Nyúlüregnek hitte a gazda, föld alatti, titkos kápolnába vezetett a járat: a templomos lovagok követőié lehetett
Bár a föld tulajdonosa nem sejtette, egy titkos kápolna volt a földje alatt.

zaszlo
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Földművelőként számos, felszín alatti lyukakban, üregekben élő, a termést megdézsmáló állattal, pocokkal, vakonddal találkozhat az ember, és bizonyos nagyobb területeken akár nyúl is előfordulhat.

Nemhiába, hogy az a shropshire-i gazdálkodó sem fogott gyanút elsőre, hogy valami szokatlanra lelt, aki egy nyúlüreghez hasonló nyílásra bukkant a birtokán. Idővel azonban kiderült, hogy valami sokkal értékesebbet találhatott.

A titokzatos üreg

Hamar kiderült, hogy az egyszerű nyúlüregnek látszó lyuk valójában egy ember alkotta, föld alatti barlangba vezető bejárat, mely körülbelül egy méterrel a felszín alatt kezdődik.

1k

A rejtélyes járatrendszert, melyet azóta Caynton-barlangrendszer névre kereszteltek, homokkőbe vájták. Néhány folyosója könnyen járható, de egyesek olyan szűkösek, hogy azokon keresztül csupán négykézláb lehet közlekedni.

A beltérben található, oltárra emlékeztető részek, párkányok, oszlopok, faragások és látványos boltívek arra engednek következtetni, hogy a hely egykor kápolnaként funkcionált. A létesítmény a becslések szerint mintegy 700 esztendős, azaz az 1300-as években, a középkorban készülhetett, és valószínűleg a templomos lovagok követői használhatták.

2k

A hely rendkívüli állapotban maradt fenn. Ez főként annak köszönhető, hogy a felszínről semmi sem látszott mindabból, ami a föld alatt található. Igaz, a barlang valószínűleg mégsem volt évszázadokon át érintetlen: a feltevések szerint fekete mágiával foglalkozók is bitorolhatták azt.

Kik voltak a templomosok?

A Templomos Lovagrend szervezete a keresztes hadjáratok idején létesült a Szentföldön. A lovagrend alapítója Hugnes de Payens francia lovag volt. Nemesi származású lovagok, szerzetesek és szolgáló testvérek alkották, akik egyrészt katonai, másrészt a szerzetesi fegyelem szerint éltek, és tisztasági, engedelmességi és szegénységi fogadalmat tettek. Első, kilencfős csoportjuk a zarándokok védelmére vállalkozott a tenger és Jeruzsálem között, akik ki voltak téve a muszlimok támadásainak. Másik céljuk a Szentföld megvédése volt.

Eleinte szegény lovagoknak nevezték őket, később azonban kiváltságokat kaptak, és az adományok, illetve banki tevékenységeik révén vagyonra is szert tettek. Későbbi nevük onnan eredeztethető, hogy az egykori jeruzsálemi király, II. Baudoin a Salamon-féle templom helyére telepítette őket. 

A cikk az ajánló után folytatódik

A templomos lovagok nemcsak erényeikre lehettek büszkék, de katonai képességeikre is. Fontos szerepet játszottak, és jelentős hadi erőt képviseltek a keresztény háborúkban. Katonai erejüket veszélyesnek találhatta, ezért 1307-ben IV. Szép Fülöp egy koholt per során a keresztény vallás meggyalázása vádjával illette a templomosokat. A tagokat megkínozták és kivégezték. V. Kelemen pápa a vienne-i zsinaton mondta ki a rend feloszlatását.

A templomosok kapcsán számos kérdés maradt nyitva. Vajon mi történt azokkal, akik mégis túlélték az 1307-es felszámolást, és hová lett a rend vagyona? Az egyik elmélet szerint titkos alakulatokat létesítettek, és folytatták küldetésüket, ám ezt sokan cáfolják. A másik elmélet szerint voltak, akik szerzetesnek álltak, mások pedig a johannita lovagrendbe mentek, vagy a portugál Krisztus Lovagrendje katonai lovagrendhez szegődtek.

Vagyonukat valószínűleg IV. Szép Fülöp kobozhatta el, de vannak, akik szerint a templomosok kincsét elrejtették, és valahol ma is felfedezésre vár. Egyesek abban is hisznek, hogy a templomosok tudták, hol található a Szent Grál, mely Krisztus poharaként szolgált az utolsó vacsorán.

Miért jelölték a térképen?

Egy régi, templomos térképen jelöltek egy pontot, ahol ma a Szent Bertalan-kápolna áll. Következő cikkünkben erről a helyről olvashatók érdekességek.

Ezt is szeretjük