Mi történik, ha az anya túlhordja a babát? A szülész-nőgyógyászt kérdeztük

Dr. Oláh Orsolya szülész-nőgyógyász válaszolt a kérdéseinkre.

babapocak
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Amíg telnek a hónapok, az anyákban és apákban várakozás, izgalom és aggodalom váltakozik. A kiírt dátumot átlépve azonban sokkal inkább az aggodalom hódít teret a többi érzelem felett: sokan és teljesen jogosan kezdik félteni a babát és az anyát, miért késik a szülés, és mi történik, ha a kicsi tovább bent marad a kelleténél. Dr. Oláh Orsolya szülész-nőgyógyászt kérdeztük meg a témában.

- Milyen gyakran fordul elő, hogy az anya túlhordja a babát?
- A szülés várható időpontja, vagyis a számított terminus az utolsó menstruáció első napjától számított 40. hét utolsó napja. Mivel a menstruációs ciklus nem mindenkinél 28 napos, így az ultrahangos vizsgálatokon a magzat méretei alapján ez a terminus szükség esetén módosítható. Arra persze nincsen garancia, hogy aznap fog megérkezni a kisbaba, a várandósoknak csupán 40%-a szül a kiírt időponthoz képest öt napon belül, és még mindig csak kétharmaduk tíz napon belül. 
- Mennyi idő számít csúszásnak?
- Terminustúllépésnek azt nevezzük, amikor a szülés nem indul meg a betöltött 40-től a 42. hétig - 294. napig -, túlhordásnak pedig a betöltött 42. héten túl hívjuk, ez utóbbi a terhességek körülbelül 5-10%-át érinti.   
- Milyen okok állhatnak a háttérben?
- A túlhordás oka lehet egyszerűen a terminus hibás számítása, például fogamzásgátlót szedő nők vagy szoptató édesanyák esetében, de az ok még pontos számítás mellett is a legtöbbször ismeretlen marad. A vizsgálatok alapján nagyobb esélye van túlhordásra a túlsúllyal küzdő, illetve a magasabb anyai életkorral rendelkező kismamáknak, illetve az esetenként látott családi halmozódás a genetikai faktorok szerepére utal.  
- Lehet baja a babának?
- Előfordul, hogy a méhlepény már nem működik annyira jól, mint a terhesség korábbi szakaszaiban. A magzat növekedésével párhuzamosan a magzatvíz mennyisége is csökken, ez a 42. hét után még kifejezettebbé válhat. Kevesebb magzatvíz mellett a köldökzsinór könnyebben összenyomódhat egy magzatmozgás vagy egy méhösszehúzódás alkalmával, ami a magzat oxigén-ellátottságát veszélyezteti. 
A magzati és újszülöttkori szövődmények közül a legfontosabbak a méhen belüli elhalás, a meconium-aspiráció - magzatszurok belégzése -, a macrosomia - nagy magzat - és az ebből adódó elhúzódó kitolási szak, a téraránytalanság, a vállelakadás vagy a szülési sérülés - például a brachiális plexus idegfonat sérülése -, az újszülöttkori légzési zavarok, az újszülöttkori agykárosodás vagy a görcsrohamok.  

A cikk az ajánló után folytatódik

- Lehet-e komplikáltabb a szülés, ha késik a baba?
- Az anyai szövődményeknél meg kell említeni az elhúzódó kitolási szakot, a gátsérüléseket, a szülés utáni kóros fokú vérzéseket és a császármetszések magasabb arányát. Az összes terhesség körülbelül 20%-ában van szükség szülésindításra, ezek nagy része a 40. hét után történik. A terminuson lévő szülésindítások körülbelül 60-80%-ban sikeresek, a többi esetben császármetszés végzésére van szükség.  
- Mikor szoktak mesterségesen beavatkozni, ha már túlhordta az anya a babát?
Szintén intézetfüggő, hogy hány napos terminustúllépés/túlhordás esetén javasolják a kórházi felvételt, de leggyakrabban a betöltött 41. hét után.
Ha továbbra sem indul meg a szülés, a fent leírt szövődmények minimalizálása érdekében szülésindítás javasolt. Egyelőre nem tisztázott, hogy mi az a legkésőbbi időpont, ameddig meg kell indítani a szülést ahhoz, hogy ezek a szövődmények ne emelkedjenek, de a vizsgálatok arra utalnak, hogy a betöltött 41-42. hét között. Természetesen a helyi gyakorlattól, a kismama, illetve a magzat állapotától és kismama kérésétől is függ, hogy meddig várakozunk, és mikor történik meg a szülésindítás, de általában a számított terminus után egy-két héttel.
Ezt is szeretjük