A lombikprogram alig ismert veszélyei

A meddőségi technikák nagyon sokat fejlődtek az évtizedek során, azonban még mindig sokszor hallhatunk olyan esetekről, amikor a szervezet túlreagálja a kezelést, és úgynevezett hiperstimulációs szindróma lép fel.

Hogyan lehet elkerülni ezeket a kellemetlen, sőt sokszor veszélyes tüneteket úgy, hogy mégis megfelelő mennyiségű petesejtet nyerhessenek a szakemberek? Meddőségi specialisták segítenek választ találni a kérdésekre.

Mi az a hiperstimulációs szindróma?

- A kontrollált ováriális hiperstimuláció - COH - az asszisztált reprodukciós eljárásokhoz használt gyógyszeres kezelés következtében létrejött normális élettani állapot, melynek során nemcsak egy tüsző, illetve benne egy petesejt érik meg, ahogy a normál ciklusban szokásos, hanem több.

Ennek célja, hogy a kezelés esélyét javítsuk azzal, hogy több megtermékenyíthető petesejtet hozunk létre.

A kontrollált ováriális hiperstimuláció és a hiperstimulációs szindróma - OHSS - között a különbséget alapvetően a klinikai tünetek határozzák meg, így elkülöníthetünk enyhe, középsúlyos, vagy súlyos hiperstimulációt.

Az enyhe hiperstimuláció során, amely az esetek hozzávetőlegesen 20-30%-ban fordul elő, hasfeszülésen és diszkomfortérzésen túl egyéb tünetek nem jelentkeznek. Középsúlyos hiperstimuláció esetén hasűri folyadék jelenik meg, de ez szerencsére már sokkal ritkább, mindössze az esetek 1-5%-ban jelentkezik.

A hiperstimuláció súlyos formájában pedig a mellkasban is folyadék gyülemlik fel, és mélyreható anyagcsere-változások, a vér besűrűsödése, a vese- és májfunkciók romlása következik be. Bár a súlyos hiperstimuláció igen ritka, 1% alatti, akár végzetes következményekkel is járhat, ezért fontos, hogy el tudjuk kerülni ezt az állapotot - tudhattuk meg dr. Kósa Zsolttól, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet meddőségi specialistájától.

Hogyan előzhető meg?

Ez a veszélyes tünetegyüttes szerencsére ma már jórészt elkerülhetővé vált, azonban fontos szempont, hogy ne csak a nő egészségét védjék a szakemberek, hanem a mesterséges megtermékenyítés is sikerrel járjon. Ehhez azonban arra van szükség, hogy érett petesejteket nyerjenek ki a szakemberek.

- Nagyon gondos körültekintéssel kell megkezdenünk a stimulációt, a folyamatos nyomon követés pedig elengedhetetlen. A hiperstimulációs szindróma ugyanis korai fázisában felfedezhető a stimuláció során rendszeresen végzett ultrahang- és hormonvizsgálatokkal.

A különböző kezelések alkalmazásával ez az állapot kontrollálható, és a megfelelő időben alkalmazott terápiával a súlyos tünetek, szövődmények kialakulása elkerülhető - magyarázza dr. Vereczkey Attila, a Versys Clinics meddőségi és endoszkópos specialistája.

A gondos orvosi monitorozás tehát segíthet elkerülni ezt a kellemetlen, sőt, olykor veszélyes tünetcsoportot. Azonban a legújabb kutatások arra is fényt derítettek, hogy mennyi az az optimális petesejtszám, amelyre a szakembereknek törekedniük kell annak érdekében, hogy a nő egészséges gyermeket hozzon a világra.

20 petesejt fölött a születési arány is csökken

Egy, a közelmúltban publikált angol kutatás, amely során több mint 400 ezer nő stimulált ciklusát követték nyomon, rámutatott arra, hogy 15-20 között van az az optimális petesejtszám, amikor még nagy eséllyel nem lép fel hiperstimulációs szindróma, viszont így a legnagyobb az élve születés aránya. Az eredmények azt igazolták, hogy a születési arány folyamatosan nő a petesejtek számával egészen 15 petesejtig, az optimális értékek 15 és 20 petesejt között tetőzik, 20 petesejt fölött pedig egyenletes csökkenés tapasztalható - számolt be a legújabb tudományos eredményekről dr. Vereczkey Attila.

Bár a lombikbébi-kezelések legfontosabb mérőszáma a megszületett gyermekek aránya, a szakemberek szerint a kockázatok és szövődmények minimalizálása is fontos szempont. Emiatt a modern szemlélet szerint az intézmények szakmai programjukban törekednek a hiperstimulációsszindróma-mentes klinikák megteremtésére.

• szülés
• meddőség
• meddőség kezelése
• lombikbébi-program
• Gyerek