Hogyan tanítsd a gyereket egyedül aludni? A félelmek leküzdésétől az esti rutinig

Lehet, hogy felnőtt fejjel mi sem egyszerűbb az egyedül elalvásnál, de fontos tudni, hogy gyerekként igenis nagy feladat megtanulni ezt. Mert bizony, ezt tanulni kell. Első lépésként megtanulni nem félni, másodikként alvásra hangolódni, és egyedül, a szülő nélkül is elszenderülni. A szülő feladata, hogy segítse ebben a folyamatban a gyerekét.

Alapvetően az egyedül alvás sok gyerek számára ijesztő dolog, különösen, ha volt egy-egy negatív élménye, például rossz álmok, melyek miatt fél egyedül nekiveselkedni a pihenésnek. Rengeteg gyerek köt ki a szülői ágyban, ám nagyon fontos résen lenni e tekintetben: hosszútávon nem jó sem a gyereknek, sem a szülőknek, ha ez így marad. Ahogy cseperedik, a gyereknek meg kell tanulnia egyedül aludni.

Az első lépés

Nagyon fontos, hogy a szülő a gyermeke minden gondolatára és félelmére nyitott legyen, így az alvással kapcsolatosakra is. Nagyon rossz politika kinevetni vagy elbagatellizálni a gyerek aggodalmait, gondolván, akkor majd ő sem veszi saját magát komolyan. Valójában így a gyerek megnyugtatás nélkül marad, egyedül a problémájával, és a baj jó eséllyel csak mélyül.

Akkor partner a szülő a gyerek félelmeinek feloldásában, ha figyelmesen végighallgatja, és abszolút komolyan veszi a gyerek szavait. Annál is inkább, hiszen épp most nyílt meg, és, ha a szülő nem viseltetik empátiával, a gyerek egy idő után elzárkózik majd attól, hogy kibeszélje, mi nyomja a lelkét.

A szülőnek tehát ki kell nyomoznia, mi zajlik a gyerekben. A sötétségtől fél? A szülők távollététől egy éjszakán át? Netán valamilyen lénytől? Az első lépés tisztázni a félelmet kiváltó tényezőt.

Érdemes vele alaposan elbeszélgetni, konkrétan mi az, amitől tart, és elmagyarázni, miért nem reálisak ezek a félelmek. Segíthet, ha a szülő saját gyerekkori élményeit meséli el, természetesen pozitív megvilágításban: nem kell mélységében részletezni, mitől vagy mennyire rettegett annak idején, hanem, hogy jól tudja, mit érezhet a gyerek, mert mikor ő kicsi volt, hasonlót élt át, és, bár előbb kicsit furcsa volt egyedül aludni, idővel rájött, nincs is mitől félni, és nagyon büszke volt rá, amikor mégis sikerült egyedül aludni.

A megoldás keresése

Ha a gyerek a sötétségtől fél, akkor érdemes lehet beszerezni egy direkt erre a célra kapható, nagyon gyenge éjszakai fényt, mely egy csapásra biztonságérzetet adhat neki. Jó megoldás lehet, ha a redőnyt, miután a lámpa már nem világít a szobában, félig felhúzza a szülő, vagy a sötétítő függönyt húzza ki résnyire. Az utcai világítás, illetve a holdfény beszűrődése is segíthet.

Ha az egyedüllét a probléma, érdemes megbeszélni a gyerekkel, hogy a szülők is ott vannak, csak egy helyiséggel arrébb. Játékosan át is lehet kopogni a falon, vagy átkiabálni egymásnak, esetleg leszámolni, az egyik szobából a másikba hány lépés vezet - bemutatva, hogy ez a távolság nem is olyan nagy. A gyereknek az a tudat, hogy a szülő elérhető távolságban van, jelen van, és bármikor szólhat neki, megadja azt a biztonságérzetet, ami már egy jó alap a nyugodt alváshoz.

Megtanulni egyedül aludni

A gyerekkel is érdemes megbeszélni, mi fog történni, és mi a cél. A cél az, hogy ügyesen megtanuljon egyedül aludni. Fontos biztosítani afelől, hogy ebben a szülő segítségére lesz, és tart, ameddig tart, az a lényeg, hogy a végén sikerül.

Az egyedül alvást mint nagyfiús, nagylányos szokást is vonzóbbá lehet tenni a gyerek előtt, de semmiképp sem úgy, hogy közben a kicsi, egyedül nem alvó gyerekre bántó megjegyzés hangozzék el. Ha a gyerek tudja, hogy időt kap, türelmet, akkor hamarabb feloldódhat, hamarabb lehet sikere, mint akkor, ha sürgetve vagy ne adj' Isten, csúfolva van.

Az egyedül alvás gondolatát barátságosabbá teheti egy kis mese is, amit a szülő maga találhat ki. Szereplője legyen egy kisgyerek, aki először ugyan kicsit bátortalan lehetett, de aztán megtanult egyedül elaludni. A szereplővel sorra véve az esti rutin lépéseit, a gyerekben az is rögzülhet, hogy úgy a jó, ha ráhangolódunk az alvásra. A mesélés a gyerek lelki feszültségeit nagyon jól oldja.

Spray ádáz szörnyek ellen

Nagyon gyakori, hogy a gyerekek lényektől, szörnyektől, szellemektől félnek. Egy találékony apuka házi készítésű szörnyűző spray segítségével érte el, hogy a kislánya aludni merjen. Felmerül a kérdés, hogy a szörnyek létezését igazolni egy spray készítésével tanácsos-e, de szélsőséges esetben, ha a gyerek tényleg retteg, és szemhunyásnyit sem alszik, ez is lehet egy végső megoldás. A gyerekek megfelelő fejlődéséhez elengedhetetlen a megfelelő minőségű és mennyiségű alvás.

Trükkök helyett szélsőséges esetben érdemesebb lehet szakemberhez fordulni. Egy gyermekpszichológus akár arra is fényt deríthet, milyen nappali feszültségek okozhatják a gyerek félelmeit.

Hat szakértői tanács

Judith Owens, aki a gyermekek jó alvásáról írt könyvet, a következő hat pontban látja az egyedül alvás megkönnyítésének legrövidebb, legegyszerűbb, legcélravezetőbb módját.

1. A szülő feladata, hogy a gyereknek megfelelő alvási körülményeket teremtsen. Csendes, elektronikus eszközöktől mentes, nyugodt és kényelmes kell, hogy legyen a helyiség, ahol a gyerek pihen.
2. Legyen egy esti rutinja a gyereknek. A lefekvési idő legyen fix. Történjen mindig minden lépés hasonló sorrendben, így a gyerek alvásra hangolódik a lefekvés előtti időben.
3. Az a jó, ha a szülő egyre inkább minimalizálja a jelenlétét. Az esti mese, az esti puszi után a még nem alvó gyereket is ott kell tudni hagyni. Lehet, hogy a gyerek kérleli majd, hogy maradjon, de a szülőnek határozottnak kell lennie. Idővel sajnos, ha sokáig az ágy mellett ül, a gyerek épp az elalvására való közös várakozástól is ébren maradhat. A tudat, hogy a szülő kimegy, ha majd elalszik, ugyancsak frusztrálhatja. Jobb még ébren elbúcsúzni. Kompromisszumként az, ha az ajtó félig nyitva marad, és a gyerek tudja, hogy a szülő kint tesz-vesz, jó lehet. A szülő elérhetősége a kulcsszó.
4. Ha a szülő azt mondja a gyereknek, pár perc múlva visszanéz rá, az szintén biztonságérzetet kelthet a gyerekben. Ilyenkor érdemes nem túl hamar visszatérni, csak minimum 10 perc múlva, de fontos betartani az ígéretet: lehet, hogy a gyerek még ébren van, és, ha füllentésen kapja a szülőt, elvész a bizalma.
5. Lehet, hogy nehéz, de a szülői ágyba bújó gyereket vissza kell kísérni az ágyába. Inkább ott érdemes megvárni, míg megnyugszik. Kivételes esetekben szabad csak belemenni, hogy a szülőkkel aludjon, mert, ha egyszer szabad, a gyerek máskor is akarja majd.
6. A jutalmazás az egyedül alvás esetében is fontos. Ha a gyerek először alszik el egyedül, nagyon meg kell dicsérni, hiszen az elismerés motiválja majd arra, hogy ezt a fajta önállóságot megtartsa, és tovább fokozza.

• alvás
• gyerekek
• gyereknevelés
• Gyerek