Az agyvérzést és a trombózis is megelőzheti ez a gyógyszer: csak orvosi felügyelet mellett szedhető

Napjainkban számtalan ember kénytelen véralvadásgátló terápiában részesülni, melyet sokszor élete végéig alkalmaznia kell a betegnek, megakadályozva többek között az agyvérzés és a trombózis kialakulásának kockázatát.

De hogy pontosan mitől és hogyan védenek ezek a készítmények, arról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.  

Így keletkeznek a vérrögök

Vérrögök az érben több módon keletkezhetnek, attól függően, hogy az artériában vagy a vénában alakulnak ki. Előbbi esetben a fő ok a vérlemezkék összecsapódása, melyet rendszerint érszűkület vagy valamilyen zavar vált ki az ér belső részén.

Ez elsősorban az érelmeszesedés miatt kialakuló plakkok miatt következik be. Amennyiben az ér keresztmetszete szűkké válik, a vér keringési sebessége megnő, ami sérülésekhez vezethet az érben. A gyors áramlás miatt a vérlemezkék összecsapódnak, és a trombinképződés miatt akár 10 másodperc alatt életveszélyes vérrögökké alakulhatnak.

Ilyen a vénás a trombózis

Normális esetben a véralvadás és vérzékenység egyensúlyban van, és hogy sérülés esetén az illető el ne vérezzen, beindul a véralvadási folyamat. Ekkor a benne szereplő enzimek, faktorok egymás után vízesésszerűen aktiválják egymást. Az oldható fibrinogén oldhatatlan fibrinné alakul, majd a sérülés helyén egyfajta dugó képződik. Azonban vannak olyan állapotok, amikor a folyamat zavart szenved, és a véralvadás fokozottá válik. Ilyenkor mélyvénás trombózis jöhet létre, melynek életveszélyes szövődménye a tüdőembólia.

A véralvadásgátlót is személyre szabottan kell szedni

A véralvadásgátlók különböző utakon fejtik ki hatásukat, így nem mindegy, ki melyiket szedi. Vannak, melyek a vérlemezkék összecsapódását gátolják. Ilyen az aszpirin vagy a clopidogrel. Olyanok is vannak, amik a véralvadásban szereplő faktorok működését gátolják. Ezeknek szintén több alcsoportját különböztetjük meg:

• Kumarinok: a kumarinok a K-vitamin hatását gátolják a szervezetben. Ez az anyag szerepet játszik a thrombin és más alvadási fehérjék aktív formáinak képzésében.

• Heparin típusú: a szervezet természetes véralvadásgátló molekulájának, az antithrombin III-nak a segítségével hat, és a véralvadásban szereplő összes enzim közül számosat, köztük a Xa faktor és a thrombin aktivitását indirekt módon gátolja.

• NOAC/DOAC: ezek az új típusú, szájon át szedhető véralvadásgátlók, melyek a véralvadásban szerepelő enzimek és faktorok közül közvetlenül gátolják a thrombin, illetve  az Xa faktor összes enzimatikus hatását.

Hogy pontosan melyik véralvadásgátlót kell alkalmaznia a betegnek, azt a szakorvos dönti el. Minden készítmény magában hordozza a vérzéses szövődmények rizikóját, ám kutatások szerint az új típusú szerek esetében ez valamivel kisebb, mint a régebbi gyógyszereknél. A nem várt mellékhatásokat jelezni kell a kezelőorvosnak, aki ekkor más készítményre való áttérést javasolhat. 

• tünetek és betegségek
• megelőzés
• véralvadás
• gyógyszer
• trombózis
• Életmód