„Problémás a gyerekem, ha nem azt hozza, amit a többiek?” Nézd máshogy!

Egyáltalán, mit értenek problémás alatt, és miért van egyre több állítólag problémás gyerek?

Ez is érdekelhet

Retikül

A kifinomult stílus kulcsa a szofisztikált sikk: nem a pénzen múlik a luxushatás
Divatos farmernadrágok, amiket muszáj átmenteni a nyárba: csinos fazonok többféle testalkaton
A 38 éves Scarlett Johansson szinte lubickol a ’60-as évek stílusában: a retró sikk neki lett kitalálva

Top olvasott cikkek

Problémás gyerek - egyre gyakrabban hallott, egyre többször forgó kifejezés. Sok gyerekre mondják, és minden szülő önmarcangolásba kezd ennek hallatán. A dolog pedig nem is kíván mindig olyan bonyolult megoldást. Erről írt a Szülő 2.0 bloggere, Nianna. Írása a következőkben olvasható.

Hogyan gondolkodunk a problémás gyerekeinkről?

Észrevettétek, hogy egyre több a problémás gyerek? És egyre több szülő keres kétségbeesetten válaszokat? Vajon mit rontottam el? Vajon kihez vigyem, hogy megoldódjon? Örök megoldás nem létezik, de felvehetünk egy másik pozíciót, ami hozhat eredményt. És ennek alkalmazása lehet hosszú távú, eredményes stratégia.

A problémás gyerek, a nehezen kezelhetőség gyakran annak a következménye, hogy problémaként éljük meg a gyerek viselkedését vagy az azt kísérő jelenségeket. Problémás, hogy ágyba vizel. Problémás, hogy altatni kell, problémás, hogy a szülei ágyában alszik el. Problémás, hogy nehezen válik le, hogy nincsenek barátai, hogy hisztizik, dührohamot kap, irracionális félelmei vannak. Problémás, hogy nem tanul, nem érdeklődik, szemtelen és érdektelen, hazudik, ellenséges.

Például ezek azok a dolgok, amik nekem, mint szülőnek problémát okoznak. Nehezen tudok megküzdeni ezekkel a dolgokkal. Elszenvedője vagyok ezeknek a helyzeteknek. Nem akarom altatni, nem akarom pelenkázni. Nem akarom, hogy mindig velem legyen, nem akarom, hogy ne barátkozzon. Zavar, hogy hisztizik, üvölt, türelmetlen, üt és dobálózik. És nincsenek rá jó megoldásaim. Problémás a gyerekem, ha nem azt hozza, amit a többiek. Mert ebben a korban már önállóan kéne enni, játszani, aludni, tanulni, olvasni, jól érezni magát, önállóan kéne lenni. Mert így szokás.

A cikk az ajánló után folytatódik

Még több termék

A problémákat gyorsan meg kell szüntetni. Az elromlott vagy hibás működést ki kell javítani, meg kell szerelni. Nem hagyni, hogy másképp legyen, mint ahogyan lennie kellene.

És csakugyan, sokszor van, hogy a gyereknek magának is nehéz megélnie önmagát. A dührohamait, a félelmeit, a magányosságát vagy az ügyetlenségeit. De mi lenne, ha adnánk egy kis plusz időt? Mindezeken parancsszóval segíteni nem lehet. Még sosem történt olyan, hogy határozottan rászólunk valakire, ne légy ilyen!, és az onnantól nem olyan. Még sosem történt meg az, hogy erővel le tudtunk volna szoktatni valakit a nehézségeiről. Pedig mi, szülők gyakran azt hisszük, hogy a határozott felszólítás elegendő ahhoz, hogy a dolgok megváltozzanak.

Érdemes egy új utat kipróbálni. Másképp tekinteni a problémára. Először csak messziről nézegetni, méregetni. Ahhaaa, Te vagy az, aki megnehezíti a mindennapjainkat. Te, ágybavizelés! Te, dühroham, Te, hazudozás! És lépéseket tenni afelé, hogy ezt a kényelmetlenséget megszelídítsük. És mi a megszelídítés első lépése? A megértés, közelebb kerülés, belenyugvás. Itt vagy Te, csúnya Ágybavizelés. Tudod mit, nem zavar, hogy itt vagy. Nem küzdök ellened. Megtanulok veled élni. Nem haragszom érted, miattad, hanem berendezkedem arra, hogy velünk vagy. Persze igyekszem kiismerni minden porcikádat. De csak a zökkenőmentes együttélés reményében. Mikor érkezel, hogyan lehet felkészülni rád. Milyen óvintézkedéseket tehetek a következményeid ellen? És főképp, milyen hatással vagy a gyerekemre? Ő hogyan érzi magát tőled?

A fenti példák egyike sem érintett bennünket különösebben, de más hasonlóak igen. És mindig az volt a megoldás, mindig akkor jöttünk ki a gödörből, ha belehelyezkedtünk, elfogadtuk, hogy ez most épp így van.

Nem húzzuk le persze a rolót, igyekszünk a rossz dolgoktól megszabadulni, körbejárjuk, kóstolgatjuk azt. De nem küzdünk ellenük mindenáron. Csak éppen igyekszünk megérteni, mitől is áll fenn az a fene idegesítő, szörnyű dolog, ami miatt kevesebbnek, nehezen kezelhetőnek, problémásnak érezzük magunkat.

Minden problémás gyerek mögött egy (vagy több) problémás szülő áll. És ha befelé nézünk, akkor tudjuk, hogyan érezzük magunkat ebben a helyzetben. És ha ez megtörtént, nagyon gyorsan megérkezik a megoldás. Belülről. Nem kívülről. És gyakran nem is értjük, miért volt ez akkora ügy!