Miért csúfolták a vénlányokat farsangkor? 5 különös hagyomány a múltból
A régi hagyományok a hajdani farsangokról mesélnek.
- Élénk színek viselése 50 év felett: ultranőies kombinációk a legdivatosabb tónusokkal »
- Ragyogó és természetesebb hatású lesz a szőkített haj, besárgulás nélkül: hamvasító samponok árakkal »
- A 60 éves Meg Ryan letisztult szettekben is mindig csinos és nőies: a Top Gun egykori sztárja a klasszikus stílus híve »
- 10 ismert magyar közmondás, amiből elvettünk egy-egy szót: tudod, mi hiányzik?
- Helyesíráskvíz: ironikus vagy irónikus? Tudod, hogy írjuk helyesen?
- Hogy néz ki egy női test több mint 50 kiló fogyás után? 8 nő előtte-utána képeken mutatta a változást
- Vastag Csaba címlapon új barátnőjével: a gyönyörű Evelinnel már össze is költöztek
- Heather Locklear lányából szőke szépség lett: a 24 éves Ava le sem tagadhatná édesanyját
Az évnek ebben a szakaszában sokan sütnek otthon fánkot, és a gyerekek is jelmezt öltenek az iskolákban rendezett farsangi bálokon.
Bár a télbúcsúztatásnak napjainkban is remek a hangulata, egykor sok-sok izgalmas és érdekes népszokást is tartottak ilyenkor, melyek még színesebbé tették a farsangot, azaz a vízkereszt napjától kezdődő és hamvazószerdával végződő ünnepet.
Régi farsangi népszokások
Hazánkban a farsang külföldi hatásra honosodott meg. Az ünnep a királyi udvarban olasz, a polgárság, illetve a falusiak körében német hatásra terjedt el. Maga a szó is a bajor-osztrák eredetű vaschang kifejezésből ered, első írásos említése 1283-ra tehető. A falusiak körében hamarosan népszokások egész tömege terjedt el, csaknem annyi hagyomány, amennyi a karácsonyhoz is kapcsolódik. Az alakoskodás, azaz az álarc- és jelmezöltés volt, és ma is ez a farsang legjellemzőbb szokása, ám ezen túl is voltak különös tradíciók.
A vénlányok csúfolása bevett szokás volt a régi időkben. Azokat a lányokat, akik nem mentek férjhez 18 éves korukig, vénlánynak titulálták, és farsangkor kicsúfolták őket. Ezt más néven tuskóhúzásnak is hívták, ugyanis ilyenkor a legények tuskót vonszoltak a vénlányok ajtaja elé, és hozzákötötték vagy nekitámasztották azt.
Az úgynevezett bakkuszjárás során a legények szamár- vagy kecskebőr öltözetet vettek fel, majd kezükben egy nyárssal végigjárták a falut. Miközben táncoltak, tréfásan ijesztgették az utca népét, különösen a lányokat. Útjuk során adományokat kaptak, melyekkel végül a helyi fonóházba vagy kocsmába vonultak, ahol megették a kapott ételeket, és közösen mulattak.
A lányok adománygyűjtő házalása a talalajvasárnap volt, melyre farsang utolsó előtti vasárnapján került sor. Házról házra jártak, és énekeltek, amiért cserébe tojást vagy pénzt kaptak.
A halottas játék temetést parodizáló játék volt, melyet tájanként máskor, lakodalmak vagy farsang alkalmával adtak elő. Minden szerepet férfiak játszottak, ezek a papé, a kántoré, az asztalra fektetett "halotté" és annak nő családtagjaié voltak. A központi elem a pap beszéde volt, melyet a valódi halottbúcsúztató szöveg mintájára fogalmaztak meg obszcén kifejezésekkel színesítve. Közben a "halott" felesége jajgatott, és egy kukoricacsövet tartott a kezében, mely "odaveszett férje" hímtagját szimbolizálta.
A téltemetés a tél szimbolikus elbúcsúztatása volt. Szalmabábut készítettek, melyet előbb az istálló padlásán tartottak, később körbevittek a faluban, majd elégettek, teknőben vízbe dobtak, vagy elástak. Az odalett báb minden esetben a múló telet jelképezte, mely egyúttal a tavasz elérkeztét is jelentette.
Farsangi gyerekjelmezek házilag
A következő cikkben adunk néhány jelmezötletet: az öltözékek otthon is elkészíthetők saját kezűleg és gyorsan.
(Képek: Getty Images.)
OLVASD EL EZT IS!
