2 terhesség, 4 óriási különbség, amire nem gondoltam - Személyes beszámoló

Az első várandósság, a második terhesség. A második baba előbb látszik a pocakban a már lazább kötőszövetek miatt, és a kismama korábban megérzi a magzatmozgásokat - lévén, már tudja, hogy mit is kell éreznie.

Ilyen és ehhez hasonló mondatokkal gyakran találkozik a leendő kétgyermekes anyuka. Én azonban egészen másban látom a két várandósság közötti különbséget.

Minden gondolatom

Mikor a most hároméves fiamat vártam, minden ébredéskor ő volt az első gondolatom. Simogattam a pocakom már azelőtt, hogy egyáltalán látszott volna, munka közben megnyugtató babazenét hallgattam. Most? Olykor reggelre teljesen elfelejtem, hogy babát várok, és a tükör előtt elhaladva, félkómás állapotban realizálom a helyzetet. Így, az ötödik hónapban.

A pocaksimogatásra is jóval kevesebb idő jut. Cserébe nagyon vigyázok, hogy a nagytesó ne rúgjon hasba. Bűntudat? Van, az van. Én is második gyerek vagyok, tudom, hogy működik ez. De állítólag a fiatalabb testvéreknek alacsonyabb a stresszhormonszintjük, a rutinosabb szülők miatt. Ebbe a gondolatba igyekszem kapaszkodni. Sok-sok körömmel.

Egészséges táplálkozás?

Alapvetően mindig igyekeztem odafigyelni az egészséges táplálkozásra. Fehér lisztből minél kevesebbet, a zsíros ételek nem is igen esnek jól, a cukrot évekkel ezelőtt minimalizáltam, a gyorséttermi kaja szóba sem jöhet. Ezek az elvek az első várandósságom alatt - logikusan - még fontosabbá váltak.

Most? Az ebédemet sokszor hidegen eszem, és gyakran utána küldöm még, amit a hároméves meghagyott. Na, nem mindent! A múlt héten például képes voltam nemet mondani egy félig rágott, lencsefőzelék áztatta tükörtojásra. Mert bennem is van tartás! Az azonban egyre gyakrabban megesik, hogy a napi rutinnak nevezett káoszban és időzavarban egy-egy bűntudattal kísért kocka csoki segíti a túlélésemet. Végül, hogy a táplálkozás kapcsán kialakult lelkifurdalásomat enyhítsem, ugyanazt a terhesvitamint szedem, mint a naggyal. Ez megnyugtat. Egy kicsit.

Kelengyelista?

Az első terhesség alatt találkoztam nyolcoldalas kelengyelistával. Nem vicc, alig akartam hinni a szememnek. Emlékszem, csak ültem felette, és mardosott a kétségbeesés: ezt most komolyan mind meg kell venni?! Különben szaranya vagyok? Aztán a sógornőm megszánt, és átküldött egy kétoldalasat, aminek úgy a felét be is szereztük lelkiismeretesen. Lett kiskádunk, babakifogónk, pelenkázó alátétünk, szoptatós párnánk, orrszívónk, lázmérőnk, babahintánk.

Most? Amíg nem borítják el túlságosan az agyamat a terheshormonok, azt gondolom, szinte semmit nem kell megvenni. Van babaruhánk, több tucat tetrapelenkánk, babakocsink, autós hordozónk. És, ami a lényeg: hamarosan lesz bele gyerek is.

Nincs para

Legutóbb aggódtam. Szerintem csak annyit, ami még a normális kategóriába esik. Ha valaki a férjemet kérdezné, ő biztos mást mondana. Jó, valóban előfordult, hogy be kellett cserélnie a húsos pizzáját az én nem túl gusztusos kagylósomra, mert, mire a pincér kihozta, eszembe jutott, nem biztos, hogy jó ötlet tengeri herkentyűt ennem. Aztán sírtam. De szerintem ez nem olyan nagy dolog. Három éve, ha kérdezték, általában hétre pontosan mondtam, éppen mennyi idős terhes vagyok. És kissé görcsös módon fejben tartottam minden soron következő vizsgálatot is.

Most? Gyors fejszámolással általában eltalálom az aktuális trimesztert. Jó, kicsit túlzok: a hónapot is képes vagyok észben tartani. De a lényeg, hogy valahogy ez az egész, hogy odabent nődögél valaki, olyan magától értetődőnek és természetesnek tűnik.

Több folsavat!

A várandósság ideje alatt a női szervezetnek több folsavra van szüksége a magzat egészséges fejlődése érdekében. Az alábbi ételek biztos forrásai a vízben oldódó vitaminnak.

• terhesség
• összehasonlítás
• babavárás
• Gyerek