Zsírmáj ellen kulcsfontosságú, hogy ezt bevidd a szervezetedbe: mit mond a tudomány?

A májproblémák közül ma már a leggyakoribb a nem alkoholos zsírmájbetegség (NAFLD), amelyet a szakirodalom gyakran „csendes pandémiaként” emleget széles körű elterjedtsége miatt. Ez az állapot egy spektrumot ölel fel: az egyszerű zsírfelhalmozódástól (steatosis) kezdve – az esetek egy részében – elvezethet a gyulladásos folyamatokon át a májzsugorig vagy akár a daganatos megbetegedésekig.

A legfrissebb nemzetközi szakmai ajánlások (AASLD, EASL) ezt a kórképet ma már MASLD-nek, azaz metabolikus diszfunkcióval társult szteatosztatikus májbetegség nevezik. A diagnózishoz ma már nemcsak a máj zsírosodásának igazolása, hanem legalább egy metabolikus kockázati tényező (például túlsúly, cukorbetegség vagy magas vérzsírszint) jelenléte is szükséges. Ez a kórkép gyakran hozzájárulhat a szervezet alacsony fokú, krónikus gyulladásos állapotához, ami hosszú távon az érrendszert is terhelheti.

A zsírmáj ellen természetesen

Fontos leszögezni: a nemzetközi irányelvek szerint az első védvonal minden esetben a legalább 7–10%-os testsúlycsökkentés, a mediterrán típusú étrend és a rendszeres mozgás. Az alábbi élelmiszerek és kivonatok csupán ezen életmódbeli alapok kiegészítőiként jöhetnek szóba.

Támogatás a konyhából

Egy átfogó kutatás szerint bizonyos élelmiszerek természetes formájukban is kedvező irányba befolyásolhatják a máj funkcióit, bár hatásuk elmarad a strukturált életmódváltásétól.

• Lenmag: egy 50 fős vizsgálatban napi 30 gramm lenmagpor fogyasztása 12 héten át a májenzimek (ALT, GGT) szintjének mérséklődését és a FibroScan vizsgálattal mért zsírosodási, valamint fibrózis-értékek csökkenését mutatta.
• Olíva- és repceolaj: egy 93 fős klinikai kísérletben ezen olajok használata a főzés során (6 hónapon át) javulást eredményezett a kontrollcsoporthoz képest. A résztvevők több mint 60%-ánál az ultrahangos kép a máj szerkezetének pozitív változását mutatta.
• Dió és spenót: míg a dió antioxidánsai elsősorban állatkísérleteknél csökkentették az oxidatív stresszt, a spenót tilakoidjai a zsírok felszívódásának lassításával mutattak ígéretes, de humán vonatkozásban még további megerősítést igénylő eredményeket.
• Szójabab: napi 40 gramm szójabab beiktatása kislétszámú vizsgálatban az inzulinszint és bizonyos gyulladásos markerek (például a hs-CRP) mérséklődését mutatta.

Koncentrált kivonatok

A kutatásban górcső alá vett kísérletek többségében nem magát az élelmiszert, hanem annak izolált hatóanyagát vizsgálták magas, terápiás dózisban, ami nem egyenértékű a hétköznapi fűszerezéssel.

• Kurkumin (napi 1000 mg): a kurkuma fő hatóanyaga 9 hét alatt a résztvevők 75%-ánál mutatott kedvező elmozdulást az ultrahangos leletben, de ez a dózis többszöröse a konyhai felhasználásnak.
• Fokhagyma-kivonat (napi 820 mg): 110 páciens bevonásával végzett kísérletben elsősorban a testsúly és a testzsír csökkenéséhez járult hozzá, ami közvetetten segíti a máj tehermentesítését.
• Vízoldékony rostok (pektin, guargumi): kutatások szerint a vízoldékony rostok rendszeres fogyasztása kulcsfontosságú a máj tehermentesítésében. Ezek a rostok a bélben egyfajta gélt képeznek, amely megköti az epesavakat és lassítja a zsírok, valamint a cukrok felszívódását. Egy klinikai vizsgálatban a rostban gazdag étrend (napi 10-15 gramm extra rostbevitel) jelentősen csökkentette az LDL-koleszterinszintet és javította az inzulinérzékenységet, ami közvetetten gátolja a zsír felhalmozódását a májsejtekben.
• Vadszőlőtea (Vine tea): hatóanyaga, a dihidromiricetin bár mérsékelte egyes gyulladásos fehérjék szintjét, a máj zsírosodásának ultrahanggal vizsgált mértékén nem változtatott szignifikánsan. Ez rávilágít arra, hogy a laborértékek javulása nem minden esetben jelent szöveti gyógyulást.

Bizonyos természetes eredetű anyagok már komoly biokémiai hatást fejtenek ki, ezért alkalmazásuk fokozott figyelmet igényel.

• Berberin: a borbolyából kivont alkaloidot 184 páciensnél, MR-spektroszkópiával (az egyik legérzékenyebb nem invazív mérési módszerrel) ellenőrizték. A berberin + életmódváltás hatékonyabban csökkentette a máj zsírtartalmát, mint az életmódváltás önmagában, és eredményei összemérhetőek voltak a pioglitazon (Pioglitazone) hatóanyagú gyógyszeres terápiával.
• Vörös rizs élesztő (Xuezhikang): ez a kivonat monakolint tartalmaz, amely kémiailag megegyezik a lovasztatin nevű gyógyszerrel. A koleszterinszint befolyásolása révén gátolta a zsír felhalmozódását egy 24 hetes klinikai teszt során.
• Zöld tea katekinek (EGCG): magas koncentrációban a zsíranyagcserére hatnak, de a túlzott bevitelük – különösen koncentrált kivonatok formájában – ritka esetekben májtoxicitást okozhat, ezért alkalmazásuk szigorú orvosi felügyeletet igényel.
• Édesgyökér-kivonat (napi 2000 mg): egy 66 fős klinikai vizsgálatban két hónapon keresztül alkalmazott édesgyökér-kivonat szignifikánsan csökkentette a májenzimek (ALT, AST) szintjét. Azonban az édesgyökér tartós alkalmazása nátrium-visszatartást és káliumvesztést okozhat, ami megemelheti a vérnyomást. Mivel a MASLD gyakran jár együtt hipertóniával, az édesgyökér alkalmazása előtt elengedhetetlen a szakorvosi konzultáció.

A MASLD kezelésének célja nem a laboreredmények „kozmetikázása”, hanem a máj zsírtartalmának valódi, tartós csökkentése. Bár a fenti alapanyagok (mint a lenmag, a fokhagyma vagy a berberin) értékes kiegészítői lehetnek a terápiának, a gyógyulás kulcsa továbbra is a páciens kezében van. A kitartó életmódváltás, a megfelelő kalóriadeficit és a rendszeres mozgás olyan alap, amelyet egyetlen étrend-kiegészítő sem tud teljes mértékben kiváltani.

A cikk tájékoztató és útmutató szándékkal készült, mielőtt alkalmaznád a leírtakat, mindenképp konzultálj a kezelőorvosoddal! 

Fotók: Getty Images

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• zsírmáj
• természetes gyógymód
• májbetegség
• élelmiszer
• étrend-kiegészítő
• Életmód