A dadogás lelki oldala: mi okozza, és hogyan orvosolható?

A beszédritmus zavara évszázadok óta ismert jelenség, több híres ember, így Newton vagy Churchill is dadogott, ugyanakkor kialakulásának pontos okát máig nem fejtette meg a tudomány. Sólyom Vanda logopédust kérdeztük, vajon mitől alakulhat ki ez a kommunikációs zavar, mik a legjellemzőbb tünetek, és hogyan hat a gyermek lelkivilágára az állandó beszédfélelem, az akadályozottság, ezeket pedig hogyan lehetne enyhíteni, orvosolni.

Dadogásnak nevezik, ha a folyamatos beszédet elakadások, szótagismétlések szakítják meg, hosszas szünetek jelentkeznek a beszédben, amihez gyakran társul artikuláció, tikkelés, arcrángás vagy helytelen hangképzés, mint például a pöszeség vagy raccsolás. A világon a becslések szerint közel 70 millió ember dadog, a gyerekek 80%-ánál kisgyermekkorban, 2-5 éves kor között kezdődik, és fiúk között háromszor gyakoribb, mint a lányoknál. Az okok pedig többfélék lehetnek.

 A dadogás okai

A dadogás kialakulásának okaira rendkívül sok magyarázat látott már napvilágot. Sólyom Vanda szerint több tényező együttese játszhat szerepet a beszédzavar kialakulásában.

- A dadogás kialakulásának pontos okát nem ismeri a tudomány, de sokan sejtenek genetikai, neurofiziológiai, valamint környezeti és pszichés hatásokat a jelenség mögött. A dadogás sok esetben öröklődik, ha a családban örökletes görcshajlam, mint például epilepszia, migrén, asztma vagy dadogás figyelhető meg - mondja.

Szoronghat, és zárkózottá válhat a dadogó gyermek

Sok kisgyermek beszéde 2-4 éves kor körül elkezd akadozni. Ez sokszor csak élettani dadogás. Ilyenkor a gyermek szókincse, kommunikációja még fejletlenebb, nem tudja olyan gyorsan kifejezni a gondolatait, ahogy azok eszébe jutnak. Az élettani dadogás általában 6-9 hónap alatt magától rendeződik, az "igazi" dadogás viszont tovább tart, és nem múlik el egyhamar. A gyerekek a beszédügyetlenségük miatt szégyenlősnek, zavartnak érezhetik magukat, ami bűntudatba és önostorozásba is átcsaphat: kevésbé lehetnek elégedettek önmagukkal, és zárkózottá válhatnak. 

- Az élettani dadogás időszakában nagyon fontos a szülők és a környezet - szomszéd, nagymama, pedagógus - reakciója. Ha tudatosítják a gyermekben azt, hogy akadozik a beszéde, állandóan kijavítják, befejezik helyette a mondandóját, belevágnak a döcögő mondataiba, és túlontúl aggódnak azon, hogy miért nem tudja a gyermek szépen kifejezni magát, nagyon könnyen állandósíthatják a dadogást. Ha a gyerekek nem kapnak a környezetüktől elég megértést és támogatást, magukba fordulhatnak, ami szorongáshoz, zárkózottsághoz vezethet - mondja Sólyom Vanda, aki hangsúlyozza, hogy nemcsak a dadogás okát, hanem annak következményeit és lelki okait is kezelni kell, hiszen nemegyszer előfordul, hogy a dadogást valamilyen trauma előzte meg.

- A kezelések optimális esetben csapatmunkában történnek, a logopédus a beszédtechnikai oldaláról, a pszichológus a lelki oldaláról közelíti meg a páciensét. Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy a valódi dadogás különböző élethelyzetekben visszatérhet, emiatt a szülők legyenek türelmesek, és főként ne tiltsák a dadogást - javasolja a logopédus.

Egészséges cukorbombák

Sokan nem is sejtenék, mennyi cukor van bennük. Kvízünkben érdemes tenni egy próbát: három közül melyik ételben lehet a legtöbb cukor?

Borító-és ajánlóképek: Getty Images Hungary

• dadogás
• logopédia
• sólyom vanda
• okok
• lelki háttér
• Gyerek