nők?

Sok oka van, hogy miért tolódott ki az első gyermek vállalása a nők részéről. A személyes háttéren túl első számú ok, hogy a nők is egyetemre, főiskolára járnak, beindítják a karrierjüket, majd ez után gondolkodnak el azon, hogy szülők legyenek.

Sokan elvált szülők gyermekeiként nőttek fel, és édesanyjuk mintáján keresztül ismerik a pár nélküli gyerekneveléssel járó élet nehézségeit. Az egyedülálló anya karaktere egyre inkább elfogadott társadalmi kép lett az elmúlt évtizedekben.

Ennek hatására szinte természetes gondolat, hogy a gyermekvállalás kiszakadt a párválasztás és családalapítás kötöttségeiből, sok nő tudatosan készül az eshetőségre, hogy egyedül marad gyermekével, és életfeltételeik megteremtésének a terhe az ő vállát fogja nyomni. A biztonság megteremtéséhez stabil szakmai háttér és kereset kell, aminek elérése időigényes folyamat, és automatikusan kitolja azt a kort, amikor a nők gyerekvállalásra adják a fejüket. Ezt a döntést sokszor a munkapiaci viszonyok is erősen befolyásolják, hiszen a szülés karrierkockázattal is jár, illetve a munkahelyek részéről érkező támogatások, mint például a gyermekekért járó plusz szabadnapok, csekély mértékűek.

Nem elhanyagolható adat, hogy a statisztikák azt mutatják, hogy a férfiak általában idősebb korban vállalják első gyereküket, lelkileg később érnek meg rá. Gyermeket vállalni egyedül nem lehet, a párkapcsolatok megváltozása, az elköteleződés hiánya mind oka lehet a későbbi gyermekvállalásnak a nők részéről. Sokan szívesebben szülnének korábban, egyszerűen nem találnak hozzá kortárs partnert. 

GettyImages-835757706
Fotó: NataliaDeriabina / Getty Images Hungary

A férfiak gyermekvállalási hajlandóságát kevesen vizsgálták, inkább párkapcsolati, házasságkötési, válási statisztikákban jelennek meg, illetve a társadalmi nemi szerepváltozásokat kutató tanulmányokban. A tudományos kutatómunkák fókuszából szintén kitűnik az a társadalmi kettős mérce, ami a férfiak és a nők szerepvállalását és a rájuk nehezedő társadalmi nyomást jellemzi.  Mindent összevetve, a párválasztás és az intim kapcsolatok kialakítása mindkét nem számára egyre nehezebb feladatokká váltak, amik nem erősítik a nők fiatalkori gyermekvállalási szándékát. 

Hogyan vélekednek a magyarok?

A femina.hu a Pulzus Kutató segítségével reprezentatív kutatást végzett arról, hogy hogyan vélekedik a felnőtt korú magyar lakosság a 40 évesen első gyermeküket vállaló nőkről.

Ezt kell tudni a kutatásról
A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

A válaszadók majdnem fele, 41%-a vélekedik úgy, hogy egy nő, a saját belátása szerint, bármikor vállalhat gyereket, de csupán 3% gondolta azt, hogy a negyven feletti életkor pozitívum is lehet, mert az ember már érett személyiség ilyenkor. Az ezt nem támogató 56%-ból 40 csak akkor fogadja el, ha addig a nőn kívül eső okok és tényezők miatt nem sikerülhetett szülni. Ekkor azonban nem beszélhetünk a nő önálló döntéséről.

A következő dominánsan megjelenő vélemény szerint, ami 13%-ot tesz ki, a 40 évesen első gyermekét vállaló nő idős lesz, amikor gyermeke betölti a 18-at. A válaszadók 3%-a emelte ki az önzőséget, és vetette el ezt a lehetőséget.

A válaszok nemek szerint eloszlásából látszik, hogy a nők 42%-a fejezte ki feltétlen támogatását, míg a válaszadó férfiak 40%-a. Az érettséggel kapcsolatos felvetésre inkább a férfiak válaszoltak pozitívabban, 5%-ban értettek vele egyet, a nők csupán 1%-a. A kívülálló okok miatti kései gyerekvállalást a férfiak 42%-a fogadta el, ami azt jelenti, hogy kevésbé támogatóak az önálló döntéssel kapcsolatban, de érdekes módon kevesebb férfi gondolja, hogy az anya túl idős lesz, mire betölti a gyerek a 18-at, mint nő. 

A válaszadók korcsoportok szerinti eloszlásából szintén érdekes kép rajzolódik ki. Talán érthető, hogy aki elmúlt 40, jobban támogatja a 40 feletti gyermekvállalást, de érdekes módon a 60 felettiek már konzervatívabbnak tűnnek, és 31%-uk szerint lehet 40 felett szülni. A válaszadóknak összesen 9%-a mondta azt, hogy előnyös lehet ilyenkor a gyermekvállalás. 

Végzettségük alapján az alapfokú és a felsőfokú tanulmányokat végzett emberek 43-43%-kal értenek egyet azzal, hogy egy nő bármikor vállalhat gyereket, míg a középfokú végzettséggel rendelkezők 38%-a. Érdekes módon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők egyáltalán nem gondolják, hogy az érettség előnyt jelentene. Velük szemben még az alapfokú végzettséggel rendelkezők 3%-a is úgy gondolta, hogy érettebb anya alkalmasabb a gyereknevelésre. Azzal, hogy az anya túl idős lesz a gyerek nagykorúságáig, az alapfokú végzettséggel rendelkezők 15%-a, a középfokú végzettséggel rendelkezők 12%-a, míg a felsőfokú tanulmányokat is folytatott emberek 10%-a ért egyet.  

Települések szerinti megoszlás szerint a budapestiek konzervatívabban látják a kérdést, 38%-uk gondolja úgy, hogy akármikor jöhet a baba, a megyeszékhelyen és községben élők megengedőbbek a kérdésben. Érdekes, hogy a városban élők közt vannak a legtöbben, akik szerint még pozitívumai is lehetnek a késői gyerekvállalásnak. A Budapesten és a megyeszékhelyen élők nem jelölték meg az önzőséget felvető választ.

GettyImages-1202710881
Fotó: Orbon Alija / Getty Images Hungary
Csatlakozz te is a Pulzushoz! Légy te is véleményvezér!

Probléma a szülők és a gyerek közti nagy korkülönbség?

Ahogy a Pulzus kutatásából kitűnt, hogy sok nő gondolja úgy, hogy ha 40 évesen vállalná első gyerekét: „túl idős lenne, mire a gyerek betölti a 18-at”. Ez a válasz utalhat a saját koruk megélésére, hiszen az anyaság nem egy szüneteltethető valami, kikerülhetetlen életmód- és sokszor szemléletváltozással jár, ami - ha együtt is a család - sok-sok magárautaltságot jelent: hagyományosan az anya feladata a gyermeknevelés és a háztartás a munka mellett is, míg az apának kevesebb feladat jut.

Ezek a hagyományok persze mára sokkal oldottabbak, viszont amennyivel több nő lett munkapiaci szereplő, annyival nem vállalnak a férfiak több házimunkát, és veszik ki szerepüket a gyerekneveléssel járó feladatokból. Viszont innen már érthető lehet, hogy nem csak az egészségügyi okokból támogathatják jobban a nők a korai szülést, hanem mert hamarabb folytathatják régi életük vágyainak, álmainak megélését.

Amellett, hogy a gyereknevelés körülményesebb szakaszai remélhetőleg és várhatóan lezárulnak, mire a gyerek betölti a 18-at, sok nő érezheti úgy, hogy a kései szülésből adódó korkülönbség rossz hatással lenne gyermekükkel való kapcsolatára. Emellett olyan érvek szólnak általában, minthogy minél nagyobb a generációs különbség, annál kevésbé értik majd meg egymást, viszont pozitívum is van, ami már a Pulzus kutatásának kérdései közt is szerepelt: az érett szülői személyiség jó hatással lehet a gyerekre. 

A szülők érett jellemvonásaiból a gyerek több szempontból is profitálhat. Idősebb szülők gyermekeinél kevesebb viselkedési problémát figyeltek meg, agresszióban, szabályszegésben messze alulmaradtak társaiktól. Egyik magyarázata lehet, hogy sokszor műveltebbek, magasabb a keresetük, ezért jobb, nyugalmasabb környékeken nevelik gyermekeiket, ami a gyerek jellemfejlődésére is pozitívan hat.

Másrészt viszont, habár a témával kapcsolatos kutatások is főleg szocioökonómiai tényezőkre helyezik a hangsúlyt, az azonos gazdasági háttérrel rendelkezők közül is kitűnik, ha valaki idősebb szülők gyermeke. Ennek magyarázata lehet a már érettebb szülői hozzáállás és képességek, nagyobb érzékenység a gyermek igényei felé és a tapasztalatok, amikből szülői útmutatások is kiépülnek. Idősebb szülők gyermekei több figyelmet kapnak, jobban is várják őket, az anyukák kevésbé idegesek várandósságuk alatt, de annál inkább örülnek, amikor a baba megérkezik.

Mindent egybevetve

Azzal, hogy a nők szülési kora kitolódik, semmit sem veszít a társadalom. Az érettebb szülők által nevelt gyerekek gondtalanabb személyiségfejlődésen mennek át, mint a még önkeresés mezsgyéjén tévelygő szülőké. A kései gyerekeket általában jobban várják, több figyelmet is kapnak, stabilabb gazdasági háttér van mögöttük, így tanulmányaik során is sok olyan lehetőséget tudnak kihasználni, amiket a fiatalabb, sokszor kevésbé tehetős szülők gyermekei ritkábban.

Ugyanakkor a gyermekvállalás szempontjából a nők biológiai órája nem elhanyagolható, a teherbeesés esélye csökken az életkor előrehaladtával, elöregednek a petesejtek, gyakrabban kerül sor mesterséges megtermékenyítésre. Folyamatos orvosi konzultációval a gyermek egészségét érintő kockázati tényezők minimalizálhatók, sőt az idősebb korban szülő nőket több szempontból vizsgálják, jobban odafigyelnek rájuk.

Elmondható, hogy a magyarok majdnem fele úgy gondolja, hogy a nők nyugodtan kitolhatják a gyermekvállalás időpontját, a társadalom másik fele megérti, ha valaki rajta kívülálló okok miatt korábban nem tudott szülni. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

Mennyibe kerül ma terhesnek lenni Magyarországon? A gyerekvállalás költségei 2020-ban

Egy kisbaba gondozása, felnevelése, taníttatása felnőttkorára egy ház árát viszi el, de már a babavárás is kisebb vagyonba kerülhet. Bár a várandósságnak nem a pénzről kellene szólnia, a terhesség negyven hete, a kötelező és ajánlott vizsgálatok, az extrák, mint például a babamozi és az 5D-ultrahang, és persze maga a szülés is súlyos százezrekkel terheli meg a családi kasszát, így a baba tervezésénél fontos ezeket a szempontokat is figyelembe venni.

Mennyibe kerül ma terhesnek lenni Magyarországon? A gyerekvállalás költségei 2020-ban

Vizsgálatok, amelyeket nem szabad kihagyni ma Magyarországon a terhesség során.

Elolvasom
Ezt is szeretjük