Ujjszopizás ellen acetonos babakörömlakk? 5 bizarr babagondozási tanács az 1900-as évek elejéről

Amint megszületik a csöppség, a szűk családi kör és a rokonság látogatóba jön, ahol rengeteg tanáccsal látják el a frissen szült édesanyát. Anyáink, nagyanyáink sorra idézik fel azokat az okosságokat és nevelési praktikákat, amiket még az ő szüleiktől és nagyszüleiktől kaptak útravalóul, azt azonban elfelejtik, hogy a csecsemőgondozás és a gyermeknevelés terén is jócskán akadtak változások az elmúlt évtizedekhez képest, így nem biztos, hogy azok a tanácsok a mai világban is helytállóak lennének. 

Manapság nemcsak nagyanyáink nevelési tanácsaira, de a sokkal korábbi, 80-100 éves babaápolási praktikákra is furcsán nézhetünk, hiszen volt, hogy olyasmiket tartottak kifejezetten egészségesnek vagy hasznosnak, amikről ma egyértelmű, hogy károsak, és veszélyeztethetik a baba testi és lelki épségét.

Bizarr babagondozási tanácsok a régmúltról

Előfordult, hogy a régi korok asszonyai sokszor drasztikus módszerekhez folyamodtak, amelyeket ma már semmiképp sem eszközölnénk a saját gyermekeinken. Ezekből gyűjtöttük össze a legbizarrabbakat. 

Ujjszopizás ellen acetonos körömlakk

Az ujjszopizás a csecsemő természetes reflexei közé tartozik, amellyel a szopóreflexet gyakorolják, később pedig egyfajta pótcselekvésként szolgál, amivel levezethetik a felgyülemlett stresszt, vagy szopizhatják az ujjukat, ha fáradtak, esetleg unatkoznak. A szakemberek szerint négyéves korig teljesen természetes az ujjszopás, és addig, amíg a mai ajánlások szerint nem szabad tiltani, hanem szépen fokozatosan, különböző nevelési tanácsok mentén haladni, addig az 1940-es években viszonylag könnyebb, gyorsabb, ám drasztikusabb módját választották a leszoktatásnak.

1942-ben dobtak piacra egy aceton- és erőspaprika-tartalmú babakörömlakkot Thum néven. Ennek az volt a célja, hogy az íz és szag okozta undor elvegye a babák kedvét az ujjszopizástól, vagy a kisgyerekekét a körömrágástól. Azt azonban nem lehet tudni, mennyire volt hatásos ez a módszer, de bizarrnak azért az volt.

Májleves mindennap

Az 1940-es években azt javasolták az édesanyáknak, hogy a gyermek három hónapos korától kezdve mindennap kapjon májlevest gazdag vastartalma miatt. Mondjuk, ezek után nem is csodálkozunk, ha szüleink, nagyszüleink azt tanácsolják nekünk, hogy négy hónaposan már simán belefér az étrendbe a halsaláta is. 

Nem kell bababiztosítás!

Az 1950-es években azt vallották, hogy a bababiztosítás a lusta szülői nevelés jele, és sokkal hatásosabb, ha az anya úgy tanítja meg a gyermekének elkerülni a veszélyes dolgokat, ha egyszerűen rákiabál.

Bútorfestés szülés utáni depresszió ellen

Azokat az édesanyákat, akik szülés utáni depresszióban szenvedtek, nem orvoshoz küldték, de azt tanácsolták nekik, hogy fessék le a bútorokat, ez a kellemes tevékenység pedig kikapcsolja őket, és lelkileg jót tesz nekik. Tény, hogy sokkal olcsóbb megoldás, mintha pszichológushoz jártak volna.  

Balkezesből jobbkezes

A 20. század elején a balkezesség nagy átoknak számított, úgy tartották, hogy az ördög is balkezes, és semmi jót nem jelent, ha a gyermek is az. A szülők hajlandóak voltak drasztikus módszereket bevetni arra, hogy átszoktassák őt a jobbkezességre. Ilyen volt például az, hogy a bal kéz használatát ellehetetlenítő merevítőt is adtak a gyermekekre, melynek viselete valószínűleg fájdalmas is volt. Ma már tudjuk, hogy az átszoktatás komoly problémákat idézhet elő: mivel a balkezesekénél a jobb agyfélteke a domináns, és a beszédközpontjuk is fordítva működik, mint a jobbkezeseknél, az átszoktatás zavart, ezzel együtt rendkívül nagy károkat okozhat a diszlexián, diszgráfián, diszkalkulián át egészen a magatartásbeli problémákig.

Így jósolták meg a baba nemét az ultrahang előtt

Régen nem voltak olyan könnyű helyzetben a kismamák, mint most, ezért számos babona és népi jóslat kísérte végig őket a kilenc hónapos úton.

Borító- és ajánlóképek: Getty Images Hungary

• gyereknevelés
• gondozás
• nevelés
• praktikák
• retro
• érdekesség
• Gyerek